„Nagy liberális hazugság” az iskolában
Iskolalátogatásra hívja az oktatási bizottság tagjait Osztolykán Ágnes, az LMP képviselője, hogy a politikusok saját szemükkel lássák: a cigány gyerekek integrációja, vagy elkülönítése-e a jobb gyakorlat. Emellett a politikus bérkiegészítést adna a hátrányos helyzetű térségek pedagógusainak. A mai nappal másfél millió diáknak csengettek be.
Iskolalátogatást javasol az Országgyűlés oktatási bizottsága tagjainak Osztolykán Ágnes, a testület LMP-s alelnöke. A politikus szerint a bizottságnak a roma gyerekek integrációjában élen járó intézményeket, és azokat az iskolákat is fel kellene keresnie, amelyek elkülönítik egymástól a cigány és a magyar gyerekeket.
- Lássuk a jó és rossz példákat a saját szemünkkel. Utána közösen kellene kidolgoznunk javaslatainkat a szaktárcának - nyilatkozta a 168óra.hu-nak Osztolykán Ágnes.
Mint ismert: Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár szerint jogos, sőt szükséges is lehet a szegregáció. A politikus az MR1-Kossuth Rádiónak azt nyilatkozta, hogy külön oktatás alapozhatja meg a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását. Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár pedig „nagy liberális hazugságnak” nevezte azt, hogy a társadalom többségétől elvárható lenne, hogy egy szülő olyan iskolába járassa a gyerekét, ahol az csak „leszakadni tud”.
Osztolykán Ágnes szerint a kormány intézményesítené a szegregációt, pedig nyugati példák is azt mutatják, hogy nem ez a helyes út. Úgy véli, a külön cigányiskolák létrehozása tovább erősítheti a meglévő társadalmi feszültségeket.
- Már most nehéz a kitörés, a hátrányos helyzetű diákok nehezen tudnak kiszakadni jelenlegi környezetükből – állítja az LMP-s politikus, aki szerint nem a modernizáció, hanem restauráció felé mozdult el a kormány oktatáspolitikája.
Osztolykán Ágnes is fontosnak tartja a kabinet pedagógus életpályamodell programját, de szerinte szükség lenne arra is, hogy a hátrányos helyzetű térségek pedagógusai bérkiegészítést kapjanak.
- Így is kifejezhetjük munkájuk társadalmi megbecsülését – tette hozzá.
Elkezdődött a tanév
Jön a korán kelés, elkezdődött a tanév. Szerda reggel több mint egymillió hatszázezer gyerek indult óvodába és iskolába. Sok helyen évnyitóval kezdték a napot. A tanév 183 napból áll. Két hónap múlva kezdődik az őszi szünet.
Kabát is kellett az ünneplő fölé, a tanév első napján már az időjárás sem emlékeztetett a nyárra.
A hideg miatt az ünnepséget az udvar helyett, és tágas tornaterem híján a lépcsőházba helyezték át, a folyosókon kivetítőkkel készültek. A II. kerület legnagyobb iskolájában 150-edszer nyitották meg a tanévet.
Az országban összesen 97 ezren mentek szerdán először iskolába. A névsorolvasást sokan - a szülőknek hála - évek múlva is visszanézhetik.
„Minden este ezzel fekszik le, hogy milyen lesz az iskola, milyen lesz a tanító néni, milyenek lesznek a gyerekek, lesz-e barátom” – mondta Vereb Réka az
RTL Híradónak.Az első iskolai nap ajándékkal indult Felsőzsolcán. A kisiskolások hátizsákot kaptak a Máltai Szeretetszolgálat jóvoltából. A települést a nyár eleji nagy árvíz szinte elmosta.
„Sajnos nagyon sok gyerekünket érintette az árvíz nagyon sok gyerekünknek összedőlt a háza, ez meglátszik az évkezdésen, 4-5 gyerek el kellett, hogy költözzön a városból” – mondta Mallárné Tóth Anikó, a helyi általános iskola igazgatóhelyettese.
Az iskolában egy ideig az otthonukat vesztett családokat szállásolták, aztán a katasztrófavédelem központja volt. A tanárok dolgoztak azon, hogy mindennek ne legyen nyoma a tanévkezdésre.
183 köszönés. Ennyi tanítási napon kell jó reggelt kívánni. De egy huzamban most csak két hónapig lesz tanítás, aztán jön az őszi szünet. Idén több változás is lesz.
„A második osztálytól visszatérünk az 1-5 ig történő érdemjeggyel való osztályozásra, a szöveges értékelés helyett” – mondta Zoltán László, a Szabó Lőrinc Két Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium igazgatója.
Visszaállították a buktatást is az alsó tagozatban, és a tanévkezdés jövő évtől mindig hétfőre esik majd.