Mihaszna szabályt fogadhat el az Unió az Orbánékkal történt megegyezés után
A dokumentum nem módosítja a jogállamisági jogszabálytervezetet, mindössze néhány elemét hangsúlyozza és az alkalmazásával kapcsolatos feltételeket rögzít - kezdi elemzését a hvg.hu. Ezek alapján a leglényegesebb változás, hogy a jogállamisági feltételrendszer január 1-jétől életbe lép, azonban nem fogják alkalmazni.
A tagállamok ugyanis kinyilvánítják, hogy megvárják, amíg az Európai Bíróság eldönti, hogy ez a törvény összehangban van-e az uniós joggal. Minden bizonnyal az történik majd, hogy Magyarország és Lengyelország megtámadja az új jogszabályt és kérik annak megsemmisítését - jövendöli a HVG elemzése.
A helyzet azért is érdekes - írják -, mert ha Magyarország és Lengyelország hajlandó támogatni a jogállamisági feltételeket, akkor miért kérik annak megsemmisítését?
Azt is javasolja a német elnökség, hogy az Európai Bizottság várja be ezt az ítéletet és addig semmiképpen ne alkalmazza a rendelkezéseket. Időközben a Bizottságnak el kell készítenie egy kézikönyvet, amelyben részletesen leírja, hogy mikor, milyen körülmények között, milyen információk felhasználásával fogja a későbbiekben az eljárást lefolytatni.
A német javaslat szerint “az uniós költségvetést, beleértve a Next Generation EU-t is, védeni kell mindenféle csalással, korrupcióval és összeférhetetlenséggel szemben. A feltételességi mechanizmus alkalmazása a rendelet alapján objektív lesz (tisztességes, pártatlan és tényalapú), biztosítja a tagállamok számára a megkülönböztetésmentességet és az egyenlő bánásmódot.” Azt is rögzítik, hogy a jogsértéseknek és az Unió pénzügyi érdekeire gyakorolt negatív következmények között közvetlen kapcsolatnak kell lennie.
“Az a puszta megállapítás, hogy a jogállamiságot megsértették, nem elegendő a mechanizmus elindításához” - áll a szövegben, ezzel kapcsolatban a hvg.hu elemzése megemlíti, hogy ebben semmi újdonság nincs, a jogszabály-javaslat ezt tartalmazza.
Volt magyar próbálkozás arra - emlékeztet az elemzés -, hogy legyen egy vészfékmechanizmus is, ami szintén az eljárás elhúzására alkalmas. Ennek az lett volna a lényege, hogy ha egy tagállamot büntetőintézkedések alá akarnak vetni, akkor ehhez szükség legyen az állam- és kormányfők tanácsának jóváhagyására.
Ebbe azonban az Európai Parlament nem ment bele, így egy olyan megoldás született korábban, hogy a tagállamnak lehetősége van a tanács elé bevinni a témát, amely azonban csak megvitatja a kérdést, döntést nem hoz, jóváhagyása nem szükséges. Most annyival finomodott ez, hogy a Tanács törekedni fog közös álláspont kialakítására egy ilyen ügy kapcsán.
Ez viszont nem jelent semmi gyakorlati változást az eddigiekhez képest - jegyzi meg a lap.
További részletek a hvg.hu cikkében.
