Zajlik a vita a zéró tolerancia eltörléséről

A Belügyminisztérium hírlapi kacsának nevezte a 24.hu információját, de az Építési és Közlekedési Minisztérium megerősítette, hogy „összegyűjtik az ittas vezetéssel kapcsolatos szabályozási gyakorlatokat”. A zéró tolerancia eltörlését a borászok is régóta sürgetik.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium foglalkozik a zéró tolerancia felülvizsgálatával – tudta meg a 24.hu. Az autóvezetés előtti alkoholfogyasztás teljes tilalmának esetleges lazítását ugyanakkor a Belügyminisztérium határozottan ellenzi.

A téma nem új, a zéró tolerancia 2008-as bevezetése óta szinte évről évre felvetődik az Európában a legszigorúbbak közé tartozó szabályozás megváltoztatása. Az utóbbi években leginkább a borászok sürgetik, hogy a jogalkotó engedélyezze az autóvezetést a kis mennyiségű alkoholt elfogyasztók számára. A 2008 előtti szabályozás 0,8 ezrelékes véralkoholszintig megengedő volt, azóta viszont a rendőr nem mérlegelhet, az ittas sofőrtől a helyszínen el kell venni a jogosítványát, azt, hogy mennyi időre, a későbbi vizsgálat dönti el.

A 24.hu értesülése szerint a kormányzaton belül is felvetődött az ittas vezetés szabályozásának újragondolása, ám a témához eltérően viszonyul a közlekedési és a belügyi tárca, Információikat igazolni látszik, hogy bár a BM hírlapi kacsának nevezte azt a felvetésüket, hogy a kormány foglalkozott volna a kérdéssel, addig Lázár János minisztériuma megerősítette, hogy áttekintik az ittas vezetéssel kapcsolatos szabályozást.

A Kresz teljes felülvizsgálatának kérdése már korábban is felmerült, melyről korábban itt írtunk:

Miért kell módosítani a KRESZ-en?

A közlekedési jogszabályok módosítására azért van szükség, mert egyszerűen nem adnak választ az elmúlt húsz évben megváltozott közlekedési rendre. Külön kiemelte a budapesti közlekedési helyzetet. A fővárosi utcák használóinak száma radikálisan megnőtt és ennek kezelése elsődlegesen a fővárosi önkormányzat feladata. De ezen felül az is igaz, hogy a KRESZ jelen állapotában nem alkalmas arra, hogy mindenkinek helyet csináljon az utcán, már pedig ezt a szempontot érvényesíteni kell a szabályozásban.

A KRESZ nem követte le a változásokat. Modern, innovatív KRESZ-re van szükség, nem pedig olyan megközelítésre, hogy a közlekedés melyik szereplőjét támogatjuk és melyiket nem – húzta alá. De Lázár János azt is mondta, hogy nem zárja ki a szigorításokat, így például mérlegelik azt is, hogy alkalmazzák az átlagsebesség mérését Magyarországon. Egyúttal arról is beszélt, hogy időről időre felmerülnek olyan elképzelések, hogy a magyar autópályahálózat külső, lakott területtől távoli szakaszain, milyen sebességkorlátozások legyenek érvényben. Példaként Ausztriát hozta, ahol ugyancsak hosszas vita volt arról, hogy bizonyos helyeken 150 kilométer per órára emeljék a maximálisan engedélyezett tempót. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy nem feltétlenül ez a jó irány, de az abszolút tiltásban sem hisz.

Változhat a jogosítvány megszerzése, de hogyan?

A tárcavezető azt is közölte, hogy a hivatalos statisztikák (ennek forrása a Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet, a KTI jelentése) szerint a hazai közúti balesetek csupán 30 százalékban vezethetők vissza sebességtúllépésre, az esetek több mint kétharmada a járművezetők rossz döntésének következménye. „Sem a gépjárműállomány nem olyan, mint Ausztriában, de a vezetői képességeink se olyanok” – húzta alá. Ezért kilátásba helyezte, hogy a B kategóriás jogosítvány megszerzésének feltételrendszerét érdemben át kell gondolni, és személyesen is azt tervezi, hogy át fogja alakítani a személyautóra vonatkozó jogosítvány kategóriáját. „A jogosítványhoz kötött elméleti, gyakorlati tudás, valamint pszichológia alkalmasság is felülvizsgálatot érdemel. Nem csak jobb jogszabályokra van szükség, hanem jobban is kellene vezetni” – emelte ki Lázár János.

(Kiemelt képünk: illusztráció. MTI Fotó: Komka Péter)