Nyert a főváros: magyarázkodhat a kormány a vízdíjszámítási adatok miatt

A bíróság első fokon úgy döntött, a kormánynak nyilvánosságra kell hoznia azt, hogy víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter részére milyen díjmegállapítással, változással kapcsolatos javaslatokat tett a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH).

2023. szeptember 6., 13:02

Szerző:

A főváros először levélben, aztán közérdekű adatigényléssel próbált hozzájutni az adatokhoz, amelyek alapján kiderül, hogy mennyi a vízszolgáltatás indokolt költsége az egyes víziközmű cégekre és szolgáltatási területekre lebontva. Ebből könnyen kiszámolható, hogy mennyi veszteség lenyelésére kényszerítette a kormány a szolgáltatókat a vízdíjak 2013-as befagyasztásával – írja a Népszava. 

Ezekkel nem jártak sikerrel, ezért beperelték a hivatalt.

A tíz éve meghatározott hatósági ár nem fedezi a hálózat, illetve egyéb infrastruktúra elemek karbantartásának, rekonstrukciójának és bővítésének költségét. Egy ideig külső, főleg uniós forrásokból pótolták a fejlesztések árát, de mára ez már nem elég, a víziközmű ágazat a csőd szélén imbolyog. A vezetékek avulása a kapacitáshiány sorozatos csökkenéséhez, és az országszerte – akár 40-45 százalékos – hálózati vízvezteségben is megmutatkozik. 

A vízdíjat nem csak a lakossági fogyasztók számára fagyasztották be, hanem az állami és a profittermelő vállalkozások számára is. A főváros ebből származó vesztesége csak 2023-ban 10 milliárd forint – magyarázza Tüttő Kata, városüzemeltetését felelős főpolgármester-helyettes, hozzátéve, hogy 

nonszensz, hogy közpénzből finanszírozzunk vastagon nyereséges vállalkozásokat, illetve ezek vízdíjon keresztül történő támogatása miatt rohadjon le az egész ágazat.

Az energiaügyekben illetékes miniszternek jogszabályi kötelezettsége lett volna a számítások alapján módosítani a vízdíjon, ami lehetővé tette volna a szolgáltatók részére a hatékony gazdálkodást. A most nyilvánosságra hozandó adatok kártérítési per alapját képezhetik, amit a kormány, illetve illetékes minisztériuma ellen indíthatnak, és akár tízmilliárdos tételről is szó lehet. 

 

 

Augusztus végén újabb 63,5 milliárd forintot csoportosított át a rezsivédelmi alapból a kormány az állami kézbe vett víziközmű cégek működőképességének fenntartására – ezzel már 120 milliárd forint felett jár a központi költségvetésből a túlélésért küzdő víziközmű ágazatba pumpált támogatás összege. Jövőre pedig kevesebb mint a felére csökkentik, ugyanezen jogcímen 50 milliárd szerepel a júliusban elfogadott 2024-es központi költségvetésben.

Az idei forrásokból egyelőre nem jutott az 5100 kilométer hosszúságú csőhálózatot, Budapest és több agglomerációs település vízellátását biztosító Fővárosi Vízműveknek. Tüttő Kata főpolgármester-helyettes közérdekű adatigénylésben kérte ki az Energiaügyi Minisztériumtól a támogatási adatokat. Az első lista a július közepéig kiosztott támogatásokról szólt, és 7 víziközmű szolgáltató összesen 8,52 milliárd forintot kapott a nyár közepéig. A támogatott cégek mindegyike kormánypárti elköteleződésű önkormányzat tulajdonában állt és mindegyiket átadják az államnak. 

A második lista július 14-től augusztus 17-ig kifizetett támogatásokról szólt. Egy hónap alatt 1 milliárd forintot osztottak szét, tehát pár száz millió maradt az év többi részére. A kilenc támogatáshoz jutott szolgáltató közül négy már a Nemzeti Vízművek égisze alá tartozik. 

A Fővárosi Vízművek azonban erre a listára sem fért fel. A cég novemberre 5 milliárdos likviditási hiánnyal számol.

(Kiemelt képünk:Karácsony Gergely és Tüttő Kata a vízművek szentendrei-szigeti üzemében. Forrás: Karácsony Gergely Facebook.)