Nyaralás: a magyarok alig egyharmada engedheti meg magának
Szűk egyharmad kiváltsága a nyaralás: a magyarok csaknem 70 százaléka nem jut el pihenni idén legalább egy hétre.
A 18–25 évesek 45 százaléka, a 60 évnél idősebbeknek viszont mindössze 15 százaléka utazik valahova legalább 7 napra – derült ki a Publicus Intézet a Népszava megbízásából készített felméréséből. Összességében a magyarok egyharmadának kiváltsága a nyaralás.
A megkérdezettek 69 százaléka mondta, hogy idén nem tervez legalább egyhetes egybefüggő nyaralást, miközben csak 29 százalék nyilatkozott úgy: tervez vagy már volt is nyaralni valahol.
Ez a 18–25 éves korosztályban a legvalószínűbb: körükben 45 százalék utazik valahova legalább 7 napra, a 60 évnél idősebbeknek viszont mindössze 15 százaléka. Míg az érettségivel és diplomával rendelkezők az átlagnál nagyobb arányban jutnak el nyaralni (36, illetve 35 százalék), a legfeljebb nyolc általánost végzettek (19 százalék) jóval kevesebben.
Azok körében, akik mennek nyaralni idén nyáron, 55 százalék egy, 29 százalék kettő, 8 százalék három, 5 százalék pedig még ennél is több utazást tervez, és átlagosan 11 napot töltenek pihenéssel. 43 százalék Magyarországon belül nyaral, 29 százalék viszont inkább külföldet választja, további 25 százalék viszont belföldön és egy másik országban is kiélvezi a nyári szezon adta lehetőségeket.
A legtöbben a Tisza Párt szavazóinak körében vannak, akik külföldre és belföldre is eljutnak (41 százalék), ez a többi ellenzéki szavazó körében 11, a Fidesz–KDNP hívei között 17 százalék, míg a pártnélkülieknél 25 százalék. A nyaralók 34 százaléka másodmagával indul útnak, 21 százalék három-, 15 százalék négy-, 10 százalék ötfős család tagjaként utazik, 17 százalék pedig ennél is nagyobb családdal. Minden tizedik válaszadó mondta, hogy saját nyaralóban tölti a szabadságát, 14 százalék pedig ismerősöknél lakik a pihenés ideje alatt – írja a lap.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Életmód
2024. július 3., 14:33
Soha nem lehetünk elég óvatosak, különösen, ha egzotikus országban töltjük a nyaralásunkat. Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) osztályvezetője az Inforádiónak árulta el, mire kell figyelni, mely oltásokat kell beadatni.
Itthon
2024. július 2., 15:43
A horvátországi nyaralás is hasonló árakért érhető el a kutatások szerint.
Itthon
2024. június 21., 19:15
Az sincs biztonságban, aki most próbálja lefoglalni a nyaralását; a csalók ezekkel a módszerekkel próbálkoznak.
Akár egymillió forintba is kerülhet egy családi nyaralás a Balatonon
Az ATV Híradója egy négyfős balatoni nyaralás árát számolta össze riportjában. Egy 10 napos pihenés ára szerintük könnyen az egymillió forintot is elérheti. Ehhez azt vették alapul, ha egy négyfős család minden ebédet és vacsorát étteremben költ el, egy-egy étkezésre 20 ezer forint jött ki. De ha még egy kis lángos és fagyi is becsusszan délután, a napi étkezésre elköltött összeg a számításaik szerint 55 ezer forint. Azaz a nyaralás egésze alatt több mint félmillió forint is elmehet az étkezésre.
A szállás ára egy apartmant véve alapul napi 35-40 ezer forint körül alakult, így a tíz napra 350-400 ezer forint körüli összeg jön ki. A balatoni strandok belépői nem túl magasak, de azért négy fővel számolva ez is napi 4-5 ezer forint extra költséget jelent. Igaz, sok helyen családi kedvezményt adnak, a fonyódi strandon például 2400 forint a családi belépő. Mindent összeadva valóban egymillió forint körüli összeg jön ki, igaz, ez az összeg akár jócskán magasabb is lehet, ha a szállást vendégház helyett szállodában foglalja le egy család.
Drágább a balatoni nyaralás mint az Adria?
Azt, hogy valóban hol olcsóbb nyaralni, a Balatonnál vagy Horvátországban, a Pannon Egyetem reprezentatív kutatással próbálta kideríteni. Az eredmények szerint a legdrágább árak minden esetben a reggelit kínáló hotelekre vonatkoznak, amivel Horvátország a magyar árak másfélszereséhez közelít. Viszont az alacsonyabb kategóriájú utazások között csak mérsékelt különbségek látszódnak, és utóbbiak azt is mutatják, hogy egy család olcsóbban jön ki a horvát kempingezéssel, mint a magyarral.
Dr. Sulyok Judit, a Pannon Egyetem tudományos főmunkatársa a Welovebalatonnak adott interjújában fejtette ki. Szerinte a két desztinációt összehasonlítani alapvetően kicsit olyan, mintha almát körtével hasonlítanánk össze. Hiszen a tó mégsem tenger, de a két termék közös vonása, hogy autóval megközelíthetők, illetve mindkettő a vízpartot, a fürdőzés élményét nyújtja.
„Viszont más típusú kínálatot eredményeznek. Mást jelent egy-két hétre kiszabadulni a mókuskerékből, főleg, ha egy teljesen eltérő kulturális közegbe utazunk, ami a külföldi utazás felé hajlik. Ami pedig a hazai nyaralás felé, az a kiszámíthatóság és a biztonság. Könnyebben hazajutunk, ami fontosabb a kisgyermekes családok és az idősebb korosztály esetében.”
(Kiemelt kép: BODY Philippe / hemis.fr / Hemis / AFP)
