Csökkent a fizetés? Nyugalom, nincs egyedül vele
Általános jelenség, hogy az infláció ellenére nem, vagy csak csekély béremelést kaptak a munkavállalók. Egyre kevesebbet ér a fizetés.
A dolgozók jelentős része tapasztalhatta, hogy az utóbbi években – főleg tavaly – csökkent a fizetés értéke, vagy annak reálértéke. Vagyis a vágtató infláció mellett jóval kevesebbet tudott vásárolni a pénzéért, mint korábban – írja a 24.hu.
Sokan panaszkodnak, hogy az utóbbi időben nem vagy alig kaptak fizetésemelést, vagy annak mértéke messze elmaradt a vágtató tavalyi (17,6 százalékos), illetve tavaly előtti (14,5 százalékos) inflációtól. Néhány százalékos éves béremelések mellett két évre már akár 20 százalék feletti is lehet a reálbércsökkenés.
A Központi Statisztikai Hivatal kereseti statisztikája alapján 2022-ben a nettó átlagkereset átlagban 18,2 százalékkal haladta meg az előző évit, a reálkeresetek pedig átlagban 2,6 százalékkal növekedtek. 2023-ban a nettó keresetek már az infláció alatt nőttek átlagban, 14,2 százalékkal, és így a reálkeresetek átlagosan 2,9 százalékkal csökkentek az előző évhez képest.
Mi van az átlag mögött? A dolgozók mekkora részét sújthatta a reálbércsökkenés? Válaszokat a KSH keresetváltozásokat mutató új, kísérleti, 2020-2023-at felölelő statisztikájában találunk, és ebből meglehetősen borús kép rajzolódik ki. Az adatokból az látszik, hogy mind a négy évben voltak dolgozók – nem is kevesen –, akiknél csökkent a kereset reálértéke. De amíg 2020-ban és 2022-ben a dolgozók 33 százalékának csökkent a vásárlóereje, 2021-ben pedig kis híján 45 százalékuk, addig 2023-ban már a dolgozók majdnem kétharmada (61,8 százaléka) volt kénytelen azzal szembesülni, hogy kevesebbet ér a keresete, mint korábban – írja a lap.
Bajban a magyarok, már semmire sem elég az itteni fizetés
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Gazdaság
2024. május 14., 11:59
Döbbenetes mértékben nőttek a közúti fuvarozás költségei. Emiatt tovább nő az infláció is, de van más baj is.
Gazdaság
2024. május 13., 13:58
Noha a KSH áprilisra meglehetősen csekély drágulást mutatott ki, az infláció nem kímélte összesen mintegy 40 termék és szolgáltatás árát. Így azok sohasem voltak olyan magasak, mint ma.
Gazdaság
2024. május 7., 13:58
Európa bajnok Magyarország az élelmiszerekre rakódó adó mértékében. Ráadásul mindezt infláció formájában az egyszerű vásárló fizeti meg.
Régiós szinten is nagyon rossz a magyar fizetés, noha idén év elején a bérek 14 százalékkal emelkedtek. A mérték alaposan meglepte az elemzőket, nem vártak ekkora növekedést még a tavalyi átlagosan 2,9 százalékos reálbér-csökkenés után sem. A kormányzat abban reménykedik, hogy a keresetek emelkedése gyorsan átcsap fogyasztásba, így idén végre beindulhat a gazdasági növekedés. Vagyis ha a fizetéseket nézzük, idén lényegesen többet költhetnek a magyarok mint tavaly – ugyanakkor ha kicsit tágítjuk a látókörünket kiderül, hogy a magyar bérek még így is a régiós keresetek alsó harmadában vannak – derült ki a Mazars adótanácsadó nemrégiben megjelent kelet-közép-európai adókalauzából, melyet a Népszava szemlézett.
Eszerint a szűkebben vett régióban a magyar minimálbér a negyedik legalacsonyabb volt tavaly, annak ellenére, hogy már a megemelt decemberi 266 800 forintos bruttó minimálbért vették figyelembe. A bruttó 266,8 ezer forintos legkisebb fizetés – 388 forintos euróárfolyamon kalkulálva – nettó 456 eurós magyar minimálbért eredményezett, ami a V4-országokkal összevetve a legkisebb összeg, tavaly Szlovákiában 526, Csehországban 666, Lengyelországban pedig 743 euró volt a legkisebb fizetés. A különbség pedig minden bizonnyal tovább nő, hisz ezekben az országokban idén is emelhetik a fizetéseket, ám idehaza, mivel már megtörtént, nem.
Euróban nézve nem csak a minimálbéreket, de az átlagos fizetéseket nézve is messze a régiós átlag alatt teljesít a magyar gazdaság. Ez persze nem olyan nagy meglepetés – írja a Népszava –, ha meggondoljuk, hogy az elmúlt három évtizedben a magyar gazdaság mindig az alacsony bérekkel, illetve a mérséklet bérköltségekkel igyekezett versenyképes maradni. Ráadásul az elmúlt éveket a forint folyamatos leértékelődése kísérte, így érte el a gazdaságpolitika, hogy a fizetések forintban emelkedni tudtak, eközben a nemzetközi összehasonlításban a költségek kismértékben emelkedtek.
A Mazars adatbázisa szerint tavaly novemberben Magyarországon az átlag fizetés a versenyszférában bruttó 621 ezer forint volt – ez átszámítva nettó 1062 eurós fizetést jelentett, ami szűkebb régióban a ötödik legalacsonyabb adat, amivel megelőzzük a szlovákokat, ahol 970 euró volt az átlagos fizetés. De a képzeletbeli versenyben tavaly még mögöttünk végzett Románia (895 euró) és Bulgária is (798 euró). A többi környező országban mindenütt jobban éltek, legyen szó a horvátokról ( 1122 euró), a lengyelekről (1257 euró) vagy a csehekről (1410 euró). A régióban legmagasabb fizetések Ausztriában voltak, ott az átlag nettó 3253 euróra jött ki, ami több mint háromszorosa volt a nettó magyar átlagfizetésnek.
(Kiemelt kép: vásárlók vásárolnak a budapesti Bosnyák vásárcsarnokban 2023. június 1-jén. Az áprilisi 24,5 százalékos infláció Magyarországon háromszorosa volt a 8,1 százalékos uniós átlagnak, az energia- és az élelmiszerárak inflációja 42, illetve 38 százalékos volt. ISZA Ferenc / AFP)
