Nyugdíjas Parlament: a nyugdíjak folyósítását semmi nem veszélyezteti!
Az idősek és a nyugdíjasok megnyugtatása, biztonságérzetük megerősítése a köznyugalom helyreállítása szempontjából is közügy a Nyugdíjas Parlament szerint.
„A média felületein napok óta folyik az idősek, illetve a nyugdíjasok jövőjével, megélhetésével és biztonságával kapcsolatos elbizonytalanító hangulatkeltés. A minden alapot nélkülöző felületes, szakszerűtlen és alaptalan híresztelések az érintettek körében indokoltan nyugtalanságot, félelmet és riadalmat keltenek” – olvasható a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület közleményében.
Mint írják: az Országos Nyugdíjas Parlament – mint a korosztály legitim képviselője – célja, hogy megnyugtassa az érintetteket, ezért közzéteszi:
- a jelenlegi és a jövőbeli nyugdíjak folyósítását semmi nem veszélyezteti, hiszen az csak a költségvetés egészének a nagyságától függ.
- nem indokolt, nincs is napirenden és ezért nem is támogatunk semminemű nyugdíjkorhatár növelését.
- nem értünk egyet és nem is támogatunk a jelenlegi „Nők 40” kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségének a szigorításával kapcsolatos spekulációkat.
Hozzátették:
„mindezek mellett szorgalmazzuk az idősek méltó megélhetésének biztosítását, különös figyelemmel az alacsony jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok soron kívüli támogatását. A nyugdíjasok nem terhet, hanem erőforrást jelentenek”
– írják.
Szakértők szerint elkerülhetetlen a nyugdíjkorhatár emelése
Ahogyan arról beszámoltunk, világszerte növekvő nyugdíjasréteg fenntartása kihívást a nyugdíjrendszereknek, és a szakértők szerint a problémát leginkább a nyugdíjkorhatár jelentős emelésével lehetne orvosolni. Az International Longevity Center (ILC) arra figyelmeztet, hogy a társadalom elöregedése Európában 2050-re akár 71 évig is emelheti az állami nyugdíjra jogosultság korhatárát. Franciaországban például már most is agressziót váltott ki a nyugdíjkorhatár emelése – írja a nuus.hu.
A nyugdíj korhatárának drasztikus emelése a magyarokat is érinti
Magyarországon jelenleg 65 év a nyugdíjkorhatár az 1957 után születettek esetében: a Pénzügyminisztérium tavaly azt közölte, hazánkban nem tervezik ezt megemelni. Kérdés, meddig tartható ez az állapot, a döntésben azonban annak is szerepe lehet, hogy hazánkban a nők 62,8 évet, a férfiak 61,5 évet élnek le átlagosan egészségben.
Szakértők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy az 1970 után születetteknél az aktívak és inaktívak közötti egyensúly fenntartásához valószínűleg ennél is tovább kell majd dolgozni a nyugdíjaskor eléréséig. A nyugtalanító helyzet főleg a megtakarításokkal nem rendelkező szegényebb rétegeket és a nőket sújtja majd, akik nagy része így meg sem éri majd nyugdíjas éveit. Ugyancsak nehéz helyzetbe kerülnek így az 50-60 évesen munka nélkül maradók is, akik korukból fakadóan már nehezen illeszkednek vissza a munka világába.
(Kiemelt kép: Bilibok Katalin postás (b) levelet ad fel Budapest XVIII. kerületében 2018. április 24-én. Fotó: KISBENEDEK ATTILA / AFP)