Ezt lehet tudni a delta variánsról

Egész Európában, így Magyarországon is a koronavírus úgynevezett delta vírusvariánsa terjed. A korábban indiai variánsnak is nevezett mutánst tavaly decemberben azonosították először, idén márciusban pedig már kiemelt kockázatúnak minősítették. A kormányzati koronavírus tájékoztató oldal szerint a delta vírusmutáns jóval fertőzőbb, gyorsabban terjed a korábbi variánsoknál, és az eddigi jellemző szimptómák mellett allergiaszerű tüneteket is okoz. Mivel Európában és Magyarországon is beoltották már a felnőtt lakosság jelentős részét, így a vírusmutáns a beoltatlanokra jelenti a legnagyobb veszélyt. Merkely Béla professzor szerint a negyedik hullám az „oltatlanok hulláma" lehet, de lapunk megkeresésére  Rusvai Miklós is  hasonlóképp fogalmazott.

Hogyan terjed, milyenek a tünetek?

Azt már tudjuk, hogy a delta vírusvariáns lappangási ideje jóval rövidebb, mint a már korábban is ismert vírusmutánsoké. Míg a vuhani vírus esetében nagyjából 10-14 napra tették ezt az időszakot, az alfa esetében már csak 6 napra, a delta variánsnál pedig már csak átlagosan 4 napra. A fertőzött személyek vírusürítésének mértéke is sokkal magasabb, ez a két tényező is az oka annak, hogy a delta variáns a korábbi klasszikus vírussal és annak mutációival szemben 60 százalékkal fertőzőképesebb és a terjedése is gyorsabb. Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) információi szerint a már beoltott személyek is tudják terjeszteni a vírust, azonban a delta variáns esetében kevesebb ideig, mint a korábbi mutációkat.

Még a tünetek is eltérhetnek a vuhani vírushoz képest: a delta variánsnál az ízlés- és szaglásvesztés viszonylag ritkább, és inkább a légzőszervi, náthaszerű tünetek a jellemzik. Az indiai variáns leggyakrabban fejfájást, torokfájást, orrfolyást, tüsszögést, hőemelkedést, bágyadtságot és levertséget okoz, azonban a láz továbbra is gyakori tünetként jelentkezik. Jellemzőek továbbá az olyan emésztőszervi panaszok is, mint a hányinger, hányás, vagy hasmenés, sőt a hallással kapcsolatos panaszok, így a fülzúgás, fülcsengés, szédülés sem ritka. Felismerhetjük továbbá a szemet érintő irritációról, kipirosodásról, duzzanatról, de ritkább esetekben váladékozás is megjelenhet .

Kemenesi Gábor virológus szerint az, hogy a fertőzöttek több vírust ürítenek, messzebbre juttathatja a fertőzési láncolatokat, valamint kedvez a szuperterjesztési eseményeknek, és a sokat emlegetett nyájimmunitási küszöböt is emeli. A Telexikon videója szerint fontos különbség a delta (indiai), illetve a harmadikot hullámot berobbantó alfa (brit) variáns között, hogy míg az előbbi variáns sokkal gyorsabban terjed, nagyobb részt mégsem fog ki a jelenleg használt vakcinákon, sőt még a megbetegedések tünetei is kevésbé súlyosak a brit variánshoz képest. 

Hogyan védekezzünk?

Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ és számos EU-s szervezet is azon az állásponton van, hogy a vírus elleni legjobb védelmet továbbra is az oltás jelenti. Egy friss izraeli tanulmány szerint a harmadik oltás is segíthet a delta variánssal összefüggésbe hozható esetszámok csökkentésében, valamint a súlyos megbetegedések megelőzésében. A CDC továbbá arra is felhívja a figyelmet, hogy a maszkviselés továbbra is ajánlott a fertőzés terjedésének csökkentéséhez, főleg a tömegközlekedési eszközökön, illetve a zsúfoltabb, zárt terekben. 

(Kiemelt kép: Orvosi személyzet koronavírussal fertőzött betegeket lát el a moszkvai Sokolniki Kiállítási és Kongresszusi Központban felállított ideiglenes intenzív kórházban 2021. június 23-án. Fotó: Alexey Maishev / Sputnik/AFP)