Történelmi csúcson a kórházak adóssága január végén

21,5 milliárd forint tartozással zárták 2023 első hónapját az egészségügyi intézmények a Magyar Államkincstár adatai szerint. Ez azt jelenti, hogy egy hónap alatt 15 milliárd forintot halmoztak fel az ellátók és a modellváltó orvosegyetemek. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a Napi.hu-nak azt mondta: ez veri 2021 januárját, ami eddig 11,3 milliárd forinttal volt a csúcstartó.

 Nem csak a rezsi a gond

Rásky László szerint a tartozásállomány kiugró januári növekedése mögött több indok is áll. 

• Az év végi adósságrendezésre készülve, az intézmények egy része a lehetősége határain belül minél nagyobbra növeszti az adósságát.
• Az év végi beszerzésekre az a feltételezés és tapasztalat is hatással van, hogy a következő év elején drágulni fognak az eszközök és a szolgáltatások.
• Az energiaárak növekedése.

A Kórházszövetség konferenciáján elhangzottak szerint a kórházak megemelkedett számláit a rezsivédelmi alapból fogják finanszírozni. A főtitkár szerint azonban a 15 milliárdos, egy hónapon belüli emelkedés figyelmeztető jel, és azonnali és hathatós változtatások szükségesek; elsősorban finanszírozási többletet kell biztosítani a magyar egészségügyi ellátórendszer számára. 

A Magyar Kórházszövetség Konferenciáján Takács Péter, Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára újabb reformterveiről is beszélt: szerinte véget kell vetni a betegek túlfektetésének és a vattázásnak.  A vattázás azt jelenti, hogy több beavatkozást könyvelnek rá egy betegre, mint amennyit elvégeznek. Például míg egy megyei kórház egy-egy esethez 6-7 ellátást jegyez fel, egy kis szakrendelőben vidéken 19-22 beavatkozást is könyvelhetnek egy betegre.

Rásky László szerint mindenképp növelni kell a finanszírozást

Rásky László szerint is valós problémát jelent a túlfektetés, ugyanakkor ezen technikák kialakulásának egyértelmű oka az elégtelen finanszírozás. 

„...Ha megnézzük a GDP-arányos közfinanszírozást, akkor teljesen nyilvánvaló, hogy Magyarországnak pluszforrásokat kell az egészségügyi ellátórendszerre fordítania” 

– mondta a szakember. Ha a vattázást és a túlfektetést kiveszik a rendszerből, az intézmények még brutálisabb adóságokkal fognak szembenézni. 

Takács Péter arról is beszélt, hogy az egészségügyben a jelenlegi 40 százalékról 15 százalék alá akarják csökkenteni az egy indulós közbeszerzések arányát. Rásky László erre reagálva azt mondta: a jelenlegi rendszer sokszor olyan cégeknek kedvez, amelyek finoman fogalmazva sem szakmai szereplők. 

Az Orvostechnikai Szövetség információi alapján idén arra sem indul új projekt, hogy felmérjék, ténylegesen mennyibe kerül a magyarok egészségügyi ellátása. 

 (Kiemelt képünk illusztráció: Panoráma felvétel a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ (MH EK, MH Egészségügyi Központ, Honvédkórház) a főváros XIII. kerületében, a Pap Károly utcában lévőépületegyütteséről. Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László)