Így jutottunk el a kötelezettségszegési eljárásig
Kövér Lászlótól eljutottunk Kaleta Gáborig, majd a pedofiltörvénnyel az EU-t és a nemzetközi közvéleményt is magunkra haragítottuk.
Korábban a menekültügy kezelése, most egy „homofób” pedofiltörvény miatt kell kötelezettségszegési eljárással szembenéznie Magyarországnak. A június közepén elfogadott módosítás után 14 EU-s tagállam közös nyilatkozatban ítélte el a jogszabályt. A svéd miniszter groteszknek nevezte az orosz mintára megírt magyar törvényt, holland kollégája felszólította a magyar kormányt a törvény visszavonására, miközben Írország a törvény Európai Bíróság elé vitelét javasolta. Ezt követően a fél kontinens szivárványszínbe borult, korábban nem látott egység mutatkozott a nyugati államok között. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula Von Der Leyen szégyenletesnek nevezte a jogszabályt.
A törvény ideológiai háttere messzebbre nyúlik vissza. Két évvel ezelőtt Kövér László házelnök pedofilokhoz hasonlította az örökbefogadó azonos nemű párokat, és talán Szájer József ereszcsatornás menekülése is kompenzálásra késztethette a kormánytagokat. A történet mégis tavaly nyáron Kaleta Gáborral és a szolgálati laptopján talált több mint 19 ezer pedofil fájllal kezdődött. És itt is végződhetett volna, ha a diplomatát nem menekítik haza, és nem kap a bűntett társadalmi megítéléséhez képest aránytalanul alacsony büntetést. Két és fél év felfüggesztett szabadságvesztés és 540 ezer Ft pénzbüntetés járt ezért. A közvélemény felhorgadt, Kocsis Máté pedig május elején egy Facebook bejegyzésben bejelentette, hogy szigorúbban szankcionálják majd a pedofíliával kapcsolatos bűncselekményeket. A javaslat alapján egy kereshető pedofil nyilvántartást hoznának létre, akik gyermekek sérelmére követtek el szexuális bűncselekményt. Ez ugyanis meggátolhatja, hogy pedofilok újból gyerekek közelébe kerüljenek.
Miért csak most?
A parlamentben eredetileg benyújtott törvénycsomagban is az szerepelt, hogy a gyermekeket szexuálisan megrontókat milyen eszközökkel és mértékben büntetnék, illetve a kiskorúakat milyen eszközökkel védhetik meg. A témában olyan fokú egyetértés volt a Fidesz és az ellenzéki pártok között, hogy nem véletlen, egyesek már kultúrharcos árkok betemetéséről, romantikus dallamokra, széttárt karral egymás felé futó ellenséges politikusokról álmodoztak, amikor a permanens háborúban érdekelt Fidesz ledobta az atombombát: utolsó pillanatban jöttek a módosítók, amelyben már a 18 év alattiak számára tiltanák a homoszexualitást és a nemváltás népszerűsítését, a szexuális felvilágosításból pedig kizárnák a civilek egy részét.
A szavazás előtti este civil szervezetek több ezres tüntetést szerveztek a Parlament elé. A törvényt körüllengő bizonytalanság minden fronton tapintható volt, a közösségi média felületeken azt próbálták az emberek megfejteni, hogy mit is jelenthet ez az új szabályozás. Mi számít törvénysértő felvilágosításnak, hol veszi át a szülő szerepét az iskolapszichológus, egyáltalán: mit jelent egy szexuális identitás propagálása? A kérdőjelek a kulturális szektorban is sorakoznak, hiszen mi történik azokkal a filmekkel, sorozatokkal, reklámokkal, színdarabokkal, amelyek nem heteroszexuális szereplőt jelenítenek meg? Szabad-e homoszexualitásra utaló jeleneteket bemutatni kiskorúaknak? A fideszes delegáltakból álló Médiahatóság nem segített állásfoglalással.
Az ellenzékben felmerült a gyanú, hogy a törvény időzítése összefüggésben lehet a kormány számára kellemetlen politikai napirend átsatírozásával, ekkoriban olyan ügyek uralták a napi híreket, mint az autópályák üzemeltetésének privatizálása vagy a Fudan Egyetemet érintő tiltakozás. Utóbbi a közvélemény-kutatások szerint megosztotta a szavazótábort és megerősítette az ellenzéket. Még a kormányközeli Nézőpont Intézet is azt mérte, hogy Karácsony Gergely támogatottsága ebben az időszakban volt a legmagasabb. Ennél rosszabb hírt nem kaphatott a Fidesz. Erre adott válasz lehetett a pedofiltörvény, amellyel egy létező, többek között Oroszországban is kipróbált hadszínteret nyithatott meg. A Fudan jól körülírható és kommunikálható kritikáját felváltotta a szexuális kisebbségek korlátozását érintő érdekképviselet, amely már inkább a – kormány számára kevésbé veszélyes – civil szervezetek számára belakható tér.
Nemcsak itthon volt felháborodás
A pedofiltörvény hatalmas hullámokat kavart külföldön is. A labdarúgó Európa-bajnokság egyik kiemelt témája is ez volt, a német–magyar meccs helyszíne, a müncheni Allianz Arena szivárványszínű kivilágítást kapott volna egy petíció hatására, amelyet több mint 130 ezren írtak alá, ráadásul a müncheni városi tanács mind a hat frakciója, valami Markus Schröder Bajorország miniszterelnöke is ezt támogatta. Orbán Viktor az utolsó pillanatban arról is lemondott, hogy a helyszínen tekintse meg a találkozót.
Ezt követően vetődött fel, hogy akár az Európai Unió bírósága elé is kerülhet a törvény, 14 ország azonnal jelezte, hogy az Európai Bizottság használjon fel minden lehetséges eszközt, hogy a módosítást visszavonja Magyarország. A vita elkezdődött a Fidesz és Brüsszel között, a kormány ismét igyekezett úgy keretezni a történetet, hogy nyugatról újabb támadás éri az országot. Gyakran ismétlődő kifejezések: ’fake news’, ’Soros György’ és ’Brüsszel’. Németh Szilárd honvédelmi államtitkár odáig ment, hogy szerinte egy úgynevezett hibrid hadviselés kezdődött Magyarország ellen.
Az EU azonban nem csak hangzatos nyilatkozatokkal, vagy egy elhúzódó bírósági tárgyalással, hanem anyagi források visszatartásával is kifejthet nyomást. Pár nappal ezelőtt szivárgott ki, hogy Magyarország parkolópályára került az uniós helyreállítási források kifizetésénél. Ez azt jelenti, hogy csak ősszel döntenek majd hazánk 2511 milliárd eurós igényéről. A kormány az ellenőrzésekről és egyeztetésekről így vélekedett: „A gyermekvédelmi törvény elfogadását követően a Bizottság abszurd követelésekkel állt elő. Az ideológiailag vezérelt politikai támadások nyilvánvalóan lassítják a korábban, szakmai egyeztetések során kialakult terv elfogadását.” Az Európai Bizottság szóvivője, Arianna Podesta szerint a két ügyet egymástól függetlenül kezelik. Az MSZP-s Ujhelyi István Orbán Viktor alkalmatlansága miatt kaphatjuk meg késve a forrásokat.
A szivárvány színben világító Allianz Aréna Müchenben, Németországban.
Betelt a pohár
Ennek következő lépése lett a kötelezettségszegési lépés, amelyet már hetekkel ezelőtt belengetett az EU, de realitása csak mostanra lett a dolognak. Ezek a kifogások gyakorlatilag megegyeznek azokkal, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság korábban már megkereste a magyar kormányt. Magyarország esetében egyrészről azt a közelmúltban elfogadott törvényt kifogásolja, amely megtiltja, illetve korlátozza a 18 év alattiak hozzáférését „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást megjelenítő vagy népszerűsítő” tartalmakhoz. Ugyancsak eljárást indítottak a Dúró Dóra által ledarált Meseország mindenkié című könyv kapcsán, mert a magyar hatóságok arra szólították fel a kiadót, hogy a borítón tüntesse fel: a könyv „a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedést” mutat be. Az Európai Bizottságnak az az álláspontja, hogy ez sérti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet, illetve a szerző és a kiadó szólásszabadsághoz való jogát is indokolatlanul korlátozzák.
A legfőbb kifogás az, hogy a kormány nem tudta elmagyarázni: az LMBTQ-tartalom miért és hogyan érinti hátrányosan a gyermekfejlődést. „Ennek elmaradása esetén a Bizottság úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt küld nekik, illetve az eljárás következő szakaszában ügyüket az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti” – közölte az Európai Bizottság. Érdekesség, ezzel és a törvény betartatásával kapcsolatban a hazai sajtónak sem tudtak Gulyás Gergelyék konkrétumokkal szolgálni. A labda most Orbán Viktorék térfelén, két hónapot kaptak a válaszra.
(Kiemelt kép: Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke az Európai Tanács 2021. június 25-i brüsszeli épületében tartott kétnapos EU-csúcstalálkozó végén távozik. Fotó: Olivier Matthys / POOL / AFP)
