Hogy mi van?
Bolgár György sorozata
Azt állítja Orbán Viktor
(évértékelő beszédében az új, kezdeményező magyar külpolitikáról), hogy természetesen a mértéktartás a külügyekben is fontos, „nehogy úgy járjunk, mint a Micimackóban Tigris, aki túlzásba vitte az ugrálást”.
Ezzel szemben a tény az,
hogy amikor meg akarták fékezni a sokat ugrabugráló Tigrist, akkor Nyuszi tévedt el az erdőben, amikor pedig Tigris leugrott a fáról, akkor szintén másnak okozott kellemetlenséget, ugyanis ráesett a fa tövében állókra. Neki semmi baja nem lett, ellenben legalul feküdt Füles, aki utána azt mondta Róbert Gidának eltűnődve: „Kérlek, fejezd ki neki köszönetemet. Helyettem. Nem tesz semmit.” Hát így. Kérjük, Balog úr, fejezze ki neki a köszönetünket. Helyettünk. Nem tesz semmit.
Azt is állítja a miniszterelnök
(ugyanott), hogy „elengedtük a liberális társadalompolitikát, amely nem ismeri el a közjót”.
Ezzel szemben a tény az,
hogy de bizony elismeri. Az egyik legnagyobb modern liberális gondolkodó, Friedrich Hayek szerint például a személyes szabadság és a közjóra való törekvés nemcsak összeegyeztethető, hanem elválaszthatatlan is. Hayeket persze nem kell feltétlenül olvasnia Orbánnak. Elég, ha közli velünk, mi a közjó.
Azt állítja továbbá a kormányfő
(ugyancsak a Várkert Bazárban), hogy „a magyar ember természeténél fogva politikailag inkorrekt, vagyis még nem veszítette el a józan eszét”.
Ezzel szemben a tény az,
hogy a politikai korrektség nem a józan ész elvesztését jelenti, hanem azt, hogy a modern nyugati társadalmak igyekeznek a kisebbségek, a gyengébbek vagy a lenézett csoportok védelmében (hol sikerrel, hol kevésbé) diszkriminációmentes nyelvezetet használni, és ezzel ilyen gondolkodásra és cselekvésre késztetni az embereket. A hülye vagy elmebeteg helyett például értelmi fogyatékost mondanak, nyomorék helyett fogyatékossággal élőt, mint ahogy Amerikában évtizedekkel ezelőtt néger helyett elkezdtek feketét, majd afroamerikait használni a degradáló megkülönböztetést elkerülendő. Jelzem, nemrégiben az Emberi Erőforrások Minisztériuma ajánlotta munkatársainak egy sor új kifejezés használatát a helytelennek minősített korábbiak helyett. Mennyivel korrektebb például a megbélyegző szegény szó helyett rászorultat mondani, ugye? Hogy el ne veszítsük a józan eszünket.
Azt állítja Orbán Viktor
(még mindig az évértékelőben), hogy tavaly több gyerek született, mint az elmúlt öt évben bármikor.
Ezzel szemben a tény az,
hogy bár valóban több (91 500) gyerek született 2014-ben, mint 2010 óta bármelyik évben, de 2009-ben még 96 442, 2008-ban pedig 99 149 volt az újszülöttek száma, vagyis ahhoz képest nagyon jelentős a visszaesés. Csak az elmúlt nyolcévezés miatt jegyzem meg.
Azt állítja Salát Gergely
(a jobboldali véleményportál, a Mandiner munkatársa a Hír TV Lapzárta című műsorában, ahol Orbán évértékelő beszédét értékelték), hogy „a Klubrádióban, a híres betelefonálós műsorban az első húsz perc azzal ment el, hogy Orbán Viktor idegbeteg-e, és szokták-e kezelni azon a bizonyos grazi klinikán, tehát a legalja régi történetet előszedték, nagyon gusztustalan, gyomorforgató volt, nyilván (...) ezzel nem fognak új szavazókat szerezni”.
Ezzel szemben a tény az,
hogy a Klubrádió „híres betelefonálós műsora” nem akart új szavazókat szerezni azzal, hogy Orbán állítólagos betegségét gyomorforgatóan előszedje, hiszen nem a műsor, hanem annak egyik betelefonálója dobta be ezt az ügyet, a műsorvezető pedig végig vitatkozott vele, és ismételten azt mondta: ezt nem szabad elővenni. Tanúsíthatom. Ott voltam a stúdióban.
Azt állítja Rubovszky György,
a parlament igazságügyi bizottságának KDNP-s elnöke (abban a vitában, amelyen eldöntötték, hogy nem állítanak fel bizottságot az amerikai beutazási tilalom ügyének kivizsgálására), hogy nem szeretné azt a „játékot” támogatni, ami Csehországban történt, ott ugyanis szerinte politikai célokat szolgált egy korrupciós vád, és miután ennek nyomán megtörtént a kormányváltás, az amerikaiak az egészet tévedésnek nevezték.
Ezzel szemben a tény az,
hogy Csehországban nem az amerikaiak álltak elő korrupciós váddal vagy gyanúval, hanem a cseh rendőrség és ügyészség. Volt benne szerelmi szál a később lemondásra kényszerült miniszterelnök és kabinetfőnöke között, volt féltékenység a kormányfő feleségének megfigyeltetésével, volt korrupció (néhány kormánypárti politikus szavazatának feltételezett megvásárlása jó állásokkal), de nem volt Amerika, sem Goodfrienddel, sem nélküle. Nálunk viszont továbbra is van amerikai kitiltás és továbbra is helyén van a miniszterelnök. Ez nem cseh játék, hanem magyar.