Így kerülhető el a nyugdíjkorhatár előtti elbocsátás
Az adozona.hu utánajárt, hogy elbocsáthatja-e a munkavállalóját a munkáltató az öregségi nyugdíjkorhatár előtt, illetve annak is, hogy beleszámít-e a nyugdíj előtti segély a munkaviszonyba. Jogász és adószakértő segített megválaszolni a kérdéseket.
Az adozona.hu annak járt utána, ebocsátható-e a munkavállaló a öregségi nyugdíjkorhatár előtt. Az olvasó kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd és Széles Imre adószakértő válaszolt
Az olvasó levélben megfogalmazott munkajogi helyzet a következő:
„Egyik ismerősömet (a cég folyamatos leépítése, várható bezárása miatt) közös megegyezéssel el kívánja bocsátani a munkáltató. Januárban tölti be a 63. életévét, a kollektív szerződés miatt 18 hónap végkielégítés jár neki, viszont ez sem fedezi a hátralévő 2 évet a 65. életévet betöltött nyugdíjig. A munkaköre nem szűnik meg, nem lehet rábizonyítani, hogy nem értene a munkájához. Viszont a tavalyi évi bérelszámolást akarják figyelembe venni az átlagolásnál, mondván, hogy az idei év még nem zárult le. Az idei évben több külföldi kiküldetés, túlóra volt, mely jelentősen megdobná az átlagfizetését. Illetve a közös megegyezéses papírt is egy nappal visszadátumozottan akarták aláíratni vele (nem írta alá). Mit javasolnak ebben az esetben a munkavállalónak? Rendes felmondásos papírt még nem adtak neki.”
A Munka Törvénykönyve szerint így kell eljárnia a munkáltatónak az öregségi nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállalóval szemben
Hajdu-Dudás Mária ügyvéd munkajogi szempontból válaszolt a kérdésre. Az ügyvéd rámutatott, hogy az olvasó kérdés szerinti esetben a leírt információk alapján jogszerű indokként a munkáltató működési körébe eső létszámcsökkentés jöhetne szóba. A védett kor miatt azonban a Munka törvénykönyve (Mt.) 66. §-a az alábbi garanciális szabályokat tartalmazza:
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. január 22., 12:11
Orbán Viktor idézve jelentette be közösségi oldalán a magyar kormány, hogy idén sem marad el a tizenharmadik havi nyugdíj.
Itthon
2024. január 19., 09:59
Orbán Viktor a szokásos pénteki interjújában a nyugdíjak mellett szólt a magyar gazdaság válságállóságáról, a migránshelyzetről és LMBTQ-ról, az Európa Tanács soros elnökségéről, és hogy miért örül Robert Fico-nak.
(4) A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással a 78. § (1) bekezdésében meghatározott okból szüntetheti meg.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál a 45. § (3) bekezdése szerinti munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.
Az a jogszerű felmondás feltétele a fenti állásfelajánlási kötelezettség figyelembevétele.
A munkáltató a felmondásban köteles tájékoztatni a munkavállalót arról, hogy
amennyiben vitatja a felmondás indokát, a közlést követő 30 napon belül bírósághoz fordulhat.
Mint írják, a munkavállaló által kezdeményezett munkaügyi perben a munkáltatónak kell bizonyítania a felmondás indokának valóságát és okszerűségét. Amennyiben ezen kötelezettségének nem tud eleget tenni, jogkövetkezményként köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt.
Ezzel szemben közös megegyezés esetén, ha utólag rájön a munkavállaló, hogy a megállapodás mégsem tükrözi az akaratát, nagyon nehéz helyzetbe kerül: a közös megegyezést meg kell támadnia a munkáltató felé 30 napon belül egy megtámadási okra hivatkozással: azaz, hogy azért írta alá a megállapodást, mert valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, vagy a munkáltató jogellenes fenyegetéssel vette rá az aláírásra. A 30 napos határidő a tévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől kezdődik azzal, hogy hat hónap elteltével az igény elévül. Ha a munkáltató 15 napon belül nem válaszol, vagy nem fogadja el a megtámadást, a munkavállalónak további 30 napon belül bírósághoz kell fordulnia. A perben – szemben a felmondással – a dolgozó köteles bizonyítani, hogy a közös megegyezés akarathibában szenved, ezért érvénytelen.
Ezért nagyon lényeges, hogy mielőtt aláírásra kerül a közös megegyezés, a munkavállaló fontolja meg, mit választ.
Érdemes szem előtt tartani, hogy minél inkább nem tud a munkáltató jogszerű, „erős” indokkal előállni a felmondásban, annál nagyobb alkupozícióba kerül a munkavállaló közös megegyezés esetén (hiszen a megfontolt munkáltató inkább ilyenkor fizet többet, mint amit felmondás esetén kellene, mintsem 2-3 év múlva egy jogerős ítéletet követően lényegesen többet a perköltségen és illetéken felül). Jelen esetben is az alkudozást javaslom. Amennyiben a megállapodás nem tükrözte a munkavállaló akaratát, nagyon helyes, hogy nem írta alá, különösen nem visszadatálva – írja a szakértő.
Adóügyi szempontból is megvizsgálták a kérdést
Széles Imre adószakértő válasza szerint ami a nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (nyes) illeti, folyósítása alatt fennáll a biztosítás, így az érintett szolgálati időt és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmet szerez. A jövedelmet – annak érdekében, hogy ne rontsa az átlagkereset összegét – csak abban az esetben lehet figyelembe venni a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset meghatározásánál, ha ez a megoldás az igénylőre kedvezőbb. Mindezek figyelembevételével a nyes igénybevétele a majdani nyugellátás várható összegére semmilyen hátránnyal sem jár.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: 168.hu Archív)
