Nemzeti Választási Iroda: 17 településen kell megismételni a választást

Várhatóan 17 településen kell időközi önkormányzati választást tartani – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.

2024. június 25., 09:34

Szerző:

Nemzeti Választási Iroda: 17 településen kell megismételni a választást

A jogszabály szerint amennyiben a választás eredménytelen, vagy elegendő jelölt hiányában nem lehetett azt megtartani, a helyi választási bizottság a szavazás eredetileg kitűzött napjától számított százhúsz napon belülre időközi választást ír ki. A Nemzeti Választási Iroda nyilvántartása szerint erre a június 9-i önkormányzati választás után várhatóan 17 településen lesz szükség, és nyolc településen már ki is tűzték az időközi választás időpontját augusztus vége és szeptember vége közötti időpontra.

Június 9-én a Vas vármegyei Bozsokon sem polgármestert, sem képviselőket nem választottak, mert egyetlen jelölt sem indult, a Zala vármegyei Pakodon pedig csak egy képviselőjelöltet vettek nyilvántartásba, így itt egy másik képviselőt is választani kell. A többi 15 településen szavazategyenlőség alakult ki az első helyen végzett jelöltek között, ezért kell időközi választást tartani.

Az NVI közölte: nyolc településen már kiírták az időközi választást. A Vas vármegyei Kissomlyón augusztus 25-én tartják az időközi polgármester-választást, a Zala vármegyei Zalakomárban szeptember 1-jén, a Somogy vármegyei Büssüben és a Tolna vármegyei Koppányszántóban szeptember 8-án, a Vas vármegyei Bajánsenyén és Rátóton szeptember 15-én, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Sajóivánkán pedig szeptember 22-én. A Pest vármegyei Kerepesen az 5. számú egyéni választókerületben szeptember 15-én tartják az időközi képviselő-választást.

Az NVI nyilvántartása szerint ezeken túl időközi polgármester-választást kell tartani a Zala vármegyei Zalaboldogfán, Szijártóházán és Belsősárdon, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Vattán, a Vas vármegyei Mesterházán, és a Bács-Kiskun vármegyei Újsolton. A Baranya vármegyei Pécs 15. számú egyéni választókerületében pedig az első helyen végzett képviselő-jelöltek között alakult ki szavazategyenlőség.

Választás: egészen döbbenetes mennyiségű pénzt vertek el a pártok

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

Nem csak nálunk volt dupla választás, de minden összevetésben a magyarok költötték a legtöbbet politikai kampányra január óta. A főpolgármester-jelöltek közül a végül visszalépő Szentkirályi Alexandra költötte a legtöbbet. Döbbenetes pénzt költöttek a pártok, vagyis inkább a kormánypártok az online kampány során. Az ellenzék a fasorban sincs.

Január óta a kampány végéig (azaz a június 9-i választásig) 3 milliárd 390 millió forintot költöttek Magyarországon politikai hirdetésekre a Meta rendszerében a különböző szereplők (ez tartalmazza a hazai és külföldi szervezetek, mint például az Európai Parlament hazai hirdetéseit is). Ebből a kormányoldal mintegy 2,8 milliárd, az ellenzék 513 millió forinttal zárta a számlát – mondta a Népszavának Lévai Richárd marketing specialista, a Közösségi kalandozások nevű blog tulajdonosa, szerzője az online kampány kapcsán. Ezeket az összegeket elsősorban a Meta rendszeréhez tartozó Facebookon költötték el, de a cégé az Instagram, és a Messenger is. Ami a pártköltéseket illeti, a kormánypártok (Fidesz és KDNP) 420 milliót költöttek január óta, míg az ellenzék 83 milliót.

A politikusoknál már tapasztalható némi ugrás, a kormányoldalhoz köthető politikusok 478, míg az ellenzékiek 325 milliót fizettek a Metának. A legjelentősebb összeget a kormányoldalhoz köthető média- és közszereplők (például a Megafon, influenszerek) költötték, ugyanis médiánál 892 millió, közszereplőknél 915 millió lett a számla vége ebben a csoportban. (Ezentúl a kormányoldalon három további tétel jelenik még meg, a különböző egyesületek, például a CÖF 117 milliót fizetettek, és a kormányzati szervek hirdetéseire is elment 20 millió, és maga a kormány 25 milliót áldozott hirdetésre.A különböző elemzőknek, intézeteknek 6,6 milliót fizettek, az ellenzék erre 3,9 milliót fordított).

Ami az ellenzéket illeti, a különbség a kormányoldalhoz képest hatalmas, a média esetében „csupán” 96 millió, míg a közszereplőknél (mint például a Hétköznapi Hősök nevű Demokratikus Koalícióhoz kötődő influenszer platform), 4,6 millió ment el.

Ami a Google-ben elköltött hirdetési összegeket illeti, január óta 405 milliót fordítottak hazánkban politikai hirdetésekre. Ebből 309 milliót a kormányoldal és 95 milliót az ellenzék. A főpolgármesterek kampányára fordított pénzek esetében toronymagasan vezet a végül visszaléptetett Szentkirályi Alexandra, aki január óta 112,5 milliót költött a Meta esetében, míg Vitézy Dávid 55,6 milliót, Karácsony Gergely pedig mindössze 21 milliót áldozott a Meta-kampányára.

A legtöbbet szinte mindenki az utolsó héten költötte, Vitézy Dávid például a teljes költésének 8 százalékát, 4,5 milliót azon a napon költötte el, mikor Szentkirályi Alexandra visszalépett. Érdekes még, hogy az utolsó hét teljes költése 735 millió volt, de arányaiban mégis itt költött a legkevesebbet a kormányoldal (76 százalék). A két utolsó nap, tehát június 8-a és 9-e is kiugró érték lett, a kormányoldal két nap alatt 212 milliót, míg az ellenzék 72 milliót költött – mondta lapunknak a szakértő, aki hozzátette, hogy a 2022-es kampánytól az utolsó héten is elmaradtak a kampányköltések, ugyanis akkor 827 millió volt a szóban forgó hét, szemben a mostani 735 millióval. – Így végül, különösen ha az inflációt is számításba vesszük, a 2022-es kampányban többet költöttek a Metán. Azt viszont nem látjuk, hogy most akár az óriásplakátokra, a TV-reklámokra és egyéb más kampányeszközre mennyit fordítottak, ha ezeket is hozzávesszük, jóval nagyobb nagyobb lehet a végösszeg – írja a lap.

A rovat további cikkei