Megismerés, elfogadás, együttélés

„Minden erőfeszítést megért, ha hetente csak egy ember életét sikerül megmenti a programmal”, mondja Salga Péter, a Dyntell Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. A cég által ingyenesen kifejlesztett szoftver segítségével jut az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) olyan adatokhoz, amelyek prognosztizálják, mikor és hol lehet nagyobb szükség a mentősök munkájára. Így a mentőszolgálat koordinátorai bizonyos kórházakhoz, mentőállomásokra több vagy kevesebb autót állítanak szolgálatba. „A rendszer a múltbeli belső mintázatok és a különböző külső idősorok elemzéséből dolgozik. A belső mintát a mentőszolgálat adatbázisa adja. Ők már több mint két éve tableten rögzítik a betegek és a mentések adatait. Hogy mikor és hova vonultak ki, mennyi idő alatt látták el a sérültet vagy a beteget, és azt is vezették, hogy milyen súlyos volt az eset és milyen típusú. Látjuk, hogy milyen helyszínen, milyen prioritású és hány feladat keletkezik egy nap. A külső idősorok pedig a közlekedési forgalmi adatok, amelyekkel van egyértelmű összefüggés, ilyen az időjárás, és sokakat meglepő módon a bolygók állása is”, magyarázza Salga.

A Vénusz és a mesterséges intelligencia

Az egyértelmű külső adatokon kívül a Hold és a Vénusz is befolyásolhatja, hogy hányszor fordul a mentő. „A Hold sok természeti jelenségre hatással van, ezáltal pedig az emberre is. Ezenkívül még a Vénusszal is van egy elég erős korrelációja a mentők riasztásának a vizsgált többéves időszakban. Ennek a tudományos hátterét mi nem vizsgáljuk, a program azonban jelzi az összefüggéseket. A bolygók mozgásának adatai nélkül kevésbé pontosak az előrejelzések, ezért arra jutottunk, hogy figyelembe kell venni ezeket is”, mondja az igazgató. A Dyntell régóta alkalmazza a mesterséges intelligenciát az üzleti szféra különböző területein, a gyártástól a kereskedelemig. Itt is fontos szerepük van a felhasználók, vásárlók döntéseit alapvetően befolyásoló tényezőknek: a szezonalitásnak, az időjárásnak vagy akár a közelben zajló rendezvényeknek.

„Készítettünk fogyasztói igényt előre jelző algoritmust kereskedőknek és webshopoknak, ennek az élelmiszeripar is nagy hasznát veszi. Az amerikai piacon sok gondot okoz az ételpazarlás. Egy ottani ügyfelünknek előre jelezzük, hogy egy adott időszakban várhatóan mennyi péksütemény fogy majd, így kevesebb vész kárba, és a veszteség is kisebb, ha kis ráhagyással, de az algoritmus szerint gyártanak.” 

Láthatatlan és életet menthet

Salga Péter szerint bár nagy előrelépésnek számít a mentőszolgálatnál a mesterséges intelligencia, azoknak, akik nem látnak bele a koordinátorok munkájába, tulajdonképpen fel sem tűnik a létezése. Az adatokat ugyanis e-mail és grafikonok formájában kapják meg az illetékesek, és annak alapján tudják eldönteni, hogy melyik régióban hány mentőt állítanak egy nap szolgálatba. „A program a napi, heti feladatszámot jelzi előre, és azt is, hogy azok milyen prioritásúak. Természetesen nem olyan tűpontos, mint a Különvélemény című filmben, hogy egy balesetet annak bekövetkezte előtt bárki megakadályozzon, ez még a jövő. Ez a rendszer a mentőszolgálatot abban segíti, hogy jól tudják megszervezni az erőforrásokat. Előre jelzi, hogy egy forró napon Siófokon és környékén több riasztás lesz, így oda több autót és mentőst tudnak delegálni. Az algoritmusnak hála pedig életet menthetnek.” Bár a rendszer még csak néhány hete működik élesben, Salga azt mondja, a mentőszolgálat eddig pozitív visszajelzéseket adott nekik. A folyamatosan tanuló és az adatbázisát fejlesztő technológiával a későbbiekben azt is szeretnék elérni, hogy minél pontosabb adatokat adjanak az OMSZ-nek. „Jó lenne, ha egy idő után azt is előre lehetne látni, hogy a belváros mely csomópontján, mikor és mekkora eséllyel történhet baleset, hogy erre is fel tudjon készülni a mentőszolgálat, és a közelben lehessenek, ha valóban kell a segítség.” A szoftverről kérdeztük az OMSZ-t is, de lapzártánkig nem érkezett válasz a megkeresésre.

A hazai egészségügy más területén is használnak különböző algoritmusokat, a Budai Egészségközpontban multiparametrikus MRI és mesterséges intelligencia által vezérelt fúziós biopsziával állítanak fel pontosabb diagnózist.

Jöjjenek, de…

„Az egészségügyben egyre elfogadottabb mind a munkavállalók, mind pedig a páciensek részéről a mesterséges intelligencia használata. Ráadásul a mindennapi életünkbe is egyre inkább beengedjük a robotokat. A munka világában azonban nem ennyire egyértelmű, hogy szívesen látjuk őket”, mondja Őrsi Balázs pszichológus, a mesterséges intelligencia-elfogadottságkutatás egyik szakértője.

„Amerikai, japán és kínai vizsgálatok szerint azokban a gyárakban, ahol a pandémia miatt robotokkal helyettesítették az emberek munkáját, nagyobb lett a feszültség a dolgozókban, attól félve, hogy elveszíthetik a megélhetésüket. Egyes beszámolókból az derült ki, hogy fele- vagy harmadakkora emberlétszám szükséges a munkák elvégzéséhez, ha több robotot használnak. Összességében ambivalens a hozzájuk fűződő attitűd, mert a technológiát és a fejlődést nem ítélik el az emberek, de fontosnak tartják, hogy ne jelentsen rájuk és a megélhetésükre veszélyt.”

Ne hasonlítson

A kutatásokból az is egyértelművé vált, hogy az emberek szeretnék kihasználni a mesterséges intelligencia adta előnyöket: vegyen részt a házimunkában, oktatásban és egészségügyben, de ne emberi alakban jelenjen meg körülöttük. „Minél emberszerűbb bármilyen tárgy, annál jobban kedveljük, annál több pozitív élmény társul hozzá. Ám a teljes hasonlóság előtt van egy láthatatlan határ az elfogadásban, ahonnan inkább már viszolygást, undort vált ki a túlzott egyezés. Hiába van arca és bőre, nincs mimikája, és hideg a tapintása, valamint ha a mozgása is gépies, de túlságosan emberi a külseje, akkor szintén ellenérzést vált ki. Néhány héttel ezelőtti saját és korábbi külföldi kutatásokban is azt tapasztaltam, hogy létezik a jelenség, amelyet egyre több gyár figyelembe vesz”.

Robotszorongás

Azokban az országokban, ahol elterjedtebb a robotok használata, megfigyelték a szakemberek, hogy néhány emberből a jelenlétük szorongást vált ki, főként, ha a gépek humanoid külsejűek. „A jelenlegi állás szerint az minősül robotszorongásnak, amikor valaki érzelmileg vagy kognitívan nem tud együtt dolgozni egy robottal. Nem arról van szó, hogy nem akar, hanem leblokkol előtte. Jelenlegi kezelésmódját egyelőre a szakma sem ismeri, kognitív terápiákkal próbálkoznak. Ez tulajdonképpen egy jelentésmódosító folyamat, amelynek során a diszfunkcionális viselkedés és gondolkodás megváltoztatása a cél. A jelenség egyelőre nagyon ritka, csak ott fordul elő, ahol már az utcán is lehet robotokkal találkozni.”

A női hang a nyerő

A legtöbb kutatás azt jelzi, hogy női vagy semleges hanggal rendelkező robotokkal szeretnek dolgozni és élni az emberek. A GPS sokaknak női hangon szólal meg, de a fejlesztők és gyártók is inkább női nevet és hangot kölcsönöznek a mesterséges intelligenciának. „Többféle megközelítés van a nemiséggel kapcsolatban. Az egyik, hogy a fejlesztők többsége férfi, és ők szeretnek a saját »szerelemprojektjeiknek« és bármilyen szeretett tárgyuknak női nevet adni. A másik a nőkkel szembeni sztereotípia, hogy szerethetőbbek, kedvesebbek, barátságosabbak, mint a férfiak. Így a felhasználóból is azt a gondolatot és érzést válthatja ki, hogy kedves lesz vele a robot.”

A GPS-ek tekintetében szintén érdekes jelenséget figyeltek meg a kutatók. Azt találták, hogy a legtöbben a női hangot preferálták, de ebben az esetben többször hagyták figyelmen kívül az utasítását és a javaslatait, mint amikor férfihangon szólalt meg a navigációs rendszer. „Ezt is a nőkkel szembeni sztereotípiára vezették vissza, arra, hogy a nők nem tudnak jól vezetni és tájékozódni. Ezért a kétes esetekben inkább a saját megérzésükre hagyatkoztak, nem a GPS-re. A női robotokat fogadják el könnyebben, ha nemet kell választani, de ezeket kevésbé érzik kompetensnek. A választás mögött meghúzódhat egy evolúciós ok is: a női hangra jobban figyelünk, mert magasabb a frekvenciája. A zajban is jobban meghalljuk, mert jobban ráhangolódik az agyunk.”

Pegasus és társai

A közelmúltban derült ki, hogy kormányok és titkosszolgálatok kémszoftvereket használhattak információszerzésre. A pszichológus szerint ezek az esetek egy általános technofóbiát indukálhatnak. „Nagyon kevesen vannak azok, akik ilyen helyzetben arra koncentrálnak, hogy ez nem a mesterséges intelligencia »hibája«, hanem felhasználás kérdése.” A megfigyelés „intézménye” mindig működött, úgy a középkorban, ahogy most is, csak az eszközök voltak mások. Régen a falvakban a padon ücsörgő nénik, ma a Facebook, szinte mindegy. Jó oldala az ilyen eszközök használatának, hogy évente több százezer eltűnt embert tudnak megtalálni a telefon helyadatainak köszönhetően.

A Facebook nemrég önként jelentkezőkön próbált ki egy mentális betegségeket szűrő szoftvert. Ez az elmúlt hat hónapban megosztott posztokat pörgeti végig, és ez alapján egész magas, 80 százalék fölötti pontossággal meg tudják állapítani, hogy öngyilkosság veszélye fennáll-e az adott felhasználónál. A gyakorlatban ezt nem alkalmazzák, mert etikai szempontból elfogadhatatlan. Kérdés, hogy ha végül találnak módot a használatára, akkor mihez kezdenek ezzel az információval. Hasonló szoftver használata terrorizmus gyanújával kapcsolatban is felvetődött, de azt belbiztonsági okokra hivatkozva sosem fogják kommunikálni.

A mesterséges intelligencia a szakértők szerint életet menthet, és persze tönkre is teheti. Olyan kétélű fegyver, amivel legfőbb feladatunk jól és körültekintően bánni. Őrsi Balázs szerint a minél közelebbi megismerés lehet az, ami az arany középúton tart minket. „Fontos kutatni, hogyan tudunk majd együttműködni az egyre többet tudó és tanuló mesterséges intelligenciával és a robotokkal, hogy minél hamarabb a segítségünkre legyenek, és megférjünk az általunk teremtett masinákkal egy világban.”

 A cikk a 168 Óra 31. számában jelent meg.

(Kiemelt kép: Pepper névre hallgató robot tájékoztatja egy német áruház vásárlóit a koronavírus-járvány kapcsán a magatartási szabályokról. Fotó: Daniel Bockwoldt / DPA-AFP via Europress)