Ragadozó tartja rettegésben a magyar településeket

Az elmúlt évtizedekben nagyon elterjedt az a ragadozó, amely nem csak az erdőket járja.

2025. február 19., 14:37

Szerző:

Ragadozó tartja rettegésben a magyar településeket

Ahogyan arról a 168.hu is beszámolt, hazánkban egyre gyakrabban észlelnek medvét, különösen az ország északi felében, Ózd térségében. A hatalmas állat jelenléte sokakban félelmet kelt, és a hatóságok is óvatosságra intenek, ám nem a medve az egyetlen ragadozó, amely egyre többször bukkan fel.

Magyarországon hosszú ideig, a XX. század második felében úgy vélték, hogy az aranysakál teljesen kihalt. Csakhogy az 1990-es években ismét észlelték, és úgy tűnik, annyira jól érzi magát itt, hogy az elmúlt néhány évtizedben nagymértékben el is szaporodott – mutatott rá a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Hírportál.

A farkashoz hasonló, ám annál kisebb állat elszaporodásában számos tényező szerepet játszott, ám az tény, hogy a vadászok számára is bőven adnak feladatot ezek az alapvetően rejtőzködő állatok. Ez annál is inkább így van, mivel ma már az ország területének több mint 80 százalékán megjelent az állat.

Nem veszélytelen ragadozó, de nem az ember a célpontja

Az aranysakált az avatatlan szemek gyakran tévesztik össze a farkassal, azonban mind megjelenésükben, mind viselkedésükben számos eltérést mutatnak. Bár az aranysakál nádi farkas és toportyán néven is ismert, ám a farkasnál kisebb, és jóval óvatosabban viselkedik, így alapvetően nincs sok esély találkozni vele a természetben.

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

Ennek azonban ellentmond, hogy ma már akár 60 ezres populáció is élhet hazánkban a becslések szerint, és szinte az egész ország területén felbukkanhatnak. Filó Gábor, a Hangonyi Zöldmező Vadásztársaság elnöke elmondta, hogy a vadászok már több alkalommal is arról számoltak be, hogy találkoztak a ragadozóval.

Nem védett állat, vadászatára van lehetőség, ám rendkívül gyors állatról van szó, így a szakemberek számára is kihívást jelent az állomány ritkítsa. Ennek ellenére évente 12 000 példányt lőnek ki, és úgy tűnik, a populáció így éri el a végleges méretét.

Felmerül a kérdés, hogy az elmúlt három évtizedben miért szaporodhatott el ennyire a ragadozó. A  kutatók úgy vélik, hogy hazánkban minden körülmény ideális a szaporodásukra, különösen ami az életterüket, illetve a táplálékhoz jutás lehetőségeit illeti. Rengeteg olyan kisebb vad él országszerte a mezőkön és az erdős területeken, amelyek könnyedén az aranysakál zsákmányaivá válhatnak. Ám a ragadozónak vadásznia sem feltétlenül szükséges, hiszen a települések környékén a szabálytalan hulladéklerakókban élelmiszerekre is bukkanhat, amelyek elegendőnek bizonyulnak a faj fennmaradásához, sőt szaporodásához is.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Pixabay)

A rovat további cikkei