Orbán évértékelője: Márki-Zay egy távgyógyító, az ellenzék pedig begombázott

Orbán Viktor megtartotta 23. évértékelő beszédét a Várkert Bazárban február 12-én, amely egybeesik a választások előtti hivatalos kampányidőszak első napjával. A beszéd 2021-ben a koronavírus-járvány miatt elmaradt, most azonban a miniszterelnök hosszasan elemezte az elért eredményeket, és beszélt arról is, mit vár a jövőtől.

Orbán Viktor elsőként az ellenzék csokorba gyűjtött kijelentésein gúnyolódott röviden; utalt Márki-Zay Péter fideszes zsidókra és melegeke, a vidéki magyarokra és nőkre tett hírhedt megjegyzéseire, illetve hozzátette, „az ember csak akkor hordhat össze ennyi marhaságot, ha begombázott”. Az ellenzék kommunikációját új politikai stratégiaként jellemezte, amely szerinte vérig sért több társadalmi osztályt és csoportot.

„Beszélni mindenki tud, a vezető viszont azt is tudja, mikor hallgasson. Akárhogy is, kínos, nem kicsit, nagyon”

– csempészte bele a mondandójába a miniszterelnök Gyurcsány Ferenc híressé vált mondatát, amelynek hallatán hatalmas tapsvihar tört ki a közönség soraiban. Orbán Viktor ezután még egyet odaszúrt az ellenzéknek: „A baloldal olyan amilyen, de mégiscsak benne van a nemzetben, mint a balsors a himnuszban.” Szerinte „Magyarország történetének legkorruptabb kormánya akar visszatérni egy gombaszakértővel”, amin nem is tudja, sírjon, vagy nevessen.

A kedélyes bevezető után a miniszterelnök a tárgyra tért, és kijelentette, arról fog ma beszélni, az ő értelmezésében mi pontosan az „előre” és a „hátra”, amely a Fidesz-KDNP kampánymottójában is szerepel 2022-ben. Először a múltat és az elért eredményeket elemezte. Szerinte az elmúlt két év különösen nehéz volt a világjárvány, a háborús fenyegetettség, a brüsszeli konfliktusok tükrében, a magyar kormány mégis megszervezte a koronavírus-járvány elleni védekezést, és újraindította a gazdaságot. Megköszönte az emberfeletti munkát az orvosoknak, ápolóknak, mentősöknek, az operatív törzsnek, illetve Áder Jánosnak és feleségének a gyermekekért tett erőfeszítéseiket. Mint fogalmazott, a magyar állam derekasan állta a sarat, a Parlament végig ülésezett, és megadta a szükséges eszközöket a kormánynak, miközben ellenőrzés alatt tartotta a helyzetet. Szerinte a magyar egészségügy és az államigazgatás kiemelkedően teljesített, az ország cselekvőképessége pedig egy pillanatig sem forgott veszélyben, az alkotmányos államvezetési rend jól vizsgázott.

„Európában egymás után estek el a kormányok, az emberek bizalma elpárolgott. Nálunk nem történt ilyesmi, itthon sikerült megerősíteni a közbizalmat. Az emberek többsége szerint Magyarország jól védekezett”

– foglalta össze tapasztalatait, majd megjegyezte, Magyarországra nemcsak a vírus, de „a baloldal is rátámadt”. Mint mondta, az ellenzék súlyos felelőtlenségről tett tanúbizonyságot, amikor a kormánybuktatás szándékával használták fel az emberek félelmeit. Azt ígérte, az ítélet eljön az ellenzékért április 3-án és Isten színe előtt is. Ezt a kijelentést szintén üdvrivalgás fogadta.

A gazdaság teljesítményéről annyit mondott, az új magyar gazdaság levizsgázott, hiszen aki dolgozni akar, annak van munka. Úgy tudja, még sose dolgoztak ennyien Magyarországon a rendszerváltás óta, mint most. Kiemelte az export fontosságát, amelyben tudomása szerint Magyarország szintén rekordokat döntött: teljesítménye 119 milliárd euróra nőtt. Hangsúlyozta, a magyar kormány az utóbbi időben a kulcságazatok magyarosításán dolgozott, a külföldi tulajdont állítása szerint sikerült ötven százalék alá szorítani a bankoknál, a médiában és az energiaszektorban.

„A kuruc részek már szabadok, most Pannónia következik”

– jegyezte meg. A magyar tőke külföldi befektetéseivel kapcsolatban kiemelte a MOL és az OTP terjeszkedését, illetve egyéb külföldön található magyar vállalatokat.

Nem hagyta ki a kormány által családvédelminek nevezett intézkedések megemlítését sem: a fiatalok adómentessége, a családoknak járó SZJA-visszatérítés, illetve a szerinte jóvátételnek számító 13. havi nyugdíj a válság alatti legnagyobb teljesítmény. A külhoni magyarokkal kapcsolatban leszögezte, „nemcsak napsütésben, de baj idején is hozzánk tartoznak”. Szerinte Magyarország a válság alatt kockázatot vállalt, ezért lehetséges, hogy 2021-ben hét százalékkal növekedett a gazdaság, és az államadósságot sikerült nyolcvan százalék alatt tartani. Megígérte, az államadósság év végére hetvenhét százalékra szorul majd vissza. érzékeltetésként megemlített pár nyugat-európai országot, amelyeknek ennél magasabb az államadóssága, a legbüszkébb mégis arra volt, hogy mostanra állítólag Ausztria államadóssága megelőzte Magyarországét.

Mielőtt folytatta volna a konkrétumok sorolását, arra kérte a magyarokat, a választás napján jusson eszükbe, hogy az ellenzék nem szavazta meg a koronavírus-törvényt, a hitelmoratóriumot, a minimálbéremelést, az SZJA-visszatérítést, valamint az adócsökkentéseket sem. „Remélem, a választásokon meg majd a választók nem szavazzák meg őket” – jelentette ki. Újfent előhozakodott az „előre-hátra” párhuzammal, amely mentén szerinte a Gyurcsány-Bajnai kormány anno hátrafelé ment.

Orbán Viktor az elmúlt időszak és az elért eredmények elemzése után a jövőt illető súlyos kérdésekről beszélt, elsőként arról, lesz-e háború a közeljövőben. Mint mondta, a helyzet komoly és törékeny, mert Magyarországot instabil régiók veszik körül. Két feszült helyzetű térségre utalt: a Nyugat-Balkánra és Ukrajnára. Hangsúlyozta, a Balkánon a megbékítés receptje egyszerű, amelyet a gyors EU-tagságban és a Szerbiával való kiegyezésben lát, majd hozzátette, sajnos nem ez történik. Leszögezte, Magyarország nem fogja ölbe tett kézzel nézni, hogy a rossz nagyhatalmi politika károkat okozzon a szomszédban és Magyarország érdekeivel ellentétesen cselekedjen. „Szóba se jöhet a nagyhatalmi arrogancia, nem a Balkánról, hanem a Balkánnal kell beszélni” – fogalmazott.

Az orosz-ukrán konfliktust már bonyolultabbnak és veszélyesebbnek ítélte meg. Egyértelművé tette, Magyarország érdeke a háború elkerülése, mert abban az esetben milliós nagyságrendben érkeznének menekültek Ukrajnából, amely átrajzolná Magyarország helyzetét. Biztosított mindenkit arról, hogy a kijelölt állami szervek megkezdték a felkészülést, szerinte háborús végkifejlet esetén is rendelkezünk megfelelő akciótervvel. leszögezte, mindezek ellenére Magyarország valójában nem képes döntő befolyást gyakorolni a nyugat és Oroszország kapcsolataira, de ez nem ok a tétlenségre. Mint mondta:

„Nem rejtjük véka alá, hogy Oroszország ellen szankciókat bevetni zsákutca, az együttműködéstől elzárkózni stratégiai hiba”.

Kifejtette, hogy az EU-val folytatott felesleges vita helyett a kormány egy magyar modellt működtet, és NATO-tagként kiegyensúlyozott viszonyt ápol Oroszországgal. Mint mondta, a kelet-nyugat közötti konfliktusok eddig csak bajt hoztak Magyarországnak, ezért vállalkozott békemisszióra Moszkvában. „Nincs atommeghajtású légtörőhajónk, de csákányunk van, és néha egy repedés elég, hogy felszínre törjön a józan ész” - magyarázta. Hangsúlyozta, „a biztonság nem barátság, hanem erő kérdése”, és szerinte mindig egy megfelelő szélességű és mélységű területnek kell lenni Magyarország és Oroszország között, amely ma Ukrajna, akinek függetlensége Magyarország érdeke. Beszélt még arról, hogy az európai katonai erőket is meghatározó mértékűvé kellene fejleszteni, mert mindaddig Európa csak kiszolgáltatja magát Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok viszonyainak. Kiemelte, a magyar kormány célj a a jövőben a magyar hadsereg és a hozzátartozó hadiipar építése lesz, amelybe még sok munkát kell fektetni. Szavait egy Clint Eastwood-idézettel nyomatékosította: „Ha fegyver van, jobb, ha a mi kezünkben van.”

A miniszterelnök ezután azt fejtegette, lesz-e pénz a jövőben. Úgy látja, ma sok ezer milliárdnyi fejlesztés fut Magyarországon, a szegények száma csökken, a középosztály erősödik. „Van pénz, a kormányzás folytatásával lesz is” – jelentette ki. Az inflációról is beszélt, amely szerinte nálunk is elharapózott volna családvédelem nélkül, de a kormány bevezette a négy stop politikáját: rezsicsökkentés, kamatstop, üzemanyagár-stop, élelmiszerár-stop, amelyeknek pozitív hatásait is kiemelte. Bejelentette, hogy az üzemanyagár-stop annyira bevált, hogy a kormány annak időtartamát három hónappal meghosszabbítja. Konkrét számokat is említett: a rezsicsökkentés másfél, az üzemanyagár-stop fél, az élelmiszerár-stop 0,9 százalékkal csökkenti az inflációt. Azt is megígérte, hogy jövőre az idei 5,5 százalék helyett jövőre már csak 3,6 százalék lesz az infláció mértéke, illetve biztosította a családokat arról, hogy a családtámogatásokat megőrzi, sőt kibővíti a kormány a jövőben. Röviden szidta a „brüsszeli bürokratákat”, akik szerinte a válságot nem oldják meg, sőt az energiaárak emelésével akarnak védekezni a klímarombolás ellen. Ezt a tervnek megbukott tervként jellemezte.

A következő nagy kérdés: lesznek-e járványok. Orbán Viktor hangsúlyozta, a népvándorlások kora és a járványok kora is beköszöntött. Méltatta a magyar védekezést, amely szeriont Európában elsőként lépett rengeteg kérdésben, illetve megemlítette az egészségügyi intézkedéseket, például az orvosi bérrendezést, vagy a hálapénz eltörlését. Mint mondta, túlvagyunk a nehezén, és „a magyar egészségügy és gyógyszeripar teljes fegyverzetben fogadja majd az újabb járványokat”.

Utolsó kérdésként azt fejtegette, várható-e még migránshullán Magyarországon. Szerinte naponta többszázan próbálnak erőszakkal agyarország. területére lépni. Magyarországot végvárnak, éppen ezért tartja fontosnak azt a 600 milliárdot, amit a kormány a határvédelemre költött. „Hunyadi a szultán csapatait állította meg Nándorfehérvárnál, mi pedig Soros György csapatait állítottuk meg a déli határokon” – fogalmazott. Nem mulasztotta el a” brüsszeli Soros-ügynökök” megnevezését, akik szerinte a nemzetállamokat meghaladandó maradványnak tekintik. „A keresztény Európa saját belső gyengeségei, és a külső csapások ereje miatt nagy bajban van” – jelentette ki. Ezért úgy látja, a keresztény Európának szüksége van a Balkán népeire.

Végezetül a választások tétjére hívta fel a figyelmet, amely szerinte óriási. Szerinte, ha „Guyrcsány visszatér, akkor visszavisz minket oda, ahol egyszer már jártunk, és egyetlen porcikánk sem kívánkozik vissza”. Példaként az főváros baloldali vezetését említette, amely szerinte jól mutatja az ellenzék kormányzóképtelenségét. „Gyurcsány emberei beültek a kasszába, Bajnai meg működteti a jutalékos rendszert” – fogalmazott. A miniszterelnök egy tengerészes hasonlattal zárta beszédét: szerinte a nyugodt szélben még a rossz kapitány is elkormányozza a hajót, „szélcsendben pedig az is elég, ha valaki magas, vékony és szeret sokáig aludni”. A Fidesz-kormányra, mint barázdált bőrű, érdes modorú tengerészekre utalt, akik mégis ismerik és tisztelik a tengert, és szenvedélyük a hajó kormányzása. Márki-Zay Pétertről pedig neve említése nélkül ennyit mondott: „Egy szélhámos televíziós távgyógyítóra emlékeztet, aki lelép a pénzeddel a Bahamákra”. A beszédet a következő mondatokkal zárta:

„Nyergeljetek, a kampány elkezdődött, ideje hogy mi is kilovagoljunk. Jöttünkre ötven nap múlva jobboldalról számítsatok”.

(Kiemelt képünk: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédét tartja a Várkert Bazárban 2022. február 12-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)