Francia akvarellek, rajzok, osztrák tájak

Sietni kell az , mert a párizsi D’Orsay kincsei a szokottnál rövidebb ideig, mindössze május 3-ig tekinthetők meg. A másik, János főherceg udvari festőinek képeiből most megnyílt kiállítás május végéig nyitva van. A Természet szépsége című tárlat ugyancsak sok örömet tartogat.

2015. február 28., 09:53

Degas, Cézanne, Seurat művei állnak a középpontban, de több más 19. századi francia alkotó is helyet kapott a Párizsból érkezett 130 mű között. Nem nagy, egész vagy fél falat betöltő vásznak, hanem kicsi, finom akvarellek, grafikák. A pasztellszínekhez, a témákhoz jól illik a kiállítás alcíme, a kurátor valóban az álmok archívumából válogatott. Az alkotók egy része a kor elismert szalonművésze volt, és jelen van az ugyancsak szervesen idetartozó politikai irányultságú realizmus is, amelyet itt és most Honoré Daumier, Gustav Courbet, Ernest Meissonier képvisel. Némelyik mű vázlatszerű, másik rajz szinte súrolja a karikatúra határait.

A festői impresszionizmus egy-egy szép darabja, Cézanne dél-franciaországi akvarelljei ismertek, Eugéne Bodin könnyed piac-ábrázolásai lehetnek új felfedezések. A fény szerepe a rajzok többségén hangsúlyozott, így Edgar Degas táncosnői esetében: őket a festő próba közben, néha intim pillanatokban örökítette meg.

A rajzok között könyv illusztrációk is vannak, köztük a Fausthoz készítettek. Felettébb izgalmasak Odilon Redon szénrajzai. Mindent összevetve a kiállítás kurátora, Werner Spies, a Pompidou Központ volt igazgatója a 19. század szinte átláthatatlannak tűnő stílusait, témáit és motívumait igyekezett egymás mellé rendezni. A szokás szerint igen színvonalas katalógusban pedig képzőművészek, filmesek, írók és építészek értelmezik a kiállításon látható műveket.

A másik kiállítás látogatói is varázslatos akvarelleket láthatnak, itt is a pasztell dominál. A 19. századi osztrák akvarellfestészet remekeiből válogatott 150 művet a kurátor, olyanokat, amelyeket annak idején János főherceg ((1782-1859) rendelt. A megbízott alkotók az ő udvari festői voltak, Jakob Gauermann, Matthäus Loder, Thomas Ender, csak hogy a legismertebbeket említsük. A feladatuk az volt, hogy elsősorban a stájer hercegség tájait, az Alpok vidékét, a hegyek között meghúzódó kis településeket, a kor divatos viseleteit, az akkortájt oly nagyra tartott ipari létesítményeket megörökítsék.

A megbízás nyomán 1802-re létrejött egy másfél ezres gyűjtemény, amelyben helyet kaptak a János főherceg mindennapi életét ábrázoló képek is. Közülük némelyik az ausseei postamester lányához fűződő elhíresült szerelmét örökíti meg.

Az Albertina, most ebből a gyűjteményből állított össze izgalmas kiállítást. Érdekesség, hogy a gyűjtemény a mai napig János főherceg leszármazottainak tulajdonában van.