Gripen: a 100 millió eurós korrupciós ügy elérte a pártokat

A Format című osztrák hetilap csütörtöki internetes cikke számol be arról: birtokukba jutott egy titkos dokumentum, amelyet az SFO, a súlyos csalások felderítésére szakosodott brit szerv küldött az osztrák belügyminisztériumnak. A feljegyzés 2008. július 25-i keltezésű, mindössze harminc oldalas és a címe: "Ali".

A dokumentumban többek között az szerepel: az SFO-nak "alapos oka van feltételezni", hogy a British Aerospace (BAE) fegyverkonszern Alfons Mensdorff-Pouilly nevű képviselője segítségével "korrumpálta a beszerzési eljárásokat Ausztriában, Magyarországon és Csehországban". A grófot jelenleg csalás, megvesztegetés és pénzmosás bűntettével gyanúsítják az osztrák hatóságok.

Alfons Mensdorff-Pouilly, a nemesi címmel is dicsekedhető lobbista a brit BAE Systems fegyvermulti korrupciós ügyeinek (így a Gripen-ügynek is) központi figurája. Anglia mellett a svédeknél, Prágában és az Egyesült Államokban is folyik a hivatalos nyomozás. Az osztrák gróf tanácsadóként tevékenykedett az Eurofighter és a Gripen vadászrepülőgépek gyártásában.

Mensdorff-Pouilly ellen 2007 óta nyomoznak a brit és az osztrák hatóságok, míg végül le is tartóztatták. Az osztrák ügyészség elsősorban a 2002-es osztrák vadászrepülőgép-beszerzéssel kapcsolatban vizsgálódik ellene. Az osztrák és a svéd sajtóban korábban már felmerült, hogy az ügynek magyar szála is lehet. Hazánkban viszont papíron nincs Gripen-ügy - állapította meg a HVG még egy hónappal ezelőtt, amikor a grófot őrizetbe vették.

A pénz nagyobb részét Magyarországon

Az MTI az nyilvánosságra került jelentésre hivatkozva azt írja: a BAE állítólag 107,6 millió eurót bocsátott Mensdorff-Pouilly rendelkezésére "harmadik félnek történő kifizetésekre". Ezek a kifizetések a brit jelentés szerzőjének gyanúja szerint korrupciós pénzösszegek voltak. Nem tudni, hogy mennyit használtak fel ebből az összegből, de a brit hatóság lehetségesnek tartja, hogy a pénz nagyobb részét a magyar beszerzési eljárásra fordították.

A Format osztrák hetilap cikke szerint (ebben jelent meg a titkos dokumentum) Magyarországról az áll a jelentésben: "sokkal egyértelműbbek a politikai célú kifizetésekre való utalások". Egy 2001. október 3-i megbeszélésről szóló feljegyzésre hivatkozik, amelyben "a szocialistáknak való 7,5 százalékos kifizetésre" utalnak.

Finoman szólva, feltűnő volt a csend

A nyomozás eredményeképpen márciusban került rendőri őrizetbe a Alfons Mensdorff-Pouilly. Akkor a hír kapcsán a négy országházi pártnál a HVG érdeklődött: készek-e új információk birtokában ismét megvizsgálni a nemzetközi Gripen-botrány esetleg hazánk felé leágazó szálait? A hetilap akkor azt írta: "Finoman szólva, feltűnő volt a csend."

A hetilap ominózus cikkében Mong Attila gazdasági szakújságíróra hivatkozott, aki azt mondta: „a Siemensről (amúgy a Gripenről és a Strabagról is) immár mindenhol bebizonyosodott, hogy korrupt módszerekkel üzletelt, nálunk azonban azt kellene elhinni a választópolgároknak, hogy itthon csupa lelkes, tisztakezű úriemberrel tárgyaltak, tiszta volt a verseny, és a köz érdekében takarékoskodtak a milliárdokkal.”

Tényleg gyanús, hogy – finoman szólva - egyik párt sem túl bőbeszédű, ha erre terelődik a szó - állapítja meg a hetilap. A HVG-t egyedül Vadai Ágnes szocialista honanya méltatta válaszra, aki 2007 őszén vezette a témával kapcsolatos első s mindeddig egyetlen kormányzati vizsgálatot.

Nem volt közbeszerzési pályázat

E vizsgálat megállapításai szerint 2001-ben sem külső, sem belső kényszer nem volt új vadászrepülőgépek beszerzésére, sőt a beszerzés ellentétes volt egy országgyűlési határozati javaslattal, amely ezt 2003 utánra tervezte. Mi több, a Honvédelmi Minisztérium nem a Gripen, hanem az F-16-os vadászgépek beszerzését javasolta a Nemzetbiztonsági Kabinetnek. A beszerzés előtt az alapvető hadműveleti, műszaki és gazdaságossági követelményeket sem fogalmazták meg, így nem voltak világosak a repülőtechnikával, a fegyverzettel, a kiképzéssel és a logisztikával szemben támasztott követelmények sem.

Továbbá a pénzügyi megállapítások között szerepel, hogy a döntés előtt egyáltalán nem készült teljes körű költségelemzés, és a döntéshozók gazdasági megfontolásainak alapját nem a vadászrepülők teljes költsége, hanem az ellentételezési ajánlat és a pénzügyi ütemezés képezte. Nem volt közbeszerzési eljárás, és a szerződéskötés után sem tisztázták, hogy milyen forrásból akarják finanszírozni a gépek bérleti díját. Nem vizsgálták a bérleti szerződéssel összefüggő adókötelezettséget, ami tovább növelte a kiadásokat. Ezt bizonyítja, hogy a honvédelmi tárca 2002 májusában 25 milliárd forintot kért a miniszterelnöktől az áfára, mivel azzal nem számoltak Ugyanakkor a szerződés nem fogalmazza meg senkinek a személyi-büntetőjogi felelősségét, és nem tesz javaslatot további lépésekre. Így foglalható röviden össze a dokumentum végkövetkeztetése. Csakhogy a jelentés eredeti változatát 45 évre titkosították.

Számos irat hiányzott

A hetilap a múlt hónapban az iránt érdeklődött a pártoknál, javasolnák-e most a titkosítás részben vagy egészben történő felülvizsgálatát? Vadai államtitkár reagálása új elemeket nemigen tartalmazott. Elmondta, hogy „ a miniszterelnök megbízásával felállt Gripen-vizsgálóbizottság a fellelhető és átvizsgált iratok között korrupcióra utaló dokumentumot nem talált.” Ugyanakkor árnyalhatja a képet, hogy egyrészt a testület mandátuma csak „ törvényességi és célszerűségi vizsgálatra terjedt ki.” Illetve, hogy „a vizsgálat során nem kis nehézséget okozott, hogy számos irat hiányzott.” Ajánlatkérő levelek és ajánlatok tűntek el, csak utalások formájában lehetett következtetni létezésükre. „Következtetéseket levonni pedig csak az iratok ismeretében lehetne” – fűzte hozzá az államtitkár. A titkosításról kifejtette:a Gripen-vizsgálatról szóló jelentés titkosításának feloldását elsősorban a titokgazdák kezdeményezhetik. Természetesen egyetértünk a minél szélesebb nyilvánossággal, a titkosítás feloldásával, azonban tudomásul vesszük, hogy ez nem sértheti sem Magyarország, sem Svédország nemzetbiztonsági érdekeit.”

A bizottság elnöke arra is kitért, hogy „a vizsgálati jelentést, majd pótjelentést értékelte a Nemzetbiztonsági Kabinet és megállapításai alapján vizsgálódott a Központi Nyomozó Főügyészség. Ez utóbbiak - sajtóhírek alapján - nem találtak bűncselekményre utaló nyomot, és nem tartottak szükségesnek további nyomozást.” Itt persze a jámbor újságíró visszakérdezhetne: honvédelmi relevanciájú dokumentumok hiánya (eltüntetése?) nem indokol önmagában is fegyelmi és büntetőjogi eljárást? Hogyan őrizték a papírokat nemzetünk egyik kulcsfontosságú intézményében, ha csak úgy nyomuk veszhetett? Mindenesetre a képviselő szerint „ha újabb – akár a megvesztegetés gyanúját erősítő – tények kerülnek napvilágra, a Magyar Szocialista Párt szorgalmazni fogja a vizsgálat folytatását, újbóli megindítását. Érdeklődéssel kísérjük figyelemmel Alfons Mensdorff Pouilly ausztriai letartóztatását követő eseményeket, a kihallgatáson mondottakat.”

Az új fejlemények ismeretében – a brit nyomozók jelentése szerint a korrupciós pénz nagy részét Magyarországon használták fel és a szocialisták is érintettek lehetnek az ügyben – a közeljövőben a pártok érdeklődése felerősödhet a témában.