Ezért lehet az Alkotmánybíróság szerint szavazni a kiskorúak nemátalakításáról

Az Alkotmánybíróság szerint lehet népszavazás a kiskorúak nemátalakításáról. Ugyanis hiába lennének olyanok a parlamentben, akik igennel vagy nemmel szavaznának a kérdésben, végsősoron az Országgyűlésnek lenne módja az Alaptörvénynek megfelelő jogszabályt alkotni – derül ki a HVG cikkéből.

„A Kúria októberben megsemmisítette a Nemzeti Választási Bizottságnak a kérdést hitelesítő határozatát, mert úgy ítélte meg: amennyiben a feltenni szándékozott népszavazási kérdés alapján a „nem” válaszok kerülnek többségbe, az Országgyűlés olyan jogalkotásra lenne köteles, amely a kiskorúak minden csoportja tekintetében tiltaná a nemátalakító kezelések elérhetőségét generálisan is.

Így minden kiskorú alapjoggyakorlását, önrendelkezési jogát és a testi integritáshoz való jogát korlátozná”

– írja a lap.

A Kúria döntése miatt a kormány az Alkotmánybírósághoz fordult, Varga Judit igazságügyi miniszter szerint pedig „a kérdés értelmezése során a lényeges értelmének a megváltoztatása, annak feldúsítása vagy egyes elemeinek a kihagyása, illetve ahhoz nyelvtanilag nem kapcsolható tartalom párosítása azzal az eredménnyel jár, hogy

a Kúria végső soron nem a szervező által népszavazásra javasolt kérdés, hanem egy fikció hitelesítéséről dönt”.

Az Alkotmánybíróság csütörtökön igazat is adott a kormánynak:

„A népszavazás, mint a közvetlen demokratikus hatalomgyakorlás jogintézménye kiüresítéséhez vezetne, ha olyan népszavazási kérdés hitelesítését tagadja meg a Kúria, amelyből az Alaptörvénnyel összhangban álló jogalkotási megoldás is következhet”.

Az Alkotmánybíróság a Kúria véleményével szemben úgy gondolja, hogy a kormány által hozott törvényjavaslat pont, hogy a gyermekek jogait és érdekeit képviselné, mivel:

„olyan jogszabályi környezetet és intézményrendszert alakíthat ki, amely meghatározott nemátalakító kezelésekkel szemben garantálja a gyermekek számára az alaptörvényi védelmet, tekintettel a gyermekek Alaptörvényben foglalt egészséges fejlődéshez való jogára is.”

A Kúria pedig úgy véli, hogy az ő döntésük szerint „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát”.

A Kúria döntése tehát az Alkotmánybíróság szerint hivatalosan is alaptörvény-ellenes, azt az Alkotmánybíróság megsemmisítette.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Unsplash)