Orbán tavaly még uniós hitel nélkül akarta kezelni a válságot, most már pénzt követel

Mint arról kedden beszámoltunk, az Orbán-kormány mégis igényt tartana az EU újjáépítési alapjának (RRF) többezer milliárdos, Magyarországnak szánt teljes összegére. A kormány Ursula von der Leyennek küldött levelében azt kérte, hogy a Bizottság azt a hitelkeretet is adja oda, amelyet a miniszterelnök tavaly áprilisban személyesen utasított vissza nála Brüsszelben. Azonban a 2021-es, kedvező magyar GDP-adatok miatt az EU-s szabályok szerinti 5800 milliárdról idénre 5100 milliárd körülire zsugorodott az összeg, amit hivatalosan lekérhetünk.

A mostani sürgető hangnem merőben eltér a kormány tavalyi kommunikációjától, amikor is azt állították, hogy az uniós program hitel lábára azért nincs szükségük, mert meg tudják oldani a forrásszerzést a piacokról is. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is hangsúlyozta tavaly áprilisban, hogy az RRF által biztosított hitelt 2023 végéig bármikor lehet igényelni, és szükség esetén egyes konkrétan meghatározott projektekre a kormány meg is fontolja a hitelfelvételt. Kiemelt céljuknak tekintették azonban akkoriban, hogy minél alacsonyabb államadósság mellett hajtsák végre a gazdaság újraindítását. 

Korábbi, Pogátsa Zoltánnal készített interjúnkban a közgazdász rámutatott, hogy az idei várható inflációs adatok azonban nem épp a kormánypártok mellett állnak. Szerinte a Varga Mihály pénzügyminiszter által prognosztizált 4,8 százalékos inflációnál sokkal durvább pénzromlás jöhet idén, és a háztartási hiány is jelentősen emelkedhet a következő években, ha a kormány továbbra is kitart a rezsicsökkentés mellett az ilyen mértékben növekvő energiaárak mellett.

Az orosz-ukrán háború, és az annak következtében életbe lépő szankciók pedig még tovább ronthatták a helyzetet. Arról nem is beszélve, hogy a választási kampányban a tartalékokat is kimerítették a 25 év alattiak szja-mentességével, a nagycsaládosok adóvisszatérítésével, és a 13. havi nyugdíj visszaépítésével.

Az Ursula von der Leyennek küldött levél nyomán a 444 arról számolt be, hogy a magyar kormánynak egyébként már egy éve nem sikerül olyan tervezetet leadnia a Bizottságnak, amely megfelel a tagállamok által felállított kritériumoknak. Orbán ezért a levelében a kritériumok lazítását is kéri. A tavaly tavasszal leadott tervek közül Lengyelországé és Magyarországé akadt csak el, alapvetően jogállamisági problémák miatt, de szintén több ország tervezete vár még elfogadásra. 

A Portfoliónak nyilatkozó szakértők szerint a végső szabályrendszer egyébként tényleg meglehetősen bonyolultra sikeredett és sok kötöttséget tartalmaz. E szerint az összeg jelentős részét kéne zöld átállásra, digitalizációra, valamint a járvány hatásainak enyhítésére költeni. Orbán viszont az ukrajnai helyzetre való tekintettel az összeg felét katonai, határvédelmi, menekültellátási és a háborús krízis kezelésének intézkedéseire költené. Az Európai Bizottság azonban a hírek szerint inkább arról győzködi most a magyar kormányt, hogy költse az összeget az orosz energiafüggés csökkentésére.

A miniszterelnök ráadásul arra is ígéretet adott, hogy teljesíteni fogja azokat a feltételeket, amelyek eddig akadályát képezték, hogy egyáltalán a támogatási lábról szóló programot jóváhagyja a Bizottság. Ilyen például a korrupció elleni küzdelem, valamint a közbeszerzési rendszer hiányosságainak felülvizsgálata. E szerint észt mintára felállítanának egy korrupciós problémákkal foglalkozó új szervezetet, amely minden évben beszámolna a legfőbb ügyésznek, az pedig évenkénti parlamenti meghallgatásakor tájékoztatná a képviselőket az eredményekről. 

(Kiemelt képünk illusztráció: Orbán Viktor miniszterelnök részt vesz az Európai Parlament plenáris ülésén, 2019. szeptember 11-én. Fotó: Frederick Florin / AFP)