Fialának bevallotta az akadémikus, mit is gondol a kötelező oltásról

• az Allergodil orrspray hatásosságával kapcsolatban kijelentette: „minden gyógyszernek, ami az allergiát enyhíti, hárítja, lehet jelentősége a tünet-csillapításban”, hogy a 9-11 éves gyerekek vakcinája miért csak december 20-tól érhető el, szakmai indokot nem, logisztikait viszont el tudott képzelni. Azt azért szükségesnek találta kiemelni, hogy a magyar kormány visszalépett a Pfizer-programba,
• az immun-szupresszív gyógyszerek és a Covid-vakcinák hatékonyságának összefüggésével kapcsolatban valóban van probléma, hiszen amíg a vakcinák emelik az immunrendszer működését, az autoimmun kórképre adott immun-szupresszív gyógyszerek gátolják azt, „ezek ketten elvileg szemben állnak, náluk/és a transzplantáltak esetében a vakcina nem olyan hatékony, de korszerű terápiával/különböző kombinációval/időzítéssel ki lehet védeni”,
• van jelentősége, hogy egy kisgyerek jobban van-e kitéve a fertőzésnek, ez azonban csak a Covid első, második hullámánál volt jó hír, a harmadikban és a negyedikben már ugyanolyan veszélyes lehet rájuk, mint a felnőttekre. Előbbiek előnye maradt, hogy több az elkötelezetlen őssejtjük, ezért nagyobb az esélye, hogy jól fog védekezni az immunrendszerük. 

• az omikron annyiban más, mint elődei, hogy ennyi mutáció még egy vírus variánson sem fordult elő, 
• elévülhetetlen a Botswanában és a Dél-Afrikai Köztársaságban lévő orvosok érdeme, akik szekvenálták a variánst, mert lehetőséget adtak, hogy felismerhessék az antitestek új térszerkezetét, hogy ezután szóba kerülhessen: az új variáns kikerülheti-e a vakcinákat? A vakcina előnye, hogy nemcsak antitestes, hanem sejtközvetített immunitást is kivált, amely lineáris célpontokat ismer fel. Amikor a vírus bekerül az immunrendszer őrlőmalmába, akkor olyan apró részekre lesz vágva, ami miatt a lineáris képletek is hozzáférhetővé válnak. Tehát nem biztos, hogy egy új variáns, ami a térszerkezetet megváltoztatja, ellenállóvá is teszi a vírusokat az immunreakciókkal szemben. „Az immunrendszer legalább két nyelven beszél, az egyik az antitestek nyelve, a másik a sejtközvetített struktúrák nyelve. Izgalmas rejtély, ami csak a legjobb krimikben fordul még elő, hogy kiderítették: a Covid-vírusnak két funkcionális állapota van, a /részben/zárt, és a /részben/nyitott. Itt a tüskefehérje csúcsán lévő kicsi, 222 aminosavból álló elemről van szó. Ide egy cukorkomplex csapódik le, ami megengedi, hogy a vírus hozzákapcsolódhasson egy sejthez, ami által fertőzővé válik. Vagy sem. Mint egy ajtópánt csapódik le, amitől a vírus nem tud kapcsolódni. Karinthy Ferencet idézve – mit csinál a szél, ha nem fúj? –, mit csinál a vírus, ha zárva van? Hiszen a vírus csak úgy él meg, ha fertőz. Mit csinál, ha nem tud fertőzni? Ezt teljesen nyitott, izgalmas kérdés, ami egy evolúciós problémára emlékeztet. A modern evolúciós teóriák szerint ugyanis, nem a vírus a legősibb élettel kapcsolatos, hanem a baktérium. A baktériumokból szabadultak ki nukleinsav elemek és azokból lett később vírus. A sokszoros mutációk azt sejtetik, hogy ez a vírus el fog romlani, tönkre fog menni, annyi mutáció jön létre a tüskefehérjében, hogy egyre gyengébb lesz és visszamegy náthavírusnak,
• a WHO a határok megnyitására szólított fel, miután Izraeltől az Egyesült Államokig, számos ország beutazási tiltásokat vezetett be, pánikkal reagált, amire az ember „anyagfáradása” is magyarázat lehet, ráadásul  „hihetetlenül érzékenyítve vagyunk minden hírre. Minden mutáció változást jelent, minden változás a betegség súlyosságát és a vakcinák hatásosságát érinti gondolatainkban. Ugyanakkor baromi keveset tudunk, és tudomásul kell vennünk, hogy nincsenek tudományos felmérések arra vonatkozóan, milyen a hatékonysága, az oltott emberek közül hány százalék fertőződik meg. „Ha ránézünk a világtérképre, ott üres foltokat látunk az átoltottságot illetően. Nem Dél-Afrikára, hanem Afrikára belső részeire gondolok”,
• a WHO korábbi felvetésére, hogy közel féléve a harmadik oltás elé állították a fejlődő világ országainak vakcina ellátását, elmondta: „Ezt az ajánlást visszavonták. Miközben demokrácia relációban és globális gondolkodásban érthetőnek tűnt, ugyanakkor nem volt életszerű. Nagyon nehéz a tudományos alaposságot a politikai motivációktól elválasztani, miközben tény, hogy Afrikának meg kell kapnia a védőoltásokat ahhoz, hogy át legyen oltva. Ez élet-halál kérdése. De én ránéztem az Egyesült Állanok térképére is, amelyen az egyes államok oltási hajlandóságát tüntették fel, és tízszeres különbségeket fedeztem fel, ami az oltás elfogadottságát és elutasítását illeti”,
• Afrikában még mindig nagy az AIDS gyakorisága, nem lehetetlen, hogy a betegség okán immunhiányos emberekben a vírus úgy ugrál, mintha egy edzőteremben lenne. Ez olyan következményekkel jár, mint amilyen a multirezisztens baktériumok problémája: nincs már antibiotikum, amelyik hatna.” Ugrálhat a vírus emberről állatra, állatról emberre, a Magyarországon lelőtt szervál halálát is Covid fertőzés okozta, ugyanakkor Vuhan is denevérekkel/tobzoskákkal kezdődött. „Most szarvasoknál mutatták ki, azaz van zoonózis, visszajuthat az emberbe állatokból, miközben érdemes figyelembe venni, hogy közben annyit mutálódik, hogy attól megszűnik, vagy teljesen ártalmatlanná válik. Hiába megalapozott tudományosan a háziállatok beoltása, ha a kivitelezése fizikai akadályokba ütközik,
• távoli példával élve: a földi élet legalkalmazkodókészebb rendszere a jóindulatú ráksejteké. A tumorsejtek 99 százalékát az immunrendszer lefújja az asztalról, a megmaradó egy-két százalék megmarad, megnő, és betegséget okoz. Az a tumor, amely elpusztítja a beteg szervezetét, elpusztul maga is.
• Az életképes tumor a jóindulatú tumor. Az a vírus, amelyik nem okoz súlyos betegséget, az a legéletképesebb. A Covid elvileg nem okoz súlyos betegséget. Azokra a viszonylag gyenge tünetekre kell gondolni, amit a poszt-covid okoz: fejfájástól a fizikai gyengeségig, a légszomjat is ide értve, pont azokra, amit az omikron is okoz.

Végül a mai adatokat soroló felvetésre reagált Falus András: „Súlyos, elképesztő számok. Az oltásnak, a harmadiknak, esetleg a negyediknek, az összes tisztasági kelléknek, ami csökkenti az átadás lehetőségét, ezekre szeretném felhívni a figyelmet. Az, hogy ennyi ember fertőződik meg egy hétvége alatt az oltatlan és oltást elutasító honfitársaink súlyos személyes felelőssége. Magyarországon ma lehet oltáshoz jutni. Az, hogy az oltás kötelező legyen, valós alternatíva.”

(Kiemelt kép: Falus András biológus, genetikus beszél a Hit és ész című kerekasztal-beszélgetésen a budapesti MOM Kulturális Központban 2012. szeptember 12-én. Fotó: Soós Lajos / MTI)