Könnyedén rendezhetné a pedagógusbéreket a kormány, ha akarná
A GKI szerint észszerűen megvalósítható lenne a pedagógusbérek a diplomás szintre emelése 2025-ig, csak akarni kellene.
A magyar oktatás helyzete romló/stagnáló az utóbbi évtizedben , amelyhez hozzájárul a pedagógusok szakmai erkölcsi és anyagi megbecsültségének drasztikus csökkenése is. Ennek következménye, hogy kevesen akarnak tanárok, tanítók lenni, illetve, hogy a már kiképzett pedagógusok között is sok a pályát elhagyó. Holott a GKI szerint egyszerűen rendezhetné a pedagógusbéreket a kormány.
Egy diplomás rendőr akár 60 százalékkal is többet kereshet egy tanárnál
Az okok szerteágazók, a GKI Gazdaságkutató friss elemzése csak a gazdasági természetűeket vizsgálja. A 2000-es évek eleje óta az óvodai, valamint az alap-és középfokú oktatásra fordított nominális kiadások (hasonlóan az összes oktatási kiadáshoz) becslésük szerint 2,3-szeresére nőttek ugyan 2001-2020 között, azonban a kiadások reálértéke csak 15,4 százalékkal nőtt. Mindez oda vezetetett, hogy a vizsgált kör részesedése a GDP-ből 3,5 százalékról 2,6 százalékra esett vissza (a teljes oktatási kiadás esetében 5 százalékról 3,8 százalékra – írja a GKI elemzése alapján az Mfor.hu.
Mivel az oktatási kiadásokon belül meghatározó a pedagógusok bére, ezért a GDP részarány csökkenésének oka, hogy a pedagógusbérek nem tartottak lépést a GDP növekedési ütemével sem. Ennek következménye, hogy a többi foglalkozáshoz képest jelentős kereseti hátrány alakult ki. Ez különösen szembetűnő a fegyveres testületek diplomásaihoz képest, ahol 1,8-2,1-szeres a többlet, de a (sok érettségizettet is foglalkoztató) rendőrségi átlag is 22-42 százalékkal magasabb, mint az alap- és középfokú oktatásban foglakoztatott diplomások keresete. Ráadásul a különbség nő az életkor szerint (a 30 év alatti rendőrök keresete 24-43 százalékkal haladja meg a pedagógusokét, ami 50 év felett 45-66 százalékra nő). Csak érdekességként említjük meg, hogy a pedagógusbérekről döntő törvényhozó, miniszter vagy államtitkár keresete 2021-ben (tehát a nagy emelés előtt) 3,5-4-szerese volt a szintén diplomás pedagógusokénak – írja a lap.
Az EU nyomására a kormány is belátta, hogy a keresetek ilyen alacsony szintje az állami oktatás ellehetetlenülését okozza (a minapi hír szerint legalább 8-16 ezer pedagógus hiányzik a közoktatásból). A javalat szerint a 2025-ig terjedő időszakban 77 százalékkal emelik a pedagógusok keresetét, amely a kormányzati várakozások szerint akkorra a diplomás átlagbér 80 százalékát fogja elérni (vagyis még mindig alacsony). További probléma, hogy a jellemzően egyetemi diplomás tanári fizetést nem az egyetemi diplomás átlaghoz kívánja felzárkóztatni.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2022. október 24., 12:22
„Lánc, lánc, élőlánc, elszakadt a cérna”: kiáll az Egységes Diákfront a pedagógusok és az oktatásügyi reformok mellett.
Itthon
2022. október 22., 12:56
Közleményt fogadott el a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) ezen a hétvégén ülésező XXXIV. kongresszusa Hajdúszoboszlón, amelyben összefoglalták követeléseiket.
Itthon
2022. október 20., 07:26
A két nagy pedagógus szakszervezet nyílt levelet írt Orbán Viktornak, amelyben követelik, hogy haladéktalanul hívja össze a sztrájkbizottságot.
A GKI megbecsülte, hogy milyen költségvetési kiadásokkal jár a tervezett béremelés, illetve, hogy mivel járna, ha az alap- és középfokú oktatásban dolgozók a megfelelő diplomás bér 100 százalékát kapnák meg már 2023-tól. Ez alapján a kormányzati javaslat 2025-ig összesen közel 892 milliárd forintba kerülne úgy, hogy 2025-ben 480 milliárd forinttal lenne több kiadás, mint 2022-ben.
A vizsgált pedagógus körben a diplomás bérek 2023-as elérése összesen bruttó 2000, nettó 1177 milliárd forintba kerülne 2025-ig (akkor a kiadások bruttó 770, nettó 450 milliárd Ft-tal lennének magasabbak, mint 2022-ben). Mivel a GDP 27,5 ezer milliárd Ft-tal nő 2025-re (2022-höz képest), ezért a GDP arányos bruttó kiadásnövekedés a kormány tervei szerinti béremelés esetében átlagosan 0,15 százalékot tenne ki, míg a teljes kereset felzárkóztatás miatti bruttó kiadás átlagosan a GDP 0,32 százalékát érné el. A nettó kiadás rendre a GDP 0,1 százaléka, illetve 0,21 százaléka lenne – írja a lap.
(Kiemelt kép: A Fazekas Mihály Gimnázium tiltakozó tanárai. Fotó: Fazekas Mihály Gimnázium)
