Itt olvashatja Zelenszkij betiltott interjúját

Rendkívüli hosszúságú nagyinterjút adott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz Meduza hírportálnak, amelyet a Mandiner közölt teljes egészében magyar nyelven. Az interjút Oroszországban betiltották, csak VPN mögül lehet elérni az eredeti verziót a Meduza oldalán.

Az ukrán elnök szerint a korábban a választásokon aratott győzelme azt jelentette, hogy az orosz hatalom elveszti a befolyását az ukrán politika felett, ezért az Orosz Föderáció a régiók politikai struktúrájára fordította a figyelmét. Zelenszkij ezt értékeli az ő eltakarítására való törekvés első lépéseként. Mint mondta: „A Kremlben nem értik, hogy Ukrajna független, ez a mi közös tragédiánk”. Leszögezte, Ukrajna ellenben mindig is önálló államnak tartotta magát, saját történelemmel és szokásokkal.

Mi történik Mariupolban?

Az ukrán elnököt a városokban, főleg a Mariupolban zajló humanitárius katasztrófákról is kérdezték. Mint elmondta, folyamatosan tartja az ott lévő ukrán katonákkal a kapcsolatot, akik közölték vele, a halmokban fekvő holttesteket és a sebesültek tömegét nem szeretnék hátrahagyni. Kiderült, körülbelül kétezer gyermeket sikerült kimenteni a városból, de az ő jelenlegi tartózkodási helyük azóta sem ismert. Hozzátette, az ukrán katonák készítenek listákat a hadifogságba esett orosz katonákról, és ezeket a listákat több ízben cserélték el az oroszokkal, de ezt csak addig fogják fenntartani, amíg „elkezdik lopkodni a gyerekeket. Akkor ebből az lesz, hogy nem lesz semmiféle tárgyalás, mindenhonnan kivonulunk, és senkit nem cserélünk el” – magyarázta Zelenszkij. Szerinte egyáltalán nem biztos, hogy az oroszoknak egyáltalán szüksége van ezekre a listákra. A halottakról közölt adatok ukrán és orosz oldalon való különbségére vonatkozó kérdésre az elnök nem tudott érdemi választ adni, valószínűleg ő sem rendelkezik pontos információkkal Mariupol helyzetével kapcsolatban.

„Végeredményben Mariupol már nincs. Egyszerűen nincs. Volnovaha sincs. A Kijev környéki és a Kijevi területen fekvő városok sincsenek”

– fogalmazott az elnök, majd utalt arra, hogy az orosz hadsereg korábbi, például Csecsenföldön végzett pusztításait össze sem lehet hasonlítani azzal, ami jelenleg Ukrajnában történik.

Zelenszkij személyes viszonya az orosz néphez

Az ukrán elnök elismerte, hogy Oroszországban jelenleg is sok civil és független újságíró titokban Ukrajnát támogatja, ennek ellenére kijelentette, erősen megromlott a személyes viszonyulása az Orosz Föderációhoz és az orosz néphez is. Sőt szerinte az oroszokhoz való viszonyulás romló tendenciája – amit visszafordíthatatlan folyamatnak tart – az egész ukrán lakosságra igaz. „Ma, ebben a hónapban globális, történelmi, kulturális szakadás történt. Globális” – fogalmazott. Elárulta, már csak azokkal az orosz származású emberekkel tartja a kapcsolatot, akik a független médiának dolgoznak, vagy elhagyták az országot, illetve a kultúra emberei, de mélyen csalódott amiatt, hogy az orosz lakosság nagy része támogatja az orosz vezetést.

Szerinte az orosz néppel kapcsolatos ellenérzéseken kívül a az orosz nyelvnek is problémát jelent a háború, mert „az emberek Oroszország határain túl félni fognak társaságban oroszul beszélni”. Az elnök kifejtette,

az orosz sportolók bojkottját helyesnek tartja, mert nekik is érezniük kell az ukrán nép fájdalmát, mivel ők eszközeik az országuk nemzetközi imázsának.

Megjegyezte, a kulturális, tudományos és sportbéli elszigetelés azért is fontos, mert az orosz emberek nem emelték fel kellőképpen a hangjukat az ukrajnai agresszió ellen.

Így zajlanak a tárgyalások

Zelenszkij kijelentette, az ukrán oldal egyáltalán nem hajlandó leülni tárgyalni, amennyiben az orosz oldal nácimentesítésről és demilitarizációról beszél. Ettől függetlenül nem ellenzi a tárgyalásokat, de mindenképpen más feltételeket és tárgyat szabna nekik. Hozzátette, Belaruszban, Ukrajnában és Oroszországon kívül bárhol leülne tárgyalni az Orosz Föderáció elnökével, mert ezt már három hadviselő félnek tekinti. Az orosz nyelv védelméről szóló ponttal kapcsolatban elmondta, hogy szeretné befejezni a nemzetiségi nyelvű iskolák nyitását Ukrajnában, szerinte ezt magániskolák nyitásával is meg lehetne oldani. Hozzátette, a háború befejeztével szerinte Ukrajnában senki nem akarja majd az orosz nyelvet használni. Az Ukrajnában élő nemzetiségeket – köztük a magyarokat is – kölcsönös tiszteletre és az ukrán államnyelv megbecsülésére szólította fel. Kijelentette, szeretné, ha minden szomszédos országgal aláírnák a szomszéd ország nyelvének tiszteletéről szóló szerződést.

A legfontosabb pontként a biztonsági garanciákat és az ukrán állam atommentességét említette. Beszélt arról, hogy ezt a dokumentumot minden garantáló állam parlamentjének ratifikálnia kell, ahogy az ukrajnai népszavazásnak is létre kell jönnie. Szerinte a garanciákról és a semleges státuszról csak a nép hozhatja meg a döntést a referendumon, amelyen a határon túlra menekült állampolgárok is részt vehetnek majd. Leszögezte:

„A katonákat ki kell vonni, a garantálók mind aláírnak és kész. Aztán megy minden tovább: ratifikáció a parlamentben, néhány hónap alatt referendum, aztán alkotmánymódosítás.”

Az elnök kifejtette, a békefenntartó csapatok beküldését Ukrajnába azért nem támogatja, mert az ukrán állam területén nincs szükség befagyott konfliktusra. Az ukrán védelmi miniszter találkozójáról Joe Bidennel csak annyit mondott, sok szó esett a fegyverekről, részleteket azonban nem árult el.

Az orosz oldal vádjai

Az ukrán elnök kategorikusan tagadta az orosz védelmi minisztérium által nyilvánosságra hozott dokumentumokban megfogalmazott állításokat, miszerint Ukrajna katonai csapást mért volna Donbaszra. Szerinte a támadás pillanatáig minden úton-módon kereste a megállapodás lehetőségét az orosz féllel. Azt is kijelentette, Ukrajna nem rendelkezik atomfegyverrel, illetve kémiai biolaboratóriummal és vegyifegyverrel sem. Mint mondta: „Azon dokumentumok hazugságtartalma, amelyek Ukrajna Donbasz elleni támadásáról szólnak, száz százalék.”

Ukrajna és Oroszország katonai célja

Arról is kérdezték Zelenszkijt, mi lehet Putyin célja ezzel az agresszióval, mire azt felelte, Ukrajna számos szempontból veszélyt jelent az Orosz Föderáció számára. Példaként említette az orosz nyelv befolyásvesztését, illetve a gazdasági kockázatokat. Putyin szerinte újra szeretné építeni a Szovjetuniót, de ez az emberi élet végessége miatt az ő életében már lehetetlen vállalkozás. Ezen kívül az orosz elnök szerinte a saját dicsőséges emlékére vágyik.

Zelenszkij szerint a legfontosabb a lehető legkisebbre csökkenteni a veszteségeket, lerövidíteni a háború idejét, illetve kivezetni az Orosz Föderáció katonáit a kompromisszumos területekre – vagyis mindazt megtenni, ami Ukrajna célja a háború kezdetéig, február 24-ig volt. Leszögezte, figyelembe veszi, hogy Oroszországot a terület teljes felszabadítására kényszeríteni lehetetlen, mert ez a harmadik világháborúhoz vezetne. Hozzátette,

ezt a háborút le szeretné zárni, ehhez viszont az kell, hogy az orosz fél visszatérjen a kiindulóponthoz, a Donbasz kérdéséhez.

Hangsúlyozta, az orosz emberektől nem várja, hogy támogassák Ukrajnát, csak azt, hogy az igazságot támogassák. „A háború akkor fejeződik be, amikor mindenki hajlandó lesz elismerni, hogy ez az orosz hatalom nagy hibája volt, amely az orosz nép számára katasztrófához vezetett” – fogalmazott az elnök. Leszögezte, az ukránok a végsőkig küzdeni fognak, és nem fogják elhagyni hazájukat.

(Kiemelt kép: Az ukrán elnöki sajtószolgálat által 2022. március 21-én készített és közzétett képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrán néphez fordul egy közvetített beszéd közben. Fotó: STR / UKRÁN ELNÖKI SAJTÓSZOLGÁLAT / AFP)