Novák Katalin az új köztársasági elnök

Nincs meglepetés: a Fidesz jelöltje, Novák Katalin lett Magyarország államfője, az első nő ezen a poszton. Novák Katalin 137, Róna Péter pedig 51 szavazatot kapott. Novák Katalin le is tette az esküt.

Novák Katalint Orbán Viktor és a Fidesz jelölte államfőnek Áder János helyére, akinek a második államfői mandátuma 2022. május 10-én jár le. Az alaptörvény értelmében másodszor nem választható újra. 

Novák Katalin jelöltségét Orbán Viktor kormányfő jelentette be még múlt év végén, a Facebookon, illetve egy sajtótájékoztatón. Nem sokkal ezután Novák Katalin a közösségi oldalán közölte, hogy a jelölti felkérést vállalja. Azt írta:

"Magyarországot képviselni, az egész magyar nemzetet szolgálni – erre az embert próbáló feladatra készülök hittel, lélekkel, szívvel. A köztársasági elnök jelölti felkérést tisztelettel vállalom. Maradok, aki vagyok."

Novák Katalin az első női államfő, és egyben a legfiatalabb is ezen a poszton. (2005-ben az MSZP Szili Katalint jelölte a tisztségre, de nem választották meg.) Politikai hovatartozását nem titkolja: fülbevalóival többször mutatja ki rajongását a Fidesz és annak elnöke iránt. Az utóbbi években látványosan erősödött a szerepe, 2020-ban és 2021-ben is őt tartották a legbefolyásosabb nőnek a közéletben.

A Napi.hu üzleti és pénzügyi hírportál 2014 óta állítja össze Magyarország ötven legbefolyásosabb személyének a listáját, a Befolyás-barométert. Novák Katalin újoncként 2018-ban került fel először a listára, Lázár János mögött a 49. helyen. Egy év alatt 23 helyet javított a rangsorban: 2019-ben a 26. volt, Kásler Miklós mögött. Tavaly, 2020-ban további öt hellyel ugrott feljebb, a 21. helyre, és ekkor Orbán Ráhel került eléje.

Gyors karrier a Fideszben

Novák Katalin gyorsan futott be karriert a külügyben és a Fideszben. Hivatalos életrajza szerint kormányzati pályafutását 2001-ben a Martonyi János által vezetett Külügyminisztériumban kezdte referensként, 2003-ban azonban távozott. „Gyermekekkel otthon töltött évek” – ezt írja a 2004-2010-es időszakról.

Ekkor írta meg azt a cikket, amelyért 2010-ben különdíjat kapott a Terézanyu pályázaton, és amelyben a munka és a család között vívódott: 

„Három gyereket szültem, hetedik éve vagyok otthon velük. (…) Unom a bárgyú mesekönyveket, szeretnék két mondatot úgy váltani egy felnőttel, hogy nem szakít félbe senki, és minden vágyam csukott ajtó mellett pisilni. Szeretném hasznát venni a két diplomámnak, a négy általam ismert idegen nyelvnek, az élettapasztalatomnak. Hívnak vissza dolgozni. Felelős beosztásba, izgalmas területre, még izgalmasabb időszakban, tehetséges munkatársak közé. Nyolc órában. Fel-le, fel-le, fel-le. Repül a hinta, kacag a kislány, én pedig nem tudom, menjek vagy maradjak.”

2010-ben végül is döntött: Martonyi János külügyminiszter tanácsadója lett, 2013-tól pedig a frankofón ügyekért felelős miniszteri biztos. Közben 2012 és 2014 között Balog Zoltán miniszter kabinetfőnöke volt az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi). 2014 és 2020 között család és ifjúságügyekért felelős államtitkár volt, szintén az Emmi-ben. Fontos posztot töltött be a Fideszben is: 2017 és 2021 között a Fidesz külügyekért is felelős alelnöke, 2018-tól országgyűlési képviselő, listáról szerzett mandátumot.

Az új államfő Szegedről származik, közgazdászi és jogászi végzettsége van. Négy nyelven beszél, franciául, németül és angolul felső fokon, míg spanyolul középfokú szinten tud. Ösztöndíjjal Párizsban is tanult, élt az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban.

(Kiemelt kép: Novák Katalin a Fidesz kongresszuson 2021. november 14-én. Fotó: Novák Katalin instagram)