Itt a halpusztulás oka a Velencei-tónál
Veszélyben a helyi turizmus, szennyvíz is kerülhetett a tóba.
A Velencei-tó partján egy hete a vízügy négy strandot is lezárt a vízminőségi problémákra hivatkozva. De nemcsak a víz minőségével kapcsolatos vizsgálatok tántorították el a fürdőzőket: a szezon elején a teljes médiát bejárta a hír a tömeges halpusztulásról. Ezek a riasztó ügyek nagyon rosszul érintik a tó melletti vendéglátósokat, hiszen az elmúlt másfél évben a három járványhullám miatt egyébként is hatalmas volt a bevételkiesésük – írja a hétfői Népszava.
Az utóbbi években jelentős és komoly vitákat kiváltó építkezések zajlottak a Velencei-tónál. Az agárdi partvonalon, amit lehetett lebetonoztak, a vízbe vörösmészkövet, itt-ott építési hulladékot szórtak. A partvonalra szélfogó betonkaréjt húztak. Az új partot ráadásul úgy alakították ki, hogy a régi betonra ráöntöttek egy új szintet. A part megemelése és az apadás miatt helyenként már két méterrel magasodik a betonfal a tó fölé. Eddig nem történtek lépések a vízpótlás rendezése érdekében sem. Átlagosan 53 centiméterrel van lentebb a vízszint annál, mint aminek elérésekor elvileg be kellene avatkozni. Jelen állás szerint 13 millió köbmétert kellene beletölteni a nyári minimum eléréséhez, de a környező víztárolókban sincs elég víz ehhez. A szennyvízelvezetés problémája sincs teljeskörűen megoldva, a helyiek közül többen is azt mondták: ez lehet az oka a mostani vízminőségi gondoknak is. A nagy esőzések idején a túlterhelt hálózatokból szennyvíz kerülhet a tóba, aminek szerves anyaga felhalmozódik a sekély részeken. Eltűntek a kagylók, a vízicsigák, a haltáplálékot jelentő bolharákok, rovarlárvák. Felborult a parti víz ökoszisztémája. De nem csak a tóval vannak gondok, hanem a környező vidékkel is: a dinnyési madárrezervátum nádasa csonttá száradt, a nemrég uniós pénzből épített halivadék-nevelőnek szánt tavak szinte teljesen kiapadtak.
Az újonnan létrehozott tóparton alig lehet megtalálni a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával itt felállított mellszobrokat, mert a terület begyepesítésére és a faültetésre már nem került sor, így mindent belep a paraj és a parlagfű.
Palackokkal hordott vizet a tóba közel száz tüntető szombaton. A Civilek a Velencei-tóért Facebook-csoport ezzel az akcióval az áldatlan állapotokra akarta felhívni a figyelmet. Egy évvel ezelőtt volt egy demonstrációjuk, amikor is a Velencei-tó állapotának megőrzése érdekében egy 10 pontból álló petícióhoz gyűjtöttek aláírásokat. Az évfordulóhoz kapcsolódóan és a tó körül kialakult problémák miatt most újból megmozdulást szervezett a csoportjuk. Míg a vízügyi igazgatóság hivatalos adatai szerint a Velencei-tó 46 százaléka hiányzik, a politikusok mostanáig nem csináltak semmit, pedig fontos lenne, hogy ebben az ügyben azonnal intézkedjenek.
A Velencei-tó extrém módon kiszolgáltatott a melegnek: természetes vízutánpótlása alig van, a vízgyűjtő területe kicsi. A viszonylag hideg tavasz után hirtelen zúdult rá a területre az aszály és az extrém forróság, így gyorsan felmelegedtek a parti vizek. Bár a vízügy szerint a nyáreleji halpusztulást az oxigénhiány okozta – a sekély tómederben helyenként radikálisan eltérő lehet az oxigénszint –, de hallottunk olyan vélekedést is, amely szerint nem csak ez a baj: a meleg miatt a parti sávban ívó halakban szinte belerohadt az ikra. Volt olyan kutató, aki azt állította: komoly gondot okoz, hogy lúgossá vált a Velencei-tó vize, mert ennek következtében az élőlények számára létfontosságú ammónium ionokból ammónia gáz keletkezik, és ez már egészen kis koncentrációban is pusztítja a halakat. A toxicitás a hőmérséklettel együtt nő, ami hamar kipusztíthat minden magasabb rendű életet.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2021. augusztus 1., 10:39
A vízügyi igazgatóság hivatalos adatai szerint a Velencei-tó 46 százaléka hiányzik.
Itthon
2021. július 23., 17:27
Kedvelt gárdonyi és velencei strandokat is érint az intézkedés, amelyről egyelőre nem tudni, meddig tart.
(Kiemelt kép: A Velencei-tó 2012. július 7-én. Fotó: ORFK/AFP)
