2050-ben már csak 70 év felett lehetünk boldog nyugdíjasok?
Egyre többen szakértő állítja, hogy a nyugdíj csak a fitt hetvenesek mulatsága lesz. Csak győzzük kivárni
A Világgazdaság cikke szerint, szakértők arra jutottak, hogy 2050-re 71 éves korunkig dolgoznunk kellene, hogy a nyugdíj megillessen minket. A nyugdíjkorhatár emelése óriási vitákat generál.
A brit International Longevity Center (ILC) friss jelentésében a magas életkor társadalmi hatásaival összefüggésben arra figyelmeztetett, hogy népesség gyors elöregedése miatt világszerte szükségessé válik, hogy 2050-re 71 évre emeljék az állami nyugdíjra jogosultak korhatárát – olvasható az oldalon.
Amint az a lap írja, a kérdés a magyarokat is aggodalommal tölti el, Franciaországban pedig erőszakhoz vezetett a korhatár emelése. Az ILC javaslata éles vitát gerjesztett az Egyesült Királyságban, ahol jelenleg 66 év a korhatár, de ezt 2026 májusa és 2028 márciusa között 67 évre emelik, majd várhatóan 2044-től 68 évre, bár ez utóbbiról még nem született döntés.
Az ILC álláspontja szerint az idősebb korúak ellátásának biztosítása, illetve az aktívak és inaktívak közötti arány megőrzése érdekében azoknak, akik 1970 után születtek, tovább kell dolgozniuk a jövőben.
Egy felmérés alapján a válaszadók 90 százalékát aggasztja az ILC javaslata, annál is inkább, mert az Egyesült Királyságban egyre nő azoknak a száma, akik az ötvenes-hatvanas éveikben kikényszerülnek a munkaerőpiacról részben az egészségi állapotuk, részben pedig leépítés miatt. Ebben a korban pedig nagyon nehéz új állást találni.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. január 23., 07:36
Az adozona.hu utánajárt, hogy elbocsáthatja-e a munkavállalóját a munkáltató az öregségi nyugdíjkorhatár előtt, illetve annak is, hogy beleszámít-e a nyugdíj előtti segély a munkaviszonyba. Jogász és adószakértő segített megválaszolni a kérdéseket.
Itthon
2023. augusztus 24., 09:56
Tervek szerint 2025-től változik a nyugdíjrendszer, a módosítást nemzetközi tanulmányra alapozzák, amelynek év végéig kellene elkészülnie. Ennek kapcsán felmerült, hogy kormány nyugdíjkorhatár-emelést tervez, a Pénzügyminisztérium ezt cáfolta.
Itthon
2023. december 7., 13:48
A magyar kormány vállalta, hogy nyugdíjreformot hajt végre és 2025 márciusáig törvénybe is iktatja. A magyar nyugdíjreform kapcsán első kérdésként merül fel a nyugdíjkorhatár kérdése, ugyanis gyakorlatilag megelőztük a nyugdíjkorhatárral a várható élettartamot – hívta fel a figyelmet Farkas András nyugdíjszakértő a Jazzy rádió Business Class című műsorában.
A végkimerülésig kell dolgozni, hogy járjon a nyugdíj?
A nyugdíjkorhatár ilyen mértékű emelésével nem ért egyet Ros Altmann, volt nyugdíjasügyi brit államtitkár sem, aki úgy véli ez a módosítás a nőkre és a társadalom legszegényebb rétegeire gyakorolná a legnegatívabb hatást. Nekik gyakorlatilag „végkimerülésig” kellene így dolgozniuk, vagy nyomorban élniük alacsony magánnyugdíjból, amíg elérik a 71. életévüket.
Altmann a Sky Newsnak nyilatkozva emlékeztetett, hogy a lakosság legalacsonyabb jövedelmű 10 százaléka a statisztikák szerint nem marad egészséges az ötvenes évei eleje után – ami többek között azt is jelenti, hogy nagy valószínűséggel halnak meg 71 éves koruk előtt.
Ezzel ellentétben a leggazdagabbak a hetvenes éveik elejéig egészségesek maradnak, ráadásul jelentős magán-nyugdíjpénztári megtakarítással is rendelkeznek, így megengedhetik maguknak, hogy korán nyugalomba vonuljanak, és kivárják, míg elérik az állami ellátáshoz szükséges kort.
„De mi van azokkal az emberekkel – és több millióan vannak ilyenek az országban –, akik egész munkával töltött életük során fizették a társadalombiztosítást, és akiknek hirtelen azt mondják: nos, mivel mások várhatóan tovább fognak élni, nektek még rá kell tennetek egypár évet ahhoz, hogy nyugdíjba vonulhassatok”
– kérdezte a szakértő.
Farkas Péter, nyugdíjguru a Jazzy Rádióban értekezett a magyar nyugdíjkorhatár kapcsán
Ahogy arról a 168 óra is beszámolt a magyar kormánynak az Uniós megállapodás értelmében új nyugdíjrendszert kellene elfogadnia 2025. március 31-éig, és a vállalás szerint törvénybe is kell iktatnia azt. Farkas András szerint a magyar nyugdíjreform kapcsán a nyugdíjkorhatár kérdése a legsürgetőbb.
„Nagyon nagy mértékben függ egy nyugdíjrendszer fenntarthatósága attól, hogy mikortól engedjük el nyugdíjba az embereket. Minél magasabb a nyugdíjkorhatár, annál tovább maradnak a munkaerőpiacon, annál tovább járulékfizetők, és elvileg annál rövidebb ideig fognak nyugdíjban lenni. Ezért a magyar nyugdíjreform kapcsán is az első kérdésként tényleg az merül fel, hogy most hozzá kell-e nyúlni a 65 éves magyar nyugdíjkorhatárhoz. Ez annyit kell tudni, hogy az utóbbi 12 év alatt három évvel nőtt a magyar nyugdíjkorhatár, hiszen 62 évről megnövelték 65 évre, és ez gyorsabb növekedés volt, mint amilyen gyorsan a 65 éves korban várható további élettartam nőtt. Gyakorlatilag megelőztük a nyugdíjkorhatárral a várható élettartamot” – magyarázza a nyugdíjszakértő.
Farkas Péter hangsúlyozza, hogy „emelkedett három évvel a nyugdíjkorhatár, de ezt nem követte a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idő 40 éves követelménye, tehát a 40 év helyett 40-42-43 évre. Biztos, hogy fel kéne húzni viszonylag gyorsan a feltételrendszert, hiszen már most is kialakult egy de facto kettős nyugdíjkorhatár, a nőknek 62 év körül, a férfiaknak 65 év. Akkor is, hogyha gyakorlatilag már félholtan vonszolja be magát egy férfi a kormányhivatalba, akkor sem kaphat nyugdíjat, csak 65 évesen” – mondta.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: freepik.hu)
