A fertőző betegség nem az egyén magánügye

Száz éve nem látott világjárványtól szenved az emberiség. 

2021. augusztus 13., 10:11

Szerző:

Az áldozatok hivatalos száma 4,3 millió, de valószínűleg ez jelentős alulbecslése a valódi helyzetnek. Ráadásul, a SARS-CoV-2 által okozott poszt-covid-szindróma hosszú hónapokig, ha nem évekig, vagy élethosszig tartó egészségromlást okoz a túlélők szervezetében. A jó hír az, hogy van megoldás a problémára, ami nem más, mint a védőoltás, abból is legmodernebb, éppen a COVID ellen kifejlesztett fajták. A rossz hír, hogy önmagában ez a tény nem elegendő ahhoz, hogy megszabaduljunk a vírustól. A fejlődő országokban nincs pénz a vakcinákra, a fejlett országokban az oltakozási hajlandóság mértéke elégtelen.


A nyugati demokráciák védőoltásokhoz való viszonyát megoldhatatlannak tűnő paradoxon jellemzi: a politikai elit szavazatokból él, a szavazópolgárok jelentős része viszont, élve szabadságjogaival, nem veszi fel az oltást sem maga, sem gyermekei részére. A választói akarattal szembemenő politika pedig vereséget eredményezhet.

Az oltásellenesség fő oka az iskolarendszer kudarca, amely életidegen adatok tárolására használja a gyermeki agyat, ahelyett, hogy fontos tények értelmezésére tanítana. Az oltások elutasításának számos egyéb, főként pszichológiai oka is van.
Vannak olyan térségek és néprétegek, amik és akik nem érhetők el internet útján, ezért regisztrálni sem tudnak a védőoltás felvételére. A nemtörődömség és a halogatás is fontos tényező Pató Pál országában. Igencsak elterjedt az oltások felvételét elvi alapon szabotáló hozzáállás. Már a vakcinák rendelkezésre állását megelőzően jelentős társadalmi ellenállás alakult ki a maszkviselés, valamint a szociális távolságtartó és egyéb korlátozó intézkedésekkel szemben: nagy tömegek tagadták a vírus és/vagy a járvány létezését, vagy ez utóbbi fontosságát, illetve a maszkviselés értelmét.

Valószínűsíthető, hogy ezen attitűdök lélektani gyökerei közösek. Ha erős a motiváció (például anyagi érdek), akkor az orvosi/gyógyszerész/biológus végzettség sem véd az elfogult gondolkodástól, de tegyük hozzá, hogy a diploma inkább lehetőség a magas szintű intellektuális képességekre, mint automatikus következmény. Az oltásellenesség ideológiája nem a tudomány talaján fogant, s az igen alacsony kockázati tényezők felnagyításától a bizarr konspirációs elméletekig számos érv található az anti-vaxerek tarsolyában. Míg a fehérköpenyes oltásellenesség tudományos kifejezésekkel bűvészkedik és meglehetősen kétes hitelességű “szakértőket” állít példaképnek, addig a bölcsész hátterű ellenzők a szabadság eszméjét használják nem megfelelő kontextusban, s civilizációs összeomlást vizionálnak már a legenyhébb korlátozások gondolatára is.

Egy fertőző betegség azonban alapvetően különbözik más betegségektől abban, hogy itt nem csupán az egyén érintett, hiszen e kór másoknak továbbadható. Sőt, éppen ez a lényeg: a patogén mikroorganizmusok számára az emberi test mindössze terjedési közeget jelent. Egy járvány során az egyénnek kettős társadalmi kötelessége lenne. Az egyik, hogy aktív közreműködéssel óvja saját környezetét (rokonok, barátok, munkatársak, utazó- és vásárló közönség, stb.). A másik, hogy segítsen elérni - regionálisan vagy világszinten - a járvány megszűnéséhez szükséges nyájimmunitási küszöböt. Sajnos, embertársaink jelentős része nem hajlandó még a saját egészségét sem védeni, nemhogy a társadalmi szolidaritásra. Mivel a modern társadalmak fontos alapelve, hogy védje az egészségünket a természet ellenében, nem hagyhatjuk, hogy a darwini mechanizmusok oldják meg a kérdést. E védekezés módszerei az oltások felvételére való ösztönzés és a védőoltás kötelezővé tétele bizonyos szakmákban, társadalmi rétegekben, vagy össztársadalmi szinten.

A védőoltásokra való kötelezés nem újkeletű dolog, hiszen Magyarországon az alábbi 12 kórokozó ellen oltunk gyermekeket: TBC, torokgyík, szamárköhögés, járványos gyermekbénulás, merevgörcs, kanyaró, rózsahimlő, mumpsz, b típusú Haemophilus influenzae, hepatitis B, pneumococcus, és a bárányhimlő. A SARS-CoV-2-vel kapcsolatban az a probléma, hogy nem csak a gyermekeket, hanem a szülőket is oltani kellene. A szülők egy jelentős része azonban nem hajlandó erre, hanem inkább hamis elméleteket tesz magáévá az erkölcsi felmentés érdekében. Az új-típusú, igen hatásos vakcinákban nem lehetőséget, hanem különféle veszélyforrásokat látnak, kezdve annak feltételezésétől, hogy azok súlyos mellékhatásokat okoznak, vagy, hogy a nemzetközi “gyócceripar” gazdagodását szolgálják.

Az oltásellenesség az összeesküvés elméletek melegágya. A konspirációs elme számára az oltások a háttérhatalmak különféle mesterkedései szolgálatában állnak. Vagy a népességszabályozás eszközei, amit tömeggyilkossággal vagy sterilizációval érnek el, valamint az állam, vagy más szervezetek általi megfigyelésre való azáltal, hogy az emberi szervezetbe chipeket ültetnek be az oltással. Egy nemrég felfüggesztett, magyar oltásellenes orvos szerint a chipeket az 5G technológiával aktiválják, így ölik meg az embereket. Az oltásellenesség nem újkeletű, már korábban is létezett, igaz a mostanihoz képest jóval kisebb mértékben. A modernkori oltásellenesség szikráját Andrew Wakefield brit orvos gyújtotta be azzal az állítással, hogy az úgynevezett MMR védőoltás (kanyaró, mumpsz, rózsahimlő ellen) autizmust okoz. Wakefield az egyik legrangosabb orvosi szaklapban, a Lancet-ben közölte le a vizsgálati eredményeit. Kiderült azonban, hogy meghamisította az adatokat, ezért a lap visszavonta a cikket. A teória tehát tudományosan megbukott, a közvélekedés mégis tényként kezeli az oltások mérgező hatását. A későbbiek folyamán más oltások esetében merült fel az ártalmasság kérdése, de egyetlen esetben sem igazolódtak a feltételezések.

A mostani járvány során egyéb érvek is előjöttek az oltástagadás berkeiből. Ilyen például, hogy “akkor is elkaphatom a betegséget, ha be vagyok oltva”. Igen, csaksokkal kisebb valószínűséggel. Ami pedig még fontosabb, hogy az oltottak esetében jóval alacsonyabb a komoly komplikációk esélye. Egy másik érv szerint nem érthető, miért kritizálják őket az oltottak, ha ők úgysem kapják el a betegséget. A magukat immun-machóknak képzelők maguknak követelik a jogot, hogy dönthessenek a saját testük felől. A probléma itt többrétű. Az oltatlanok nem alkotnak egy sorsközösséget, amelyen belül a vírus szabadon terjeszthető. Másrészt vannak, akik betegségük folytán nem olthatók, illetve, a beoltott idős és beteg emberek számára a vírusfertőzés még így is komoly kockázatot jelent. Oltásellenes körökben igen nagy az anekdoták szerepe, számos bizonytalan hitelességű történet röpköd a virtuális térben. Másrészt, az oltásokat követő egészségromlást magának az oltásnak tulajdonítják, holott az időbeli egymásutániság nem feltétlenül jelent ok-okozati kapcsolatot, hiszen oltás nélkül is megbetegedhetünk, vagy meghalhatunk.

Érdekes, hogy az EU keleti peremén nagyobb mértékű az oltásellenesség, míg a nyugati felén a védőoltások kötelezővé tételét ellenzik többen. Felmerül a kérdés, hogy egyáltalán kötelezővé tehető-e a felnőttek oltása. A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága deklarálta, hogy a védőoltások kötelezővé tétele nem sérti az emberi jogokat. A magyar jog (18/1998. (VI. 3.) NM rendelet) is lehetővé teszi az országos szintű védőoltások bevezetését. Tehát, elvileg szabad lenne a pálya, a helyzet mégsem ilyen egyszerű. A hatalmi elit nem meri kockáztatni az oltási kötelezettség azonnali bevezetését, attól tartván, hogy elveszítheti emiatt a választásokat. Az ellenzéknek elég, ha csendben kivár, de a szélsőjobb (Németországban a szélsőbal is) már felkarolta az oltás-ellenesség eszmevilágát, annak minden tudományellenes vonatkozásával egyetemben. A COVID-19 vírus éppen csak annyira veszélyes, hogy ne legyen magától értetődő a kötelező oltás bevezetése. A védettségi igazolványhoz kötődő jogosítványok fokozatos erősítése valójában egy megkerülő hadművelet, a kötelezettség fokozatos bevezetése viszont a kis lépésekben való haladás taktikája. Több országban bevezették már az egészségügyiek, az idősotthonokban dolgozók, vagy az 12 év feletti tanulók kötelező vakcinázását. Több helyen fontolgatják, hogy a munkaadókra bízzák a döntést, ami levenné a politika válláról a felelősség egy részét. Az Egyesült Államokban az egyetemi dolgozók és hallgatók oltottsága elvárt követelmény. Idehaza is be kellene vezetni ezt. A másik lehetőség, hogy kétnaponta PCR-negativitást követelünk meg a dolgozóktól.

Összegezve. A koronavírus járványra kétféle módon reagálhatunk: folyamatos húzd meg–ereszd meg technikával szigorítjuk, majd lazítjuk a korlátozó intézkedéseket. Vagy megszabadulunk a vírustól - legalább regionálisan. Ez utóbbit szintén két elvi módszerrel tehetjük meg. Az egyik út, amit az első hullám során a svéd modell próbált meg, hagyni a természetet végezze a dolgát, s ekként elérni a nyájimmunitási küszöböt. Ez a módszer túl sok áldozatot követelt, a svédek fel is hagytak vele. A másik módszer a védőoltásokon alapul. Itt azonban tudomásul kell venni, hogy a kötelezővé tétel halogatása csak rontja a helyzetet. Lépni kellene, s ehhez összefogni az európai országoknak. S persze a politikának is - legyen az hatalmon vagy ellenzékben.

Boldogkői Zsolt, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológia Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára. A cikk a 168 Óra 32. számában jelent meg.

(Kiemelt kép: illusztráció: Elektronmikroszkópos felvétel a SARS-CoV-2 vírusról, ami a Covid-19 fertőzést okozza. Fotó: Amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet/AFP)

A parlament 151 igen, 12 nem szavazattal és 19 tartózkodás mellett fogadta el az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, valamint az Európai Csalásellenes Hivatal ellenőrzéseit érintő törvények módosítását.

Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadta Savkat Mirzijojevet, Üzbegisztán köztársasági elnökét, közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár kedden.