Háborús vészhelyzetben már nem a Honvédelmi Minisztérium irányítja a Honvédkórházat

Hiába van érvényben háborús veszélyhelyzet Magyarországon, január elsejétől átkerül a Honvédkórház irányítása a honvédelmi minisztériumtól Pintér Sándorhoz, az egészségügyért is felelős belügyminiszterhez.

2022. május 30., 07:16

Szerző:

Az rtl.hu információi szerint a döntés nyugtalanságot okozott az állományban, sokan pedig attól tartanak, hogy sérülnek azok a katonai képességek is, amelyek szükségesek lennének egy bevetés során. Magyarország a NATO-vállalásait várhatóan továbbra is el tudja látni, az azonban könnyen előfordulhat, hogy a korábban katonai státuszban lévő dolgozók hosszabb távon rosszul járnak majd.

Átkerül az egészségügyért is felelős Belügyminisztériumhoz a Honvédkórház irányítása – derült ki a miniszterek feladatait felsoroló salátatörvényből. A jogszabály szerint 2023. január elsejével kiválással jön létre egy új egészségügyi szolgáltató, amely jogutódként ellátja a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ nem katonai feladatait.

A civil lakosság ellátását a kórház átszervezése várhatóan nem érinti.

A Honvédkórház mintegy háromezer fős létszámának túlnyomó részét jelenleg honvédelmi alkalmazottként foglalkoztatják, egy kisebb rész pedig katonaként szolgál. A feladatuk kettős: a munkájuk 80-90 százalékban ellátják a civil lakosságot, a fennmaradó részben pedig katona-egészségügyi feladatokat végeznek. Itt működik például a járványügyi központ, de itt végzik a pilóták alkalmassági ellenőrzéseit, továbbá ez az intézmény felel Magyarország egészségüggyel kapcsolatos NATO-kötelezettségeinek teljesítéséért is. A honvédségnek ez a legnagyobb alakulata.

Éppen akkor döntöttek úgy, hogy kiszervezik a honvédség nagyjából 15-20 százalékát kitevő részleget, amikor hivatalosan háborús veszélyhelyzet van Magyarországon – mutatott rá Dr. Nagy Marcell, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára, aki szerint még akkor is figyelemreméltó a veszteség, ha a kórházban dolgozók jó része honvédelmi állományban lévő civil alkalmazott.

A rendkívül rövid törvénymódosításból csak az átszervezés szándéka derül ki, ennek pontos részletei azonban nem. Az RTL-nek sem a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Belügyminisztérium sem reagált, Harangozó Tamás szocialista képviselő kérdésére pedig kitérő válaszok érkeztek a miniszterek bizottsági meghallgatásán.

A törvénymódosítás kimondja, hogy ha valaki az átszervezés miatt más jogviszonyba kerülne – például civil orvos lenne a továbbiakban és nem katona –, akkor nem kereshet kevesebbet, mint korábban.

Abban az esetben viszont ha az új munkakör megváltozik és már nem áll fenn az a körülmény, amely miatt korábban járt valamilyen illetménypótlék, akkor akár az is előfordulhat, hogy a dolgozó végül mégis kevesebbet visz haza. A katonaként szolgálók ráadásul ahogy magasabb rangot értek el, eddig béremelést is kaptak, ez az új rendszerben – ha átkerülnek civil állományba – értelemszerűen nem jár majd.

Az RTL szerint a döntés nyugtalanságot okozott az állományon belül, a legtöbben arra számítanak ugyanis, hogy a következő hónapokban, az átszervezés életbe lépéséig szinte semmilyen tájékoztatást nem kapnak majd arról, milyen feltételek mellett folytathatják a munkát. Az sem egyértelmű egyelőre, hogy a háromezres létszámból hány embert érint majd az átszervezés. 

A kórházban attól is tartanak, hogy sérülnek majd a katona-egészségügyi készségek is.

Ha ugyanis teljesen szétválasztják a civil és a katonai ellátást, akkor kialakulhat egy kompetencia nélküli katonai egészségügy – állították az intézményen belül dolgozók. Az orvosoknak ugyanis évente több százszor el kell végezniük egy beavatkozást ahhoz, hogy a képességieket rutinszerűen tudják majd alkalmazni a bevetés során is. Márpedig ehhez az, kell, hogy békeidőben civileket gyógyítsanak.

Dr. Nagy Marcell MOK-titkár szerint is ez lehet a legfőbb veszélye az átszervezésnek: a katona-egészségügyi feladatokat ellátóknak ugyanis olyan speciális feladatokat kell végezniük, amelyek egy részével a civil orvosok soha nem találkoznak.

„Ha például egy alakulatot külföldre telepítenek, akkor előtte meg kell vizsgálni az adott ország körülményeit, a közegészségügyi és járványügyi helyzetét, dönteni kell az oltásokról, valamint később speciális körülmények között kell dolgozni is” – fogalmazott. „A magyar katona-egészségügy egyébként igen elismert nemzetközi szinten, az elmúlt években több száz magyar orvos és egészségügyi dolgozó szolgált külföldi missziókban, a kabuli német tábori kórháznak pedig korábban magyar volt a parancsnoka is” – tette hozzá.

Dr. Nagy Marcell szerint létre lehet hozni olyan szervezeti megoldást, amelynek következtében a katonák továbbra is ugyanúgy végzik a munkájukat, mint korábban, csak ebből kifelejtik azt, hogy mit szeretnének maguk az orvosok. Könnyen lehet ugyanis, hogy az egészségügyisek egy része ebben a helyzetben inkább úgy dönt: leszerel.

Az is kérdéseket vet fel szerinte, hogy miként egyeztetik majd össze az egymástól teljesen eltérő belügyi és a honvédelmi illetményrendszert úgy, hogy a dolgozók végül nem járnak rosszabbul.

„Egyelőre azonban senki sem tudja, hogyan érinti majd a döntés a személyi állományt. Egyeztetés ugyanis nem volt, az orvosi kamara például a törvényjavaslatból értesült az ötletről” – mondta.

Korábban egyébként arra hivatkozva utasították el a kórház kiszervezésével kapcsolatos felvetéseket, hogy a NATO-kötelezettségek miatt fontos a Honvédelmi Minisztérium irányításának megtartása. (A Honvédkórház területén működik a NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ is, ez azonban több finanszírozó ország államközi szerződései következtében jött létre, nem kizárólag Magyarország által. Az itteni egységek NATO-missziókban teljesítenek szolgálatot, információink szerint az átszervezés ezt az intézményt egyáltalán nem érinti. Magyarország pontos NATO-felajánlásai egyébként katonai titoknak minősülnek.)

Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke szerint az eddigiekhez hasonlóan továbbra is közös, katonai-civil felügyelet alatt áll majd a Honvédkórház, csak az irányítás kerül a Belügyminisztériumhoz. Erre utal az is, hogy a jogszabály szerint az új egészségügyi szolgáltató létrehozásáról Pintér Sándor egészségügyért is felelős belügyminiszter, valamint Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a honvédelemért felelős miniszter közösen gondoskodik.

„Egyelőre azonban még nem tudni semmi biztosat, így azt sem, hogy miként változik a dolgozók jogi státusza” – mondta a szakszervezeti vezető az rtl.hu-nak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak a Honvédkórház, hanem az oktató klinikák státusza is változik, ezek a Csák János vezette, felsőoktatásért is felelős Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz kerülnek. A szakképzés és a képzés ugyanakkor a Belügyminiszter alá tartozik majd.

 

(Kiemelt kép: Betegek lélegeztetőgépen a fővárosi Honvédkórház koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. április 1-jén. MTI/Balogh Zoltán)

Ukrajna és Moldova mellett Grúziának is meg kellett volna kapnia az európai uniós tagjelölti státuszt, ennek elmaradása megmagyarázhatatlan, érthetetlen és Európa szempontjából is káros – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Tbilisziben.