Senki nem használta, annyira szar volt – kidobták a 14 milliárdos kormányzati informatikai rendszert
A papíralapú ügyiratkezelést akarták kiváltani vele, de csak több lett tőle a papírmunka. A belügy helyreigazít.
Frissítés: a cikk megjelenését követően a Belügyminisztérium helyreigazítás közlését kérte lapunktól - kérésüknek eleget teszünk.
„Helyreigazítás
Valótlanul híreszteltük a „Senki nem használta, annyira szar volt - kidobták a 14 milliárdos kormányzati
informatikai rendszert " címmel közölt cikkünkben és annak címében, hogy „Senki nem használta és ezért
„kidobták 14 milliárdos kormányzati informatikai rendszert”, „a KÉR megszüntetéséről szóló
kormányhatározat tehát közel 14 milliárd adóforintot dobott a kukába" A valóság ezzel szemben az, hogy
a KÉR-t olyan nagy mértékben használták, hogy a KÉR-ben a 2015.05.01. és 2021.08.31. közötti
időszakban 16.56 millió darab küldemény került feldolgozásra. A KER-ben a postai küldeményeket,
digitalizálást követően, megfelelően működő, iratkezelő rendszer érkeztető moduljával hitelesítették és
továbbították a címzett szervezet részére. A címzettek a saját, a mindennapos ügyintézésük során használt
iratkezelő rendszerükben érkeztették a KÉR által továbbított, immár hiteles elektronikus küldeményeket.
Minden szerv esetében az ügyintézői munka végzésének feltétele volt az iratkezelő rendszer használatának
elsajátítása, amelyet különböző szakképzésekkel valósítottak meg.
A KÉR-t nem kellett „kidobni", és a KÉR megszüntetése nem kudarc, hanem egyértelmű bizonyítéka
annak, hogy a több milliós iratforgalmat sikerült átterelni az elektronizált, tehát lényegesen olcsóbb és
hatékonyabb útra. Már az összevont digitalizálási eljárás (KÉR) is hatékonyabb és olcsóbb volt, mint a
szétszórt munkahelyeken lévő digitalizálási folyamat melynek sikeres megszüntetésével további
megtakarítások jöttek télre.
Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „A döntés annak a hallgatólagos beismerése, hogy a KÉR a
napi munka során csődöt mondott”, „ kudarcos rendszer ” A valóság ezzel szemben az, hogy a KÉR a
napi munka során nem mondott csődöt, nem volt kudarcos, üzemszerűen működött, a létrehozásának
célját pedig megvalósította, a papír alapú iratok számának jelentős csökkentése miatt a KÉR további
fenntartása szükségtelenné vált, hiszen a kis mennyiségű papír alapú küldeményeket már a szervek saját
maguk is fel tudják dolgozni elektronikusan hiteles irattá, be tudják illeszteni saját munkafolyamataikba.
Cikkünkben valótlanul híreszteltük. hogy „A kormány a fejlesztéssel azt kívánta elérni, hogy az
államigazgatáson belül a papíralapú ügyiratkezelést elektronikus ügyiratkezelés váltsa fel. Ennek
érdekében a különböző minisztériumok, állami hivatalok közötti aktamozgást folyamatosan digitalizálni
kellett." A valóság ezzel szemben az, hogy a KÉR nem a hivatalok közötti iratok „aktamozgásokat’’
digitalizálta, hanem az érintett szervekhez postán érkező iratokat. Az egységes kormányzati ügyiratkezelő
rendszerbe (EKÜR) bevont szervek egymás között elektronikus csatornákon kommunikálnak elsődlegesen,
de az esetlegesen papír alapon kézbesíteni szükséges küldemények sem a KÉR-en keresztül mozogtak,
hanem a futárszolgálat továbbította azokat.
Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „Csakhogy a rendszer tervezői olyan hibát követtek el. amely a
hétköznapi gyakorlat során működésképtelenné tette az egész folyamatot." A valóság ezzel szemben az,
hogy a rendszer tervezői nem követtek el hibát, a KÉR a létrehozása céljának megfelelően működött, és a
hétköznapi gyakorlat során nem volt működésképtelen.
Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „Az érkeztető központot kihelyezték egy agglomerációs
településre, ezért oda kellett kiszállítani az összes papíralapú hivatalos küldeményt, hogy beszkenneljék és
ezzel hitelesítsék őket.” A valóság ezzel szemben az, hogy a KÉR nem az agglomerációban van, hanem a
Budapest, VIII. kerület Orczy tér 1. szám alatt, a Magyar Posta Hírlap Logisztikai Központja mellett.
Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „Tehát minden egyes iratot el kellett szállítani a fővárosi
kormányzati negyedtől távollévő helyszínre, ahelyett, hogy helyben digitalizálták volna őket. A valóság
ezzel szemben az. hogy a küldeményeket nem keltett szállítani, mivel a meghatározott postafiókok
esetében a Posta ezt közvetlenül a KÉR-be vitte kézbesítés helyett.
Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „Végül az történt, amit a hozzáértők jósoltak: az apparátus a
megszokott módon folytatta a papíralapú ügyiratkezelést.” A valóság ezzel szemben az, hogy a hivatalok
a KÉR által digitalizált iratokkal dolgoztak tovább.
Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „A KÉR 2016-ban lépett működésbe az államigazgatási
szerveknél.” A valóság ezzel szemben az, hogy a KÉR nem 2016. óta, hanem 2015. május I. napjától működött.
Cikkünk azt a valós tényt, hogy a KÉR létrehozásának célja a közigazgatási szervek postai, papír alapú
iratforgalmának digitális útra terelése volt, oly módon, hogy központosítottan, hiteles elektronikus irattá
alakítsa át, (e körbe azok küldemények tartoztak, melyeket az állampolgárok, jogi személyek adtak fel a
hivatalok részére; a postai küldeményeket azért digitalizálja, hogy azokat ezt követően a különböző állami
szervek, hivatalok tisztán elektronikus utón intézhessék) a valóság elhallgatása útján abban a hamis
színben tünteti fel, illetve azt a hamis látszatot kelti, mintha a KÉR létrehozásának semmi indokoltsága
nem lett volna, arra csak a közpénz minden indok nélküli elköltése miatt került sor.
Cikkünk azt a valós tényt, hogy a KÉR helyett más rendszer bevezetésére nincs szükség, mivel időközben
előtérbe került és lehetővé vált az elektronikus ügyintézés, mely által a papír alapú iratok száma
jelentősen lecsökkent, a valóság elhallgatása útján abban a hamis színben tünteti fel, illetve azt a hamis
látszatot kelti, mintha a KÉR megszüntetésére azért került volna sor, mert a rendszert senki sem
használta, illetve a rendszer a napi munka során csődöt mondott, kudarcos, kezelhetetlen volt.”
– – –
Augusztus közepén egy látszólag nem túl izgalmas témáról szóló jogszabály jelent meg a Magyar Közlönyben: a 1567/2021. számú kormányhatározat arról szól, hogy megszűnik az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető programja (KÉR). A döntés annak a hallgatólagos beismerése, hogy a KÉR a napi munka során csődöt mondott – írja a Jelen.
„Senki nem használta, annyira szar volt” – idézi egyik forrását a lap, akinek rendszeresen kellett, azaz csak kellett volna használnia az ügyiratkezelő rendszert, de nem tette, mert a felület „kezelhetetlen” volt.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2021. augusztus 27., 17:33
Közbeszerzést írtak ki a milánói világkiállításra készült Sámándobra.
Itthon
2021. augusztus 23., 09:34
A politikus szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) túlszámlázta a közbeszerzéseket.
Itthon
2021. június 18., 19:53
Ügyészek vették őrizetbe a rendőri gazdasági vezetőt, aki a gyanú szerint egy munkatársával közösen azt próbálta elérni, hogy egy előre kiválasztott vállalkozó nyerje el a közbeszerzést.
A kormány a fejlesztéssel azt kívánta elérni, hogy az államigazgatáson belül a papíralapú ügyiratkezelést elektronikus ügyiratkezelés váltsa fel. Ennek érdekében a különböző minisztériumok, állami hivatalok közötti aktamozgást folyamatosan digitalizálni kellett. A KÉR az ügyiratok elektronikus érkeztetését oldotta volna meg. Csakhogy a rendszer tervezői olyan hibát követtek el, amely a hétköznapi gyakorlat során működésképtelenné tette az egész folyamatot.
Az érkeztető központot kihelyezték egy agglomerációs településre, ezért oda kellett kiszállítani az összes papíralapú hivatalos küldeményt, hogy beszkenneljék és ezzel hitelesítsék őket. Tehát minden egyes iratot el kellett szállítani a fővárosi kormányzati negyedtől távollévő helyszínre, ahelyett, hogy helyben digitalizálták volna őket.
Legalábbis ez szerepelt a tervekben. Nem kell azonban logisztikai szakembernek lenni ahhoz, hogy az első pillanattól látni lehessen ennek az ötletnek az életszerűtlenséget – írja a lap. Végül az történt, amit a hozzáértők jósoltak: az apparátus a megszokott módon folytatta a papíralapú ügyiratkezelést.
A rendszer kialakításáról egy 2014-es kormányhatározat rendelkezett. Megbízható információink szerint az informatikai fejlesztés bruttó 600 millió forintba, a rendszer kiépítéséhez szükséges építési beruházás pedig további 400 millió forintba került. A KÉR 2016-ban lépett működésbe az államigazgatási szerveknél. Értesüléseink szerint 2016 és 2019 között a rendszer fenntartása és működtetése nagyságrendileg évi 2,4 milliárd forintba került, 2020-ban valamivel kevesebbet, 1,3 milliárd forintot kellett költeni rá. Ebben az évben eddig 1,77 milliárd forintba került.
A KÉR megszüntetéséről szóló kormányhatározat tehát közel 14 milliárd adóforintot dobott a kukába. A Jelen információ szerint egyelőre semmi nem lesz a kudarcos rendszer helyett. Több megkérdezett szakértő azt mondja: nem lenne meglepve, ha a következő nekifutás alkalmával a teljes egyetemi informatikai rendszer kiépítésében főszerepet vállaló Fauszt Zoltánt bíznák meg.
A lap a Belügyminisztériumot is megkereste az üggyel kapcsolatban. Válaszukat szó szerint idézik: „Az e-közigazgatás előretörését támogató informatikai fejlesztések és a jogszabályi változások következtében jelentősen lecsökkent a központi érkeztető rendszer használatára kötelezett szervek részére címzett papír alapú küldemények száma. A korábbiakban elkerülhetetlen papír alapú kommunikációs forma eltolódott az elektronikus kapcsolattartás irányába. Ezzel párhuzamosan a közigazgatási szereplőknél bekövetkezett informatikai fejlesztésekkel lehetővé vált a központi érkeztetés helyett helyben, a címzett szervezetnél való hiteles elektronikus másolat készítése a beérkező papír alapú küldeményről.”
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó Shutterstock)
