Ezekre a változásokra kell figyelni január elseje után
15 százalékkal nőnek a nyugdíjak, ahogy emelkedik a minimálbér is. Az eddigi ismert cafeteria és családtámogatási rendszer pedig megváltozik.
A napi.hu összegyűjtötte a legtöbbeket érintő idei változásokat, legyen szó bérekről, nyugdíjakról, családtámogatási lehetőségekről, vagy épp a megváltozó egyetemi felvételik rendszeréről.
Változik a bérminimum és a nyugdíj is
Megszületett a megállapodás a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel a 2023-as minimálbérről, továbbá a garantált bérminimumról.
E szerint nyolc órás munkavégzés esetén 2023. január 1-jétől:
bruttó 232 000 ezer forint lesz a minimálbér havi összege;
bruttó 296 400 forint a garantált bérminimumé;
így a minimálbér nettója havi 154 280 forint adókedvezmények nélkül;
a garantált bérminimumé pedig havi 197 106 forint szintén adókedvezmények nélkül.
Januártól az új minimálbér tehát 16 százalékos emelkedést jelent a mostani bruttó 200 ezerhez képest. A garantált bérminimumnál 14 százalékos lesz a bruttó bér növekedése a 2022-es bruttó 260 ezer forinthoz képest. A 2023-as évre vonatkozó 16 százalékos minimálbér emelés valamivel elmarad a tavalyi közel 20 százalékos mértékétől.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2022. december 21., 17:47
Aláírták munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetői a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról szóló megállapodást a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának szerdai budapesti ülésén.
Itthon
2022. december 15., 13:04
Szerdai egyeztetések során a Magyar Szakszervezeti Szövetség is jóváhagyta a minimálbér és a bérminimum jövő évi emeléséről szóló javaslatot, bár ők eredetileg a dokumentumban szereplőnél nagyobb emelést szorgalmaztak.
Itthon
2022. december 14., 07:26
Jövőre 16 százalékkal nőhet a minimálbér, és 14 százalékkal a garantált bérminimum, a megállapodás nagyon közel van – mondták el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának képviselői keddi egyeztetésüket követően az MTI-nek.
Ahhoz képest, hogy 2023-ban a nyolcórás minimálbér nettó összege adókedvezmények nélkül 154 280 forint:
2022-ben a nettó minimálbér 133 000 forint;
2021-ben 111 321 forint;
2020-ban 107 065 forint;
2019-ben pedig 99 085 forint volt.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelése idén is változatlanul felfelé hajtja a többi bért, akárcsak a minimálbérhez kötött családtámogatásokat, köztük például a gyedet, a nagyszülői gyedet, a gyodot, a táppénzt, illetve az álláskeresési járadékot is.
2023-ra vonatkozólag a munkavállalók számára a járulék- és adófizetés szabályai nem változtak.
A nettó bér összegét befolyásolják az adókedvezmények, tipikusan a családi adókedvezmény. Ennek összege ami egy gyerek után 10 000 forint, két gyerek után 40 000 forint, három gyerek után 99 000 forint.
Szintén igénybe lehet venni:
az első házasok kedvezményét;
a 25 év alattiak szja-mentességét;
a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, valamint;
a személyi kedvezményt is;
és újabban a 30 év alatti anyák adómentességét.
A minimálbér érdemben nem befolyásolja a magasabb keresetűek fizetését, ezzel szemben a garantált bérminimum emelése közvetve több százezer munkavállaló fizetésére lesz hatással.
Ennek oka, hogy aki az idei bérminimum bruttó 260 ezer forintos összegénél többet keresett, de fizetése kevesebb, mint a januártól 296 400 forintra emelkedő összeg, annak a bérét szintén rendeznie kell a munkáltatónak. Ellenkező esetben komoly bérfeszültség alakul ki, ráadásul abban az esetben, ha a munkakör betöltésének feltétele a középfokú végzettség, akkor a fizetés nem lehet alacsonyabb, mint a garantált bérminimum összege.
A napokban vált biztossá, hogy januártól szja-mentesség jár azoknak a jövedelemmel rendelkező nőknek, akik 30 éves korukig szülnek. Vagyis az év elejétől nem csupán a 25 év alatti fiatalokra, hanem a 25 és a 30 év közötti, gyermeket vállaló nőkre is kiterjed itthon a személyijövedelemadó-mentesség. Az erről szóló kormányrendelet szerdán már meg is jelent a Magyar Közlönyben.
Január elsejétől 15 százalékkal emelik a nyugdíjakat Magyarországon, beleértve a 13. havi nyugdíjat is. 2022 elején Magyarország lakosságának negyede, közel két és fél millió ember részesült nyugdíjban vagy egyéb, nyugdíjfolyósítási körbe tartozó ellátásban.
héten napvilágot láttak a Magyar Közlönyben a falusi csok és a babaváró hitel és az új lakások építésére vonatkozó áfa-visszaigénylési kedvezmény meghosszabbításáról szóló kormányrendeletek.
A kormány két évvel, 2024-ig meghosszabbította a babaváró hitel, a falusi csok és az ötmillió forintos határig terjedő áfa-visszaigénylés december 31-i lejáratát.
Az új lakások építésénél az áfa visszaigénylési kedvezményt szintén két évvel, 2024. december 31-ig meghosszabbítják, a rendelet szerint változatlan feltételekkel. Tehát a családok továbbra is visszaigényelhetik az építési, vagy vásárlási költségeik árát, maximum 5 millió forintig.
Továbbá kiderült az is, hogy az 5 százalékos lakásvásárlási támogatás marad, ám a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye 2022. december 31-ével lejárt.
Egy engedményt azonban adott a kormány. A megfelelő befogadóképességű személygépkocsi a szerzési támogatásra való jogosultságot megállapító határozat véglegessé válását követően szerezhető meg. Az eredeti rendelet szerint ha az adásvételi szerződés vagy a pénzügyi lízingszerződés a határozat véglegessé válásától számított hat hónapon belül nem jön létre, a szerzési támogatás nem folyósítható.
Ezt a határidőt tolta most ki az új rendelet egy évre. A támogatás mértéke 2,5 millió forint, de legfeljebb a megszerzés időpontjában érvényes bruttó vételár 50 százaléka.
Egyszerűsödik a SZÉP kártya
Egy friss kormányrendelet az év elejétől jelentősen leegyszerűsíti a SZÉP-kártya használatát: 2023 januárjától az eddigi három alszámla helyett egyetlen számlán rendelkezhetünk majd a SZÉP-kártya juttatásunkkal.
Mindez úgy valósul meg a gyakorlatban, hogy összevonják a korábbi szabadidő, vendéglátás és szálláshely zsebeket, így összeadódnak az egyes alszámlákra feltöltött összegek. Pénz tehát nem vész el: a korábban a vendéglátás és a szabadidő zseben lévő pénzeket 2023. január 8-án átvezetik a szálláshely zsebre.
Újra felvételiztethetnek az egyetemek
2023-ban megváltozik az egyetemi felvételi rendszer is, amelynek egyik legfontosabb eleme, hogy megszűnik az eddigi központi minimumponthatár. Vagyis a felsőoktatási intézmények saját hatáskörben szakonként különböző minimumponthatárt húzhatnak meg. Egy egyetem vagy főiskola akár dönthet úgy is, hogy középiskolai és érettségi eredményektől függetlenül felvesz bárkit. Sőt, az egyetemek és a főiskolák akár saját körben felvételi vizsgát is szervezhetnek, ahogy járhat pluszpont:
az emelt szintű érettségiért;
a kompetenciatesztért;
a nyelvvizsgáért vagy a nyelvtudásért;
akár munkatapasztalatért is;
az esélyegyenlőségért;
a kimagasló sporteredményekért;
valamint a tanulmányi és művészeti versenyeken elért eredményekért.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre)
