Mellár: Magyarország félgyarmati ország

A minimálbér emeléséről kérdezték Mellár Tamás közgazdászt, független országgyűlési képviselőt a Klubrádión. Mellár szerint nem kell attól tartani, hogy cégek sora fog csődbe menni. Mint kifejtette, „Az elmúlt időszakban többször is megemelték a minimálbért, és egyik alkalommal sem került csődbe a gazdaság, nem volt jelentős visszaesés”. Szerinte inkább arról szól a történet, hogy ha megemelik a minimálbért, az kényszerhelyzetbe hozza a vállalkozásokat, hogy magasabb hozzáadott értéktartalmú termelést állítsanak elő, annak érdekében, hogy a bérek beleférjenek. Ha viszont alacsony a minimálbér, „akkor olyan termelési szerkezetet konzerválunk, ami elmaradottabb, alacsony hozzáadott értéktartalommal nem lehet nemzetközileg versenyképes”. A vállalkozások ezt persze még kijátszhatják, például zsebbe fizetnek, vagy a munkavállalót papíron „nem nyolc, hanem kevesebb – hat illetve négy – órára alkalmazzák, és ennek megfelelően fizetik neki a minimálbért, de valójában mégis nyolc órát dolgozik”.

Mellár szerint bármilyen nemzetközi összehasonlításban is nézzük, a magyar bérek kifejezetten alacsonynak számítanak, és szerinte ez hozza létre a státuszunkat:

„Magyarország jelen pillanatban félgyarmati ország, ahova a külföldi tőke szívesen jön, mert alacsonyak a bérek, lazák a környezeti előírások, a kormány jelentős adókedvezményt ad, a szakszervezetek pedig nem nagyon működhetnek, sztrájkot nem szervezhetnek.”

Mellár szerint éppen ezek a szempontok, amik ideálissá teszik az országot azokra a típusú munkákra, amiket itthon végeztetnek. „Összeszerelő és olyan szektorokat hoznak ide, amik környezetszennyezők, illetve amiket a nyugati régióban már nem tudnának jövedelmezően alkalmazni”. Magyarországon viszont a bérek miatt mégis versenyképesek, amihez még hozzájön a forint folyamatos leértékelése, ami továbbra is alacsonyan tartja a keresetet az euróhoz képest.

Vajon kell-e szigorúan szabályozni, vagy a piac úgyis kikényszeríti a fizetésemelést, mint például a szakácsoknál? Mellár szerint a piac nem tud mindent megoldani, és figyelembe kell venni, hogy milyenek a piaci erőviszonyok. „Ha valóban szabadon működő versenypiac van, akkor kialakulhat olyan szituáció, amilyen bérek a termelékenységgel összhangban vannak és ez hosszabb távon is fenntartható. De sok esetben nincs tiszta, szabad verseny, hanem erőfölényes szituációk vannak, és ebből következően a munkaadóknak megvan a lehetőségük, hogy alacsonyan tartsák a béreket.”

Mellár szerint a szakácsoknál sem a hazai piaci viszonyrendszer követelte ki, hogy emeljék fel a bérüket, hanem az a lehetőség, hogy külföldre tudtak menni magasabb fizetésért. De olyan szektorokban, ahol erre nincs mód, ott fontos, hogy legyen állami szabályozás és legyen minimálbér előírás, mert ez is korlátozza a munkaadókat.

(Kiemelt képünk: Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. október 6-án. MTI/Illyés Tibor)