Maguk kereskedhetnek a kifosztott gazdák - Interjú a zoldseges.com alapítójával, Goda Szilárddal

A magyarok legtöbbször valamelyik áruházban vásárolnak zöldséget és gyümölcsöt, amire átlagosan 3 ezer forintot sem költenek. Az importtermékeket egyértelműen elutasítják, ahelyett szívesen veszik a hazai gazdák terményeit. A mezőgazdaság szereplői ugyanakkor ma nem az ő igényeiknek, hanem a kereskedők elvárásainak tesznek eleget. Ezen a tendencián változtatna a jövőben a zoldseges.com, amely a ’80-as évek jólétét szeretné megteremteni a ma elérhető modern technológiákkal. Goda Szilárddal, az oldal alapítójával beszélgettünk.

2020. április 21., 06:00

Szerző: Latyák Balázs

Hol vásárolunk leginkább zöldséget és gyümölcsöt? A magyar terméket keressük, vagy a külföldről hozott áruval is beérjük?

A koronavírus magyarországi megjelenése előtt, februárban végeztünk egy kutatást. A 32 123 személy megkérdezésével készült felmérésből kiderült, hogy a válaszadók 55 százaléka nagyobb áruházláncokban vásárol zöldséget és gyümölcsöt. Itt az árak a húséval vetekszenek, ami egyáltalán nem fedi az előállítási költségeket. A minőségről pedig inkább ne is beszéljünk! A kutatás szerint a válaszadók 60,1 százaléka kifejezetten a hazai termesztésű árut keresi, 57,4 százaléka közvetlenül a termelőtől is vásárolna zöldséget és gyümölcsöt.

Egy vásárlásnál átlagosan mekkora mennyiséget vesznek a magyarok zöldségből és gyümölcsből, jellemzően milyen termékeket keresnek, s ezekre mennyit költenek?

Ez súlyos népegészségügyi kérdés. Mérésünk szerint a magyar lakosság 60,1 százaléka egy-egy alkalommal kevesebb mint háromezer forintot költ zöldségfélékre, a megvásárolt termékek súlya pedig a három kilót sem éri el. Kiderült, hogy a vásárlók számos olyan zöldséget és gyümölcsöt hiányolnak az áruházak polcairól, amely a magyar kertekben is megterem. Ilyen a cseresznye, a bodza, a birs, a mángold, a sóska, a málna, a dió, a csemegekukorica.

Goda Szilárd, a zoldseges.com alapítója

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly valamivel több, mint 210 ezren dolgoztak a mezőgazdaságban, ennek ellenére nincsenek olyan gazdák, akik ezeket megtermeljék?

Látnunk kell, hogy Magyarországon a kistermelők aránya egyre alacsonyabb, s a gazdasági konjunktúrának is véget vetett a koronavírus-járvány. A tőzsdén a befektetők ekkor szoktak beszállni egy részvénycsomagba, ezt a lehetőséget jelen esetben a vidéki kistermelők jelentik. Ráadásul a mezőgazdaság képes lenne felszívni a most utcára kerülő, vidéken élő rétegeket, akiknek gondoskodniuk kell majd a családjuk megélhetéséről. Ezzel fellendülhetne a magyar mikrogazdálkodás, amit remélhetőleg felismer majd a politika is.

A külföldi termékek általában olcsóbbak is a hazainál, nem véletlen, hogy sokan ezeket választják.

Meglepő, de ez nem így van! A felmérésünkből ugyanis kiderült, hogy a megkérdezettek csupán 9,1 százalékának felelnek meg az import élelmiszerek. Ez az arány ráadásul tovább javulhatna, ha a gazdák őszintén elmondanák, hogy az általuk megtermelt zöldségek és gyümölcsök árát nem ők szabják meg. A gazdák a terményükért általában a bolti árakból befolyt bevétel 30 százalékát kapják meg, ennél többet csak akkor látnak, ha azt maguk értékesítik a fogyasztóknak.

Tehát ha jól értem, a termelőknek kellene lépniük, ha úgy tetszik, lobbizniuk magukért. Mit kellene tenniük, s miben tud segíteni nekik a zoldseges.com?

Először nekünk, az oldal üzemeltetőinek kell megnyernünk a termelőket, hogy merjenek közvetlenül értékesíteni. Eddig máshogy gondolkodtak, más nyelvet beszéltek: a hatékony termelésre koncentráltak, és esélyük sem volt a kereskedői nyomás mellett másra figyelni. Mázsaszámra adják el a terményeiket, teherautónyi tételekben gondolkodnak. Ez most azonban változik: a zoldseges.com ugyanis kapcsolatot létesít termelők és fogyasztók között. A gazdák közvetlenül elégíthetik ki a vásárlók – főként a járvány miatt megváltozott – igényeit. Ehhez pedig nem kell sok, csupán sérülésmentes csomagolás, és mindig picit többet mérniük, amitől a vevők biztosan elégedettek lesznek velük. Összességében mi a vidéki megélhetést szeretnénk biztosítani. A ’80-as évek jólétét szeretnénk megteremteni a ma elérhető modern technológiákkal.

A magyarok mennyire fogékonyak az online vásárlásra, s mekkora arányban hajlandók így zöldséget és gyümölcsöt venni?

A fogyasztók 70,2 százaléka hajlandó neten vásárolni, és több mint 5 százalékuk vett már legalább egyszer így zöldséget és gyümölcsöt. Ennek oka részben a webshopok elterjedése, valamint az, hogy a multik már házhoz is szállítanak.

Összesen hány magyar termelő közreműködésére számítanak, őket hogyan kívánják megszólítani?

Az aranyásás sem irodai műfaj, a termelők számára elengedhetetlen a személyes jelenlét. Fontos megtapasztalniuk, hogy a zoldseges.com üzemeltetője nem a Marsról, hanem Balatonföldvárról érkezett hozzájuk. Terveink szerint az idén havi 300 új KERT profil jön létre, azaz ennyi gazda csatlakozik a zöldseges.com-hoz. A termékek körét nem kívánjuk korlátozni, de azt nem szeretnénk, ha valaki importterméket árulna.

Mi a garancia arra, hogy az utóbbi nem történik majd meg? Az oldal üzemeltetői vállalnak bármiféle felelősséget a platformon megjelenő termékekkel kapcsolatban?

Az alkalmazás nem egy webshop, ez egy piactér. Profiljuk kizárólag a termelőknek van, így szállítási módokat ők adnak meg, a kiszállításért egyedül ők felelnek. Amit mi teszünk, hogy a vásárló fizetéséről értesítjük őket, a pénzt viszont csak a csomag átvétele után juttatjuk el nekik. Ennél jobban nem kívánunk beavatkozni a termelő és a vevő kapcsolatába.

Ha már említette a kiszállítást: a megvásárolt termékek pontosan hogyan jutnak el a vásárlókhoz? A logisztikában segítenek a gazdáknak?

Vannak termelők, akik már az idei szezonban aktív szereplői lesznek a zoldseges.com-nak. Őket próbáljuk összekötni olyan – elsősorban budapesti – cégekkel, amelyek eddig élelmiszer-logisztikával foglalkoztak, s fő piacuk a vendéglátás volt. Azon dolgozunk, hogy a jelenlegi logisztikai infrastruktúránk ugyanúgy közösségivé válhasson, mint a termelés. Alapvető célunk, hogy az áru minél kevesebb kilométert tegyen meg, a szállításszervezés gyeplője pedig a kereskedők helyett a termelő kezében legyen.

Mekkora forgalmat és mekkora bevételt remélnek a következő időszakban?

Egyelőre csak az idei célt határoztuk meg: az oldalon keletkező bevételeknek az üzemeltetéshez szükséges csapatot el kell tartaniuk. Ez nem kis feladat, mert aktivizálnunk kell legalább ötszáz termelőt, akik versenyképes árakon kereskednek a terményeikkel. A mezőgazdaság Magyarországon életképes és fenntartható, hiszen az étel nem játék, sokkal inkább stratégiai kérdés. A magyar know-how-ra ráadásul hamarosan egész Európának szüksége lesz. Itthon ugyanis ma is tudjuk, hogy mit jelent a kétkezi munka. A szakmai hozzáértésnek nincs alternatívája. Összességében a feladat most az, hogy újraindítsuk a hazai mezőgazdaság vérkeringését, és a „lélegeztetőgépeket” mielőbb továbbadjuk a gyengébb ágazatok szereplőinek.

A koronavírus tavaszi, Európába és az Ázsián túli világba betörő hulláma után a szakértők és a közgazdászok, valamint az elemzők gyors ütemben kezdték gyártani prognózisaikat a gazdaság alakulásáról. Ezeket azonban rendre felülírta valami: a járvány.