Új módszerrel támadnak a csalók, akár az összes pénzét elveszítheti
A csalók a mesterséges intelligenciát is egyre többször használják fel, így még több embert tudnak megtéveszteni.
Korábban a 168.hu is beszámolt arról, hogy a csalók egyre nehezebben felismerhető módszerekkel támadnak. Gyakori, hogy már mesterséges intelligencia segítségével készült videókkal követnek el bűncselekményeket, és csalnak ki pénzt az áldozatoktól. A bankok és a nagy szervezetek próbálják ezt megakadályozni, de ehhez a felhasználók körültekintése is szükséges, olvasható a Pénzcentrum cikkében.
A mesterséges intelligencia is segíti a csalókat
A mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével a banki csalások új szintre léptek – hívják fel a figyelmet a Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértők. A generatív AI használata lehetővé teszi a csalók számára, hogy tömegesen és személyre szabottan hozzanak létre hamis e-maileket, közösségimédia-profilokat vagy deepfake videókat, amelyekkel hatékonyabban verhetik át az ügyfeleket. A General Bank of Canada szerint az AI-alapú csalási próbálkozások már a teljes csalásszám felét teszik ki.
A Deloitte prognózisa szerint az ilyen jellegű támadások az USA-ban 2027-re akár 40 milliárd dolláros veszteséget is okozhatnak, évente 32%-os növekedéssel. Különösen a befektetési csalások terjedtek el, ahol ismert emberek nevével és arcképével élnek vissza manipulált tartalmakban, hogy a gyanútlan ügyfeleket hamis befektetésekre csábítsák.
A bankok válasza az AI által gerjesztett fenyegetésekre a valós idejű szűrőrendszerek fejlesztése, szokásvizsgálati elemzések bevezetése, valamint a mesterséges intelligencia integrálása a csalásfelderítő rendszerekbe. Ugyanakkor a banki szakértők hangsúlyozzák: ezek a módszerek önmagukban nem nyújtanak 100%-os védelmet, így az ügyfelek edukációja és a józan paraszti ész használata is kulcsfontosságú.
Egyre fontosabb a tudatosság
Kajó Cecília szakjogász szerint a technológiai tudatosság különösen a digitális bennszülöttek körében erősebb, mivel ők gyakrabban ismernek rá a deepfake videók árulkodó jeleire. Emellett egyre fontosabb, hogy a felhasználók minimalizálják saját digitális lábnyomukat, például személyes képek és hangfelvételek korlátozott megosztásával.
2025 júliusától új védelmi vonal is élesedik: elindul a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR), amelyet a GIRO Zrt. fejlesztett. Ez egy bankokon kívüli, AI- és szabályalapú rendszer, amely újabb biztonsági réteget jelent az átutalási folyamatban, és a szakértők szerint komoly esélyt adhat a digitális csalók elleni harcban.
Végül, az Európai Unió szabályozási törekvései – például a Digital Services Act (DSA) és az AI-rendelet – is abba az irányba hatnak, hogy a platformok jobban szűrjék és jelöljék az AI által generált tartalmakat, ezzel is segítve a felhasználók tájékozódását és védelmét.
(Kiemelt képünk illusztráció, Fotó: Pixabay)