Mikor kell népszavazást bejelenteni? Hát persze, hogy egy kémbotrány kellős közepén
Orbán Viktor elterelő hadművelete a lehetséges magyarázatokkal.
Orbán Viktor a Facebookon jelentette be, hogy gyermekvédelmi népszavazást kezdeményez a kormány. A miniszterelnök szerint az Európai Unió egyértelműen megtámadta Magyarországot a gyermekvédelmi törvények (vagyis pedofiltörvény – a szerk.) miatt, úgy fogalmazott, hogy Brüsszel sérelmének oka az, hogy itt szabad mindazt, amit Nyugat-Európában nem. „Ott az LMTQ-aktivisták bejárnak az óvodákba és az iskolákba, ők végzik a szexuális felvilágosítást. Nálunk is ezt akarják, ezért a brüsszeli bürokraták fenyegetőznek, kötelezettségszegési eljárásokat indítanak, vagyis visszaélnek a hatalmukkal” – fogalmazott Orbán Viktor.
A kérdések a következők: 1. Támogatja-e Ön, hogy köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak? 2. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyerekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek? 3. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemi átalakító kezelések? 4. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be? 5. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?
Érdemes rögzíteni a dátumokat. A pedofiltörvényt június közepén fogadták el, az Európai Unió képviselői pedig azonnal kifejezték nemtetszésüket ezzel kapcsolatban. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula Von Der Leyen június 23-án, vagyis közel egy hónapja nevezte szégyenletesnek a jogszabályt, hat nappal ezelőtt pedig az egyenlőség és alapvető jogok megsértése miatt megindult a kötelezettségszegési eljárás. Eközben a kormány kontratámadásba lendült, élesen kritizálta Brüsszelt, mert átlépi hatáskörét, és ezzel veszélyezteti a magyar gyermekek szexuális fejlődését.
Schiffer András a 168.hu-nak azt mondta, hogy ugyan a kormánynak is van igazsága abban, hogy a közoktatás és a gyermekvédelem jogi szempontból döntően nemzetállami hatáskör, így azok hiába ütköznek alaptörvénybe, az EU Alapjogi Chartája alapján ezek nem kifogásolhatók. Ugyanakkor rendkívül erkölcstelen és veszélyes húzás a kormánytól, hogy egy pedofilellenesnek csomagolt törvényjavaslatban a homoszexualitásra vonatkozó rendelkezéseket tesznek.
A Brüsszellel vívott kommunikációs csetepatét viszont nem követte konkrét akció, egészen mostanáig. A pillanat uralására komoly hangsúlyt fektető kormányzás kezéből az elmúlt napokban kicsúszott az irányítás. Már évekkel ezelőtt elkezdték világszerte használni az izraeli NSO nevű kibercég okostelefonok feltörésére is alkalmas kémprogramját, a Pegasust, amely több mint 300 magyar célszemélyt is érint. A cég egyik volta alkalmazottja súgta meg a Washington Postnak, hogy a magyar kormány is vásárolt ebből a termékből.
Ekkor felpörögtek az események. Össztűz zúdult a kormánypárti politikusokra, előbb tagadó, majd terelő nyilatkozatok követték egymást. Varga Judit igazságügyi miniszter megszólalásai a kezdeti határozott, mi több, felháborodott elutasításoktól a relativizáló magyarázkodások felé mozdultak, ami ugyan nem egyenértékű a beismeréssel, de jelzi a Fidesz bizonytalanságát: vajon mennyit tudhatnak még? Lesz-e még konkrét terhelő bizonyíték, vagy a szőnyegbombázást egy még súlyosabb csapás követi? A kormány kénytelen elővenni a B-tervet. Ebben az ügyben ellőtték az összes puskaporukat (Soros!), ráadásul nincs rálátásuk a folytatásra, így jöhet az elterelő, pontosabban visszaterelő hadművelet.
A népszavazás bejelentésének időzítése azzal is magyarázható, hogy a magyar kormánynak konkrét anyagi hátránya származhat Brüsszel kellemetlenkedéséből. A Jogállamiság rendszerszintű problémái miatt az Európai Bizottság nem hagyta jóvá azt a helyreállítási tervet, amelyben Magyarország 2500 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásra tart igényt. A jogállamisági jelentés négy fő területre fókuszált: az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció elleni fellépés, a sajtóhelyzet, a fékek és ellensúlyok rendszere, illetve külön vizsgálták a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések demokratikusságát. Az EB mindegyik esetében talált problémákat.
Varga Judit erre tegnap reagálva azt mondta: „Magyarország most éppen amiatt nem jogállam szerintük, mert a legmagasabb szinten védjük a gyermekek és a szülők jogait. Az a bajuk, hogy nem engedünk LMBTQ-aktivistákat és semmilyen szexuális propagandát a magyar iskolákba és az óvodákba.” Ez az otthonos terep, a megnyugtató komfortzóna a kormány számára. Ezt a lövészárkot ismerik, tudják, melyik fegyverhez kell nyúlni, ki a konkrét ellenség, egy ezerszer kipróbált érvrendszerrel, szókészlettel a végtelenségig tudják kitartani az áldozatpózt. Ez kell most a ritkás levegőben: időhöz jutnak, rendezik a sorokat, tanácsadókkal végigveszik a lehetőségeket, betanulják az eddig nem használt paneleket és enyhítik a nyomás a lakájmédián, no meg a törzsszavazókon.
A népszavazás kérdéseire reagálva a Mérték Médiaelemző Műhely friss Facebook-posztjában felhívja a figyelmet: „Az Európai Unió irányelvei 1989 óta írják elő, hogy ilyen tartalmakat kiskorúaknak nem lehet korlátozás nélkül bemutatni. Ezt az 1996-os és a 2010-es médiatörvény is részletesen szabályozta. Semmi szükség nem volt a homofób törvényre. És semmi szükség erre a népszavazásra.”
A népszavazás elkésett. Schiffer András szerint a (pedofil)törvény jogilag nem is, de a jogalkotást övező kommunikáció értékközvetítő funkcióján keresztül a kormány mégis szánt szándékkal összemossa a homoszexualitást és a pedofíliát. Ha a Fidesznek érdekében állt volna, hogy belpolitikai tőke kiaknázása, vagyis a törzsi ellentétek szítása helyett valóban a gyermekek védelmére fókuszáljon, akkor ezt az öt kérdést Orbán Viktor a törvényjavaslat elfogadása előtt dobta volna a nép elé. Így viszont az ún. értékközvetítés vita és népszavazás formájában is elmaradt, így ez a lépés csak és kizárólag politikai játszmaként értelmezhető.
A népszavazás lehetséges értelmezését egy demokratikus sziruppal leöntött menekülőút is adhatja. Schiffer András szerint, ha anyagi hátránya származhat Magyarországnak a törvényből, akkor Orbán Viktor puhítani fog azon. Azonban a kérdések a Nemzeti Konzultációkban olvasottakhoz hasonlóan direktek, nyersek és kellően szuggesztívek ahhoz, hogy egy hazai politikát nem ismerő marslakó is megállapítsa, a kormány milyen választ akar hallani. A miniszterelnök vélhetően nem ennek a népszavazásnak az eredményét fogja arra használni, hogy a lakosságra mutogatva visszavonulót fújjon. Lehet, hogy kiengesztelné Brüsszelt és pénzénél lenne, de egy ilyen arculatvesztés a fenyegető kémbotránnyal kiegészülve megpecsételhetné a 2022-es választási reményeket.
(Kiemelt kép: Orbán Viktor sajtótájékoztatót tart 2020. február 16-án. Fotó: Kisbenedek Attila / AFP)
