Molnár Zsolt: Minden idők legdurvább, legkegyetlenebb kampányára számítok

Az MSZP pártigazgatója, egyben az előválasztás egyik ötletgazdája azt is elmondta, mely jelöltek esetében várható, hogy kihívó nélkül indulnak majd a körzetükben. Interjú.

2021. július 10., 11:00

Szerző:

Az elmúlt hetekben több kizárásra is sor került az MSZP-ben, melyek során a párt volt elnöke, Molnár Gyula is távozásra kényszerült. Ezen döntések mellett az előválasztásról is kérdeztük Molnár Zsoltot, az MSZP pártigazgatóját, aki elmondta, belefér a demokrácia fogalmába, hogy lesznek olyan körzetek, ahol végül csak egyetlen jelölt indul majd az előválasztáson. 

A pártjuk korábbi elnöke, Molnár Gyula úgy nyilatkozott, a feje felett döntöttek arról, hogy a DK frakciójába fog beülni, ha megnyeri a körzetét. Ugyan azt egy pártközi megállapodásban elfogadta, a DK frakcióját erősíti majd, arra elmondása szerint nem gondolt, ezért ki is zárhatják. Hogyan zajlott pontosan ez a történet?

Molnár Gyulának a személyes döntése volt, hogy melyik frakcióba akar beülni. Azzal, hogy a DK mellett döntött, az MSZP alapszabályának ellentmondott, így összeférhetetlenné vált a párttagsággal. A Demokratikus Koalícióval valóban volt egy megegyezésünk, miszerint több körzetben támogatjuk egymás jelöltjeit. Ebben a választókerületben úgy döntöttünk, ha Molnár Gyula a DK-t választja, mi nem indítunk más jelöltet.

Nem ő volt az egyetlen távozó. Szakács Lászlót, Juhászné Lévai Katalint és Mokrai Mihályt is kizárták a pártból az etikai vizsgálatok után. Szakács László mögé szintén a DK állt be.

Lévai Katalin még a fegyelmi eljárás alatt kilépett a szocialista pártból. Ő perben áll a párttal, így a közösségünk inkább fellélegzett, amikor távozott. Mokrai Mihály egy évvel ezelőtt elindult a tisztújításon megyei elnökjelöltként, ez viszont nem hozott neki sikert, majd a Miskolci Közgyűlésben átült a DK frakciójába. Az ő esetében sem volt más lehetőségünk, mint a kizárás. Szakács László csak úgy, mint Molnár Gyula önként vállalta, hogy a DK frakcióját fogja erősíteni. Ha valaki más frakciót választ, az pártunk alapszabálya szerint összeegyeztethetetlen a tagsággal.

Szakács László szerint személyes háttere is lehet a kizárásának, ugyanis a tavalyi tisztújításon ő Mesterházy Attilát támogatta. 

Ez teljesen kizárt. Az MSZP elnöksége kiállt Szakács László jelöltsége mellett, sőt a Momentum támogatását is megszereztük. Itt érdemes megjegyezni, hogy Szakács László 2019-ben az MSZP elnökségének javaslatára Tóbiás József megüresedett parlamenti mandátumát vette át.



Fotó: Dimény András / 168.hu

Szakács László helyett az LMP frakcióvezetőjét, Keresztes László Lórántot támogatják az előválasztáson Baranya megye kettes körzetében. A politikus viszont biztosan az LMP frakcióját fogja erősíteni. Nem furcsa ez így?

Az LMP-vel elég széleskörű az együttműködésünk, így nem nevezném furcsának. A miniszterelnök-jelölt személye körüli megegyezések igencsak kihatnak arra, melyik párt milyen együttműködést tud kötni. Az LMP támogatja Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltségét, Keresztes László Lóránt pedig az LMP frakcióvezetője. Logikusnak tűnt ez a lépés.

Az MSZP, a Párbeszéd és az LMP közös közleményben mutatta be a 23 jelöltjét. Ennyi jelöltjük lesz összesen, vagy várhatóak még bejelentések?

Az MSZP-Párbeszéd közel 60 helyen indít saját sorai közül jelöltet, ezek négyötöde az MSZP-ből került ki. Az ellenzék mindenhol a legesélyesebb jelöltet szeretné indítani, így az előválasztásra történő felkészülés során más pártok között is köttetett hasonló megállapodás

Nem árt-e ön szerint a párt megítélésének a rengeteg a kilépés?

Az MSZP-be folyamatosan többen lépnek be, mint ki. Tavaly 400 és 500 között volt a frissen belépők száma. Vezetőként el tudom fogadni, hogy vannak olyanok, akik nem ebben a politikai közösségben képzelik el a jövőjüket. Elfogadhatóbbnak tartom viszont, ha még az előválasztás előtt határoznak erről, nem pedig azt követően, mandátummal a kezükben. Az MSZP-n belül kialakult egy markáns zöld-baloldali irány, Karácsony Gergellyel szoros szövetségben. Láthatóan ez nem mindenkinek volt szimpatikus.

Milyen a párton belüli légkör most?

Azok, akik törésvonalakat hoztak létre az elmúlt években, már nincsenek az MSZP kötelékében. Emiatt erősödött a párton belül kohézió. Én 2004 óta vagyok tagja az MSZP-nek, és talán sosem volt még olyan erős az egység, mint most. Ez lehet, hogy azzal jár, hogy néhányan kilépnek, de ezen a folyamaton minden párt végigmegy. Tavaly a Jobbik esetében láthattuk, hogy egész megyei szervezetek távoztak, később mégis növelni tudták a támogatottságukat.



Fotó: Dimény András / 168.hu

Arról is lehetett hallani, hogy helyi alapszervezet lépne ki az MSZP-ből a kizárási hullám elleni tiltakozásul.

Ezek téves információk voltak. A jobboldali sajtóban az is megjelent, hogy a XI. kerületi szervezet oszlatná fel magát, de ez is valótlannak bizonyult.

A DK nem először halássza el az önök fősodorbeli politikusait. Alakulhat ki emiatt komolyabb csata a két párt között?

Nincsen köztünk háború, sőt harag sincs. A DK nyilvánvalóan arra törekszik, hogy ők legyenek az ellenzék vezető ereje az előválasztás után. Azon politikusok esetében, akik körül elfogyott a levegő az MSZP-n belül, logikusnak tűnhet, hogy más pártban, akár a DK-ban keresnek új otthont. Ez személyes döntés, a két párt viszonyát nem terheli. Tiszteletben tartjuk a DK értékrendjét, azonban nem mindenben értünk egyet, többek közt ezért is vagyunk és leszünk külön párt.

Több ellenzéki politikus is megfogalmazta már, hogy túl sok a kis párt az ellenzéki oldalon, és ez változni fog a 2022-es választások után. Elképzelhetőnek tartja, hogy az MSZP az LMP-vel és a Párbeszéddel egy zöld pártot hozzanak létre? A 99 Mozgalomnak milyen szerepet szánnak ebben?

Karácsony Gergely több szempontból is fontos igazodási pont: Budapest főpolgármestere, valamint ő a legesélyesebb arra, hogy legyőzze Orbán Viktort. Neki természetes partnere az LMP, az MSZP pedig hosszú évek óta stratégiai szövetségese. Történelmi hasonlatként akár zöld-vörös pólusnak is nevezhetjük ezt, de bárhogy is hívjuk, egy ilyen erő egyértelműen kibontakozóban van. A 99 Mozgalomnak ideológiai és szakpolitikai értelemben is fontos szerepe van, elsősorban azok számára, akik egy párthoz sem szeretnének kötődni.

Ha Karácsony Gergelyt megválasztják, új főpolgármesterre lesz szükség. Van már jelöltjük?

Logikusnak tűnik, hogy előválasztáson szülessen döntés erről. Karácsony Gergely miniszterelnökként fontos szerepet játszhat az utódlásban, történjen ez akár előválasztáson, vagy más módon. Ha sikerül közösen sikerre vinnünk Karácsony Gergelyt miniszterelnök-jelöltként, akkor az is logikusnak tűnik, hogy az MSZP-PM-LMP közös főpolgármester-jelöltet indítson.

Az előválasztás pontos menete már ismert. A kormány azonban szeptemberig meghosszabbította a járványhelyzetet. Mennyire nehezítheti meg ezzel az önök dolgát?

Ahhoz, hogy a mostani menetrend felboruljon, radikális változásnak kellene bekövetkeznie a járványt illetően. Önmagában a veszélyhelyzet fenntartása nem számít ilyen szempontból. Bizonyossággal kijelenthető, hogy augusztus 23-ától megkezdődik az aláírásgyűjtés. Az előválasztás első fordulója szeptember közepétől kilenc napig, a második forduló pedig hét napig tart majd. Az előválasztás menetrendje október elején lezárul. Október 23-án a szövetség már közös nemzeti ünnepre készül a miniszterelnök-jelölt vezetésével.



Fotó: Dimény András / 168.hu

Online is lesz lehetősége az embereknek szavazni. Ez lehet alternatíva, ha mégis bekövetkezik a legrosszabb?

Az online verzió az egyik lehetséges választási mód. Azt, hogy kizárólag így lehessen szavazni, nem tartjuk reálisnak, sőt, támogathatónak sem. Az online szavazás része az előválasztásnak, egy esetlegesen romló egészségügyi járványhelyzetben biztosan többen fognak élni vele.

Mennyiben változik az online választás menete a 2019-es előválasztáshoz képest?

Már ott is volt online szavazás és regisztráció, de akkor kevesebben éltek vele, mint amennyi szavazóra most számítunk ezen az téren. Lényegében azonosak a szabályok, mint 2019-ben. A külföldön élő magyaroknak is adott lesz az online előválasztás lehetősége. Ez a szavazási mód minimális számítástechnikai ismeretet igényel, erről lesz is egy külön tájékoztató kampányunk.

Mik az előválasztáson való indulás pontos szabályai? Ki döntött ezekről a kritériumokról?

A kérdésekben a hat párt konszenzusa döntött, de a jelöltállítás során civil szervezeteket is bevonunk az egyeztetésekbe. Az induláshoz egyéni jelöltek esetében 400, a miniszterelnök-jelöltek esetében 20 ezer aláírás összegyűjtésére, valamint több dokumentum mellett egy érték-, és feddhetetlenségi nyilatkozat aláírása szükséges. Ez utóbbi azt jelzi, hogy az adott jelölt semmilyen módon nem működik együtt a NER-rel, valamint hogy a jövőre nézve megállapodást kötött egy párttal a frakciótagságról. Fontos, hogy ez nem párttagságot jelent, hanem annak a biztosítását, hogy a következő kormányt biztos háttér támogassa az Országgyűlésben.

A hat ellenzéki párton kívül lehet-e más frakcióra is számítani?

A Pálinkás József-féle Új Világ Néppárt számára nyitva áll ez a lehetőség. Amennyiben az előválasztáson a frakcióalakításhoz szükséges mandátumot elnyerik, akkor nyitottak vagyunk arra, hogy hét frakció legyen. Erről az előválasztás után születik majd döntés, de én személyesen azt gondolom, hogyha öt jelöltük nyerni tud, akkor ez lényegében nem kérdés.

Említette, hogy kizáró tényező, ha valaki a NER-rel együttműködik. Ez viszonylag tünékeny megfogalmazásnak látszik a zuglói parkolási botrány ismeretében. Hogyan ellenőrizhető az, hogy valaki együttműködik a NER-rel?

Az ellenzéki szövetség nem titkosszolgálat, és nem nyomozóhatóság. Ez viszont fontos erkölcsi vállalás a nyilvánosság előtt, ami alapján a választók véleményt tudnak alkotni a jelöltekről.



Fotó: Dimény András / 168.hu

Több civil szervezet is részt vesz a Civil Választási Bizottságban. A viták szervezéséért felelős Tabumentes Országmentés felvetette, hogy minden körzetben vitához kellene kötni az indulást. Ez megvalósulhat?

Maga a felvetés helyes, de hogy ezt kötelezővé tegyük, az ellentmond a demokrácia alapelvének. A vitára lehetőségként kell tekinteni. Amennyiben valamelyik jelölt nem vállalja a megmérettetést, abból a választók fontos következtetéseket tudnak levonni. Egyértelműen versenyhátrányban lesz az, aki nem vállalja a vitát.

Ki lehet-e jelenteni, hogy mind a 106 körzetben meg lesz tartva az előválasztás, vagy lesz olyan körzet, ahol csak egy összellenzéki jelölt lesz?

Ez két külön kérdés. Lehet olyan körzet, ahol egyetlen jelölt lesz csak – az előválasztást itt is meg fogjuk tartani. A demokráciákban nem példátlan, hogy csak egy jelölt indul. Hiller István, Varju László, Szabó Tímea és Márki-Zay Péter esetében például úgy tűnik, nem lesz kihívó. Jó esély van arra is, hogy ha lesz is kihívó, Szél Bernadett és Kálló Gergely esetében is egyértelmű lesz a helyzet. Ők ugyanis már elnyerték az ellenzéki közvélemény bizalmát. Miniszterelnök-jelölti előválasztás minden körzetben lesz, így értelemszerűen ott is, ahol csak egy országgyűlési képviselőjelölt indul az előválasztáson.

Hány szavazóra számítanak az előválasztáson?

Nehéz ezt megbecsülni. A nemzetközi összehasonlítások alapján félmillió körüli részvétel tűnik reálisnak. Az biztos, hogy valamennyi választókerületben több helyen lehet majd szavazni.

Az, hogy az egyéni jelöltek esetében csak egy fordulós lesz a választás, minek köszönhető? Volt-e ellenvetés ezzel kapcsolatban valamelyik párt részéről?

Az egyeztetések során felmerült, hogy az egyéni és a miniszterelnök-jelölt választás is csak egy fordulós legyen, de volt olyan párt is, amelyik azt akarta elérni, hogy mindkettő kétfordulós legyen. A miniszterelnök-jelölt esetében különösen fontos legitimációs jelentősége van a kétfordulós választásnak. Magyarországon ugyanis nagyon perszonalizálódott a kampány és az azt követő kormányzás is. A legfontosabb tehát az, hogy a miniszterelnök-jelölt megkérdőjelezhetetlen legitimációval induljon neki a kampánynak. Az egyéni jelöltek esetében ennek azért sokkal kisebb a jelentősége.



Fotó: Dimény András / 168.hu

Lehet-e ez egy jelzés arra, hogy az ellenzék győzelem esetén visszaállítaná a kétfordulós választást?

Komoly opció lehet a kétfordulós, valamint a tisztán listás választási rendszer is. Az biztos, hogy a jelenleginél jóval arányosabb választási rendszerre van szükség. A parlamenti képviselői helyek eloszlása és a leadott szavazatok között erősebb arányosságnak kell lennie. A jelenlegi választási rendszer aránytalansága akkor is helytelen, ha épp a jelenlegi ellenzéknek kedvezne.

Hónapokkal ezelőtt létrehoztak egy etikai kódexet, ennek ellenére Zuglóban eléggé eldurvult a kampány. Hogyan orvosolható ez a konfliktus, ha az etikai kódexnek sem sikerült?

Az etikai kódex pont arra szolgál, hogy felhívja a jelöltek figyelmét, az előválasztás programok és értékek küzdelme, nem pedig személyes harc. Bízom benne, hogy mire elindul a formális előválasztás is Zuglóban, megoldódik ez a helyzet. Az MSZP jelöltjei szem előtt fogják tartani, hogy az előválasztás tartalmi vita legyen, ne pedig kocsmai veszekedés. Bízom benne, hogy nem csak Tóth Csaba, de Hadházy Ákos is be fogja látni, hogy elsősorban nem egymást, hanem NER rendszerét kell legyőzni. Különösen egy olyan választókerületben, ahol már 2014-ben és 2018-ban is győzött az MSZP jelöltje.

Milyen kampányra számít 2022-ben úgy, hogy már az ellenzéken belül is egyre durvább a hangnem?

Minden idők legdurvább, legkegyetlenebb kampányára számítok. A tét hatalmas, ugyanis hosszú idő után végre egy igazán szoros választásnak nézünk elébe. A bulvár jellegű támadások biztosan részét fogják képezni a Fidesz kampányának.

Sokan megkérdőjelezik az előválasztás legitimitását a sorozatos visszalépések miatt. Miért nem hagyja az ellenzék, hogy ténylegesen a választók dönthessék el a körzetekben, kit szeretnének látni a Fidesz ellenében?

Megértéssel fogadjuk ezt a kritikát. Tény, hogy eddig még nem volt országgyűlési választások előtti előválasztás Magyarországon, így még ki kell alakulnia a politikai kultúrájának. Egy biztos, a jelöltek számának csökkenése nem csökkenti érdemben a versenyt, amíg van két tényleg esélyes jelölt. Ez az egyéni körzetek túlnyomó többségére igaz. Ha nem lennének visszalépések, akkor is kirajzolódna, kik között van érdemi verseny. 



Fotó: Dimény András / 168.hu

Közzétettek egy alapprogramot, amit visszaküldtek véleményezésre a választóknak. Meddig tehetnek javaslatokat, és mi alapján hagyják jóvá, vagy épp vetik el azokat?

A program abszolút formálható, nyitottak vagyunk a választói véleményekre. Ahogy azt korábban is utaltam, a politikai személyközpontúvá válása miatt a miniszterelnök-jelölt elképzeléseinek komoly hangsúlyt kell majd kapnia. Az alapprogram azt mutatja meg, miben van már most egyetértés a szövetséges pártok között. Ahhoz, hogy ebből végleges választási program legyen, ahhoz szükséges a miniszterelnök-jelölt megválasztása. A program az őszt követően válik majd teljessé.

Idehaza úgy tűnik, nem feltétlen programokra szavaznak a választók. Mi indokolta mégis a közös program elkészültét?

Ez önmagában nem szavazatmaximalizálásról szól. Egy közös kormányzásnak nem mehetünk neki úgy, hogy vannak jelöltjeink, jól kommunikálunk és majd lesz valahogy. A hat pártnak meg kell teremtenie a kormányzáshoz szükséges kohéziót, ehhez pedig kiváló lehetőség volt a közös program elkészítése. Számunkra a választás megnyerése nem cél, hanem eszköz egy új köztársaság megteremtéséhez.

Ön új köztársaságot, Tordai Bence pedig Negyedik Köztársaságot említett. Mit jelent ez pontosan?

Nyilvánvalóan nem lehet ott folytatni 2022 után, ahol a NER abbahagyja, és oda se lehet visszatérni, ahol a rendszerváltáskor, vagy éppen 2010-ben tartottunk. Az biztos, hogy vízválasztó lesz a választás. Az a közös célunk, hogy Magyarország ismét valódi köztársaság legyen. Mindkét kifejezés ezt fogalmazza meg.

A Fidesz sokak szerint párhuzamos államot épít. Mennyire lehet ez ellen fellépni?

A Fidesznek a látható hatalma sem kevés, hát még a láthatatlan. Tizenkét év után éles választóvonalat húzunk és új korszakot kezdünk. Ugyanakkor ez nem jelenthet öncélú boszorkányüldözést. Fontos tisztázni: nem csak hogy jobban kell csinálni, mint a NER, hanem teljesen másként. Ennek vannak olyan részei, amik a nyilvánosságra tartoznak, és vannak olyanok is, amik taktikai okok miatt nem oszthatók még meg az emberekkel.



Fotó: Dimény András / 168.hu

Az MSZP felkarolta a balatoni szabadstrandok ügyét, még népszavazási kezdeményezésük is volt. Hogy áll ez jelenleg, mik a további terveik?

A népszavazási kezdeményezésünk jelenleg a Kúria előtt van, ahol folyamatosan tolják el az érdemi döntést. Volt egy törvényjavaslatunk is ez ügyben, amit a Fidesz tárgysorozatba sem volt hajlandó venni. Ezért elindítottunk egy kezdeményezést a szabadstrandok és a természeti kincseink megóvására, valamint az ingatlanspekuláció megakadályozásáért. Ezt egészítettük ki egy alkotmánybírósági beadvánnyal, továbbá a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordultunk a strandok irreális árképzése miatt. Természetesen nem az önkormányzatokat szeretnénk ezzel megkárosítani, őket kompenzálni kell. Fontos tisztázni, hogy ez a kezdeményezésünk a természetes vizek melletti strandokra vonatkozik, a Palatinus strandot például nem szeretnénk ingyenessé tenni.

Lehet-e ezt a témakört tematizálni a kampány során?

Olyan visszaélések vannak a Balaton mellett a Fertő-tónál, a Velencei-tónál, és még sok más helyen, hogy szinte nincs olyan nap, hogy ne kerüljön elő egy újabb korrupciógyanús eset. A strandok belépőjegy-árai sokak szemét szúrják, ezért ezzel a kérdéssel foglalkozni kell. Nem véletlen csatlakoztak más pártok is a kezdeményezésünkhöz.

Milyen reményeik vannak a beadványokkal kapcsolatban?

Az Alkotmánybíróság sajnos a tapasztalatok alapján az elmúlt években politikai testületté vált, de bízunk benne, hogy az esküjükhöz hűen cselekednek majd. Ha a Balaton iránt elhivatott aktivistaként tekintek magamra, akkor hiszek benne, hogy célt érünk. Politikusként természetesen óvatosabb vagyok, de a harcot nem adjuk fel.

(Kiemelt kép: Molnár Zsolt magyar jogász, politikus, Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője. Fotó: Dimény András / 168.hu)

A Best Solar a hazai napelemes piac egyik meghatározó szereplője. Az elmúlt tizenöt évben az elsők között telepítettek ipari méretű napelem parkokat, 2020-ban pedig Európa legnagyobb erőművének, az Audi Logisztikai Központján épülő napelemes rendszerének kivitelezői voltak, amely 12 megawattos méretével nemcsak a szakma csúcsát, de igazi kihívást is jelentett a Best Solar szakembereinek.