Varga Judit miniszterségének öt éve alatt duplájára nőtt a kapcsolati erőszakkal összefüggő bűncselekmények száma

A hatóság látókörébe került ügyek mindössze egyharmada végződött vádemeléssel a Varga Judit miniszterségét magába foglaló időszakban.

2024. április 3., 10:16

Szerző:

Varga Judit miniszterségének öt éve alatt duplájára nőtt a kapcsolati erőszakkal összefüggő bűncselekmények száma, és mindössze az ügyek egyharmada végződött vádemeléssel – írja a Népszava.  Varga Judit minisztersége alatt 2020-ban az Isztambuli Egyezményről azt írta a Mandineren megjelent vélemény cikkében, hogy „határozott IGEN a nők védelmére és határozott NEM az illegális migrációra és a gender-ideológiára”. Akkor Varga Judit kifejtette, hogy a „magyar kormány azért nem támogatja az Isztambuli Egyezmény ratifikációját, mert az egyezmény egyes rendelkezései ellentétesek a kormány migrációs politikájával”. Egy évvel korábban pedig „politikai hisztinek” nevezte az egyezményt, és így fogalmazott:„A nők helyzete a legjobb állapotban van Magyarországon, nem kell választani a család és munka között, a kormány fellép a családon belüli erőszak ellen is.”

Az Isztambuli egyezmény fő célkitűzései között szerepel a nők elleni és a párkapcsolati erőszak megelőzése, üldözése és megszüntetése, az áldozatok védelme és segítése, a nemek közti egyenlőség megteremtése, és az ezen a téren érintett szervezetek és hatóságok támogatása. Az egyezmény politikai irányelveket egyesítve összehangolná és hatékonyabbá tenné a nők elleni erőszak és a nemi alapú hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelmet az ahhoz csatlakozó országokban. 

Az áldozatok döntő többsége nő – az ügyek mindössze egyharmada végződött vádemeléssel a Varga Judit minisztersége alatt 

Az áldozatok döntő többségénél a nyilvántartás szerint volt vagy jelenlegi partner követte el a bűncselekményt. A tavalyi évben a kapcsolati erőszak sértettjeinek 60,9 százaléka házastársi, élettársi kapcsolatban volt a bűncselekmény elkövetésekor vagy korábban az elkövetővel. Szexuális erőszaknál ugyanez az arány 6,2 százalék, szexuális kényszerítésnél pedig 0 – azaz nem volt olyan eset, amikor a volt vagy jelenlegi partner követte el a bűncselekményt – írja az Átlátszó.

Kapcsolati erőszakkal összefüggésben 2023-ban 783 sértettet és 640 elkövetőt tartott nyilván a rendőrség, szexuális erőszaknál ugyanez az arány 369 és 362 volt. Tavaly a rendőrség 73 szexuális kényszerítéssel összefüggő sértettet regisztrált nyilvántartásában, az elkövetők száma 60 volt. Az elkövetők és a sértettek száma közötti eltérést az magyarázhatja, hogy egyes elkövetők egy éven belül több személy ellen is elkövették a bűncselekményt, így például a házastársuk és a gyermekük sérelmére is. A elmúlt öt évben kapcsolati erőszak bűncselekmény sértettjeként 3354 főt regisztrált a rendőrség.

Ha az elmúlt öt év adatait nézzük, akkor is hasonló számokat kapunk: kapcsolati erőszaknál az arány 54,4 százalék, szexuális erőszaknál 5,1, szexuális kényszerítésnél pedig a sértettek 2,6 százaléka volt partneri kapcsolatban az elkövetővel. A volt vagy jelenlegi házastárs, illetve élettárs által elkövetett kapcsolati erőszak bűncselekmények száma 5 év alatt 13 százalékkal nőtt.

Az elmúlt öt év statisztikái alapján az látható, hogy a hozzátartozók sérelmére elkövetett bűncselekmények legtöbbször a testi sértés és a kiskorú veszélyeztetése, illetve a zaklatás csoportjába tartoztak. Legnagyobb mértékben az utóbbi kettővel összefüggő ügyek száma nőtt az elmúlt évek során.

A NANE és a Patent Egyesület számításai szerint a hivatalos statisztikában megjelenő számoknál jóval több, nagyjából 226 ezer nő él olyan párkapcsolatban, amelyben fizikai, szexuális erőszak áldozatává válik. Ráadásul a nőkkel szemben elkövetett szexuális erőszaknál az esetek 2,4 ezreléke jelent meg a magyar rendőrségi nyilvántartásban. Vagyis óriási a látencia, a bűncselekmények jelentős része sosem került a rendőrség látókörébe.

A Varga Judit féle Áldozatsegítő Központ szerint a jogszabályi környezet erősebben védi a bűncselekmények elszenvedőit

Az Igazságügyi Minisztérium az Áldozatsegítő Stratégiában megfogalmazott céloknak megfelelően megkezdte az Áldozatsegítő Központok hálózatának kialakítását.„Nagy áttörést hozott az áldozatsegítés rendszerének fejlesztéséről szóló 1645/2019. (XI.19.) Korm. határozat, amely azt a hosszú távú célt fogalmazta meg, hogy az Áldozatsegítő Központokat országos hálózattá kell szervezni annak érdekében, hogy minden megyében megtalálhatóak legyenek. A rövid távú cél pedig az áldozatok közvetlen elérésén alapuló állami áldozatsegítési, úgynevezett „opt out” rendszer kialakítása, valamint az áldozatok szélesebb körű elérése érdekében médiakampány lefolytatása”– írja oldalán az Áldozatsegítő Központ. 

Ahogy arról beszámoltunk, Varga Judit arról mesélt Hajdú Péter műsorában, hogy állandóan degradálta és beszűkült lelkiállapotban tartotta Magyar Péter. Varga Judit több bejegyzésében is azt állította, az exférje, Magyar Péter testileg és érzelmileg is bántalmazta őt. Renner Erika gúnyos Facebook posztban üzente Varga Juditnak, hogy menjen be az általa létrehozott Áldozatsegítő Központba. „Kap mindenben segítséget. De ezt úgyis jobban tudja, hiszen ezeket Ön hozta létre és hirdette is őket. Ha pedig a volt férje megjelenne a lakásán, és ez Önben félelmet keltene, akkor elmehet a rendőrségre és feljelentést tehet”– írta Varga Juditnak. 

(Kiemelt képünk forrása: Varga Judit Facebook oldala)

A Szabad Európa kiperelte az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteit, és kiderült, hogy 15-17 ezer milliárd forintba kerülhet az adófizetőknek az, hogy a kormány kiszervezte a hazai gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét. Az üzletet elnyerő hét magántőkealapról kiderült, hogy négy Szíjj László, három pedig Mészáros Lőrinc kormányközeli üzletember százszázalékos tulajdonában van – írja a lap.

Kedden túlnyomóan derült, száraz időre van kilátás. Európa időjárását egy kiterjedt anticiklon befolyásolja. Napközben többfelé megélénkül, kedden a Dél-Dunántúlon időnként meg is erősödik a délkeleti, keleti szél.

Olyan szabályokat akartak bevezetni a koreaiak által vezetett iváncsai akkumulátorgyárban, ami kiverte a biztosítékot a magyar munkavállalóknál. Nem mondják meg, mi az oka, ha rosszul lesznek a dolgozók a munkahelyükön, a szigorú biztonsági előírásokra viszont nagyon odafigyelnek, a telefonok kamerája le van takarva, amit a biztonsági szolgálat ellenőriz is. A Házon kívülnek az iváncsai akkumulátorgyár két dolgozója mesélt arról arc és név nélkül.

Magyarországon tavaly 115 ezer 65 évesnél idősebb magyar dolgozott a nyugdíj mellett. A legtöbben a feldolgozóiparban tevékenykedik, de a kereskedelemben és gépjárműjavításban is szép számmal dolgoznak az idősek.