Nyugdíjguru: Megelőztük a nyugdíjkorhatárral a várható élettartamot
A magyar kormány vállalta, hogy nyugdíjreformot hajt végre és 2025 márciusáig törvénybe is iktatja. A magyar nyugdíjreform kapcsán első kérdésként merül fel a nyugdíjkorhatár kérdése, ugyanis gyakorlatilag megelőztük a nyugdíjkorhatárral a várható élettartamot – hívta fel a figyelmet Farkas András nyugdíjszakértő a Jazzy rádió Business Class című műsorában.
Farkas András nyugdíjszakértő csütörtök reggel arról beszélt a Business Classban, hogy december 31-ig el kell készülnie egy nemzetközi tanulmánynak, melyet a jövő év elején hoznak nyilvánosságra. Ennek kapcsán indulhat meg egy társadalmi és szakmai vita a nyugdíjreformról a jövő év első félévében. Ezt követően kezdődik el a reform kidolgozása, ami alapján a nyugdíjrendszer fenntarthatósága és méltányossága növelhető.
Ahogy arról a 168 óra is beszámolt, a magyar kormánynak az Uniós megállapodás értelmében új nyugdíjrendszert kellene elfogadnia 2025. március 31-éig, és a vállalás szerint törvénybe is kell iktatnia azt. Farkas András szerint a magyar nyugdíjreform kapcsán a nyugdíjkorhatár kérdése a legsürgetőbb.
„Nagyon nagy mértékben függ egy nyugdíjrendszer fenntarthatósága attól, hogy mikortól engedjük el nyugdíjba az embereket. Minél magasabb a nyugdíjkorhatár, annál tovább maradnak a munkaerőpiacon, annál tovább járulékfizetők, és elvileg annál rövidebb ideig fognak nyugdíjban lenni. Ezért a magyar nyugdíjreform kapcsán is az első kérdésként tényleg az merül fel, hogy most hozzá kell-e nyúlni a 65 éves magyar nyugdíjkorhatárhoz. Ez annyit kell tudni, hogy az utóbbi 12 év alatt három évvel nőtt a magyar nyugdíjkorhatár, hiszen 62 évről megnövelték 65 évre, és ez gyorsabb növekedés volt, mint amilyen gyorsan a 65 éves korban várható további élettartam nőtt. Gyakorlatilag megelőztük a nyugdíjkorhatárral a várható élettartamot” – magyarázza a nyugdíjszakértő.
Farkas Péter hangsúlyozza, hogy „emelkedett három évvel a nyugdíjkorhatár, de ezt nem követte a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idő 40 éves követelménye, tehát a 40 év helyett 40-42-43 évre. Biztos, hogy fel kéne húzni viszonylag gyorsan a feltételrendszert, hiszen már most is kialakult egy de facto kettős nyugdíjkorhatár, a nőknek 62 év körül, a férfiaknak 65 év. Akkor is, hogyha gyakorlatilag már félholtan vonszolja be magát egy férfi a kormányhivatalba, akkor sem kaphat nyugdíjat, csak 65 évesen” – mondta.
Arról is írtunk, hogy évről évre emelkedik itthon a 65, sőt a 70 éven felül munkát vállalók aránya. Míg 2010-ben a 65-69 éves korosztályból 25 ezren dolgoztak, 2022-ben 84 ezren vállaltak munkát. A 70-74 éves korcsoportban is hasonló a tendencia, 2010-ben 6 ezren, 2022-ben 28 ezren voltak jelen a legális munkaerőpiacon. Az adatokból az is kiolvasható, hogy több férfi dolgozik, mint ahány nő. Molnár László szerint az alacsony keresetek és indulónyugdíjak miatt vállal sok nyugdíjas munkát, hiszen az ellátás 20-30 százalékkal alacsonyabb, mint az utolsó évek átlagkeresete volt.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Pixabay)
