Visszavonták a katonákat a kórházakból

Május 30-án érkezett a hír Kásler Miklóstól, hogy az egészségügyi dolgozóknak július 1-jétől katonai segítség nélkül kell tovább vinni a stafétát a koronavírus elleni küzdelemben. Az emberi erőforrások minisztere levélben indokolta meg a döntést – írta a Népszava. A lap néhány érintett intézményt is megkérdezett, ahol a dolgozók azt állították, hogy hiányozni fognak az egyenruhások az ellátásból. A katonák 8 hónapig segítették az érintett 93 ezer egészségügyi intézményt. 

A lap által megkérdezett kórházak vezetőit váratlanul érte a döntés, és állították hiányozni fognak az egyenruhások az ellátásból. A katonákról már a járvány alatt is dicsérően beszéltek a páciensek és a kórháziak is. Irányították a betegeket, segédkeztek az oltások adminisztrációjában, a Covid-ágyak bővítésekor cipelték a bútorokat, betegeket. A Népszava szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy nem lehetett nem észrevenni, hogy valójában az egészségügy békeidőben is fennálló munkaerőhiányát pótolták.

A járvány elleni védekezésre hivatkozva parancsra mozgatható „ingyenes” emberekhez jutottak az kórházak. Ám a vészhelyzet lefújásával ez a szükséglet nem szűnt meg. A lap megtudta: A katonák kivonásával párhuzamosan a kórházparancsnokokat is visszahívták az intézményekből. Ők tavaly március óta, azaz 15 hónapja „felügyelték” a készletgazdálkodást. Segítettek megszámolni a főigazgatóknak a védekezéshez szükséges eszközöket, de az ő közbeavatkozásukat kérte a mentőszolgálat is, ha egy-egy intézmény valamilyen okból nem akarta fogadni a beteget. Az ő távozásukról már óvatosabban nyilatkoztak az intézményvezetők. Már csak azért is, mert azzal számolnak, hogy a katonai vezetők a következő járványhullámmal, becslésük szerint nagyjából szeptember közepén visszatérhetnek.

(Kiemelt kép: Katona ad tájékoztatást a Rókus kórháznál oltásra várakozóknak 2021. április 30-án. Fotó: Dimény András / 168.hu)