PSZ: Azonnali 45 százalékos béremelés nélkül egyszerűen nem lesz, aki tanítsa a gyerekeket
Egyre kevesebben mennek tanárnak az alacsony fizetések miatt, a katatörvény módosítása ráadásul a mellékállás lehetőségétől is megfosztotta a tanárokat, akik így kénytelenek lesznek elhagyni a pályát, ha nem akarják, hogy felkopjon az álluk. Az utánpótlás hiánya és a pályaelhagyás együtt az oktatás teljes összeomlásával fenyeget a tanárok szakszervezete szerint.
Jelentősen csökkent a felsőoktatásba bekerülők száma, idén 6449 diákot vettek fel a pedagógusképzésbe, ami az előző évekhez képest is nagyon alacsony. Hogy milyen következményei lesznek ennek a jövőre nézve, arról Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke beszélt a Reggeliben.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke volt a szerdai Reggeli vendége, aki szerint évről évre egyre kevesebb diák szeretne pedagógus lenni.
A fiatalok egész egyszerűen beárazták ezt a szakmát
– magyarázta az alelnök az okokat. Gosztonyi Gábor szerint a legtöbb fiatalnak azért a pénzért, amiért pályakezdőként el tudnának helyezkedni, nem éri meg elvégezni az ötéves képzést.
Idén 6449 tanulót vettek fel a pedagógusképzésbe, ha a diákok közül mindegyik végigcsinálja a felsőoktatást, majd elhelyezkedik a szakmában, még az sem pótolja az öt év múlva nyugdíjba vonuló tanárokat, akiknek a száma el fogja érni a 7900 főt. Gosztonyi Zsolt szerint ebben a létszámban még nincsenek is benne az időközi pályaelhagyók vagy azok a pedagógusok, akik 40 év után mennek el nyugdíjba.
A PSZ alelnöke szerint
első lépésben a megoldás csakis egy 45 százalékos béremelés lehet, ha azt szeretné az állam elérni, hogy ne fogyjanak el a pedagógusok.
A kormány és a pedagógusok között tavaly október óta zajlanak a sztrájktárgyalások, eddig sikertelenül. A Pedagógusok Szakszervezete elvárná a kormánytól, hogy egy pályakezdő tanár legalább annyit keressen, mint egy pályakezdő tiszt – ezért nyílt levelet írtak a kormánynak június 17-én, de ügyükben azóta nem történt jelentős változás.
A PSZ alelnöke szerint az állam volt a legnagyobb kényszerkatáztató – azoknál a tanároknál, akiknél nem jött ki az óraszám, vagy akik nyomorúságos illetményüket kisadózóként próbálták másodállással kiegészíteni.
A legnagyobb hiány még mindig az informatika-, a biológia- és a nyelvtanárokból van. Ráadásul még a tanévrend sincs kész, ugyanis azt a minisztérium még mindig nem tette közzé.
(Kiemelt képünk: A Szent László Gimnázium a pedagógussztrájk napján. Fotó: Márványi Dóra)
