Kerék-Bárczy Szabolcs: a kormány maffia, az ellenzék pedig ennek a része

Kerék-Bárczy Szabolcs egészen kalandos utat járt be a politikában, Antall József legelkötelezettebb támogatóinak egyikeként egy fideszes kitérővel került 2016-ra a DK alelnöki pozíciójába, hogy aztán egy reformjavaslat miatt eltávolítsák. Most visszaemlékezést írt az 1990-es évektől kezdve, amivel reményei szerint sikerül megérteni, miért alakult így a magyar politika. A szerzővel az Azonnali készített nagyinterjút. 

 „Az angolszász típusú memoárirodalom, amelyet én példának tekintek, teljesen szubjektív műfaj, ezért nem is tartottam távolságot attól, akiről épp írtam, de tényekre alapozom a mondandómat, ezekre reflektálok személyes benyomásokkal. Nem bulvárkönyvet írtam: ha a kortársak elmondják egymásról a véleményüket, az lehet, hogy jól esik valakinek, de az is lehet, hogy nem. Viszont ezzel én is kiteszem magam mások véleményének” – mondja Kerék-Bárczy Szabolcs saját könyvéről, amelynek apropóján az interjú készült.

A volt politikus visszaemlékezése a 2010-es választások körül és a jobboldali MDF-ből a Gyurcsány Ferenc alapította Demokratikus Koalícióba való átigazolásakor kezd sűrűsödni és személyessé válni. Azt állítja például, hogy Gyurcsányt az őszödi beszéd környékén kezdték el zavarni az MSZP és a Fidesz közötti összfonódások, melyeket fel akart számolni:

„...ez egy kicsi ország, korlátozottan eltulajdonítható közvagyonnal, amit csak az ellenféllel való valamiféle megállapodás keretében lehet elsíbolni, már ha senkinek nincsen kétharmada. Abban az időszakban indult el a 70-30 jelenség, vagyis hogy a korrupcióból a mindenkori kormány 70, míg a mindenkori ellenzék 30 százalékban részesül, amikor még egyetlen párt sem rendelkezett teljhatalommal.”

Kerék-Bárczy szerint ez mára megváltozott: szerinte, aki ma politikai szintű korrupcióról beszél, az nem ismeri a rendszert. Itt már az államot elfoglalta, „bekebelezte a NER”, ami értelmetlenné teszi a korrupció fogalmát. A hatalom elveszi, ami kell neki, nem kell megkenni senkit.

Újságírói kérdésre, hogyan jutott el a DK-ba történő belépésből az onnét történő kizárásáig – 2016-ban egy éles hangú és reformokat követelő cikk miatt az egész DK-ból eltávolították – azt válaszolja, hogy az elnnezék szerinte nem is akar nyerni és immár részese a NER-nek. – 2014-ben az akkori ellenzék három választást bukott el háromféle stratégiával. Ezt követően egyáltalán nem nézett szembe ezzel a helyzettel senki. Nem beszéltünk őszintén minderről magunk között sem, nem vontuk le azt a következtetést, hogy teljesen rossz volt a stratégiánk, a szerkezet, amelyben elindultunk a választáson és alkalmatlan volt a vezetői összetétel is. Kettős hitelességi válságban voltunk: nem bíztunk egymásban, és a társadalom sem bízott bennünk. De átértékeltem a kormánnyal kapcsolatos álláspontomat is:

„ez a kormány egy szervezett bűnözői csoport.”

Ha a politikai vezetők nem ostoba emberek, márpedig nem azok, és mégis egy biztos bukást jelentő stratégiával indulnak neki egymás után két választásnak, milyen más magyarázat van arra, mint hogy nem akarnak nyerni? 2018-ban hónapokig egyeztettek, 2022-ben még előválasztás is volt, több lépcsővel, tehát a stratégiai döntéseiket nem hirtelen, hanem előre megfontolt szándékkal hozták meg – magyarázza Kerék-Bárczy, aki szerint nincs ellenzék, „csak NER van, annak kemény magja és csatolt részei. Aki ma a NER közjogi intézményeiben helyet foglal, jelesül az országgyűlés tagja, az a NER része, értelemszerűen nem akarja annak bukását, Ugyanígy: aki a maffia szervezetébe, a cupolába beül, az akarattal egy bűnszervezet vezető testületébe lép be. Onnan megváltoztatni a rendszert vagy rezsimet dönteni nem lehet.”

A volt politikus szerint a következő időszak fogja megmutatni, vannak-e politikai változást hozni tudó, tettrekész emberek. Szerinte ezen múlik minden, a kormányt a parlamentből nem leht leváltani.

„Ha nincsenek, elúszik 2026, 2030, és elúszik Magyarország.”

(Kiemelt kép: A felvont nemzeti lobogó a Parlament előtti Kossuth téren tartott Szent István-napi ünnepségen 2021. augusztus 20-án. Fotó: Adrián Zoltán / 168.hu)