Fél éve működésképtelen a főváros vizsgálóbizottsága
Meg kell hosszabbítani az elmúlt évek-évtizedek botrányos fővárosi ügyeit vizsgáló bizottság mandátumát, mert a járvány fél éve akadályozza a munkájukat. A tíz témából csak az elsőbe, a parkolási anomáliák kivizsgálásába kezdtek bele, de ebben májusban már több érintettet meghallgatnának.
Nyolc hónapja alakult, de mindössze két ülést tartott a Fővárosi Közgyűlés vizsgálóbizottsága, amely az idén év végi határidőre lezárni tervezett tíz, „gyanús” téma vizsgálatából eddig csak egyet, a parkolásét kezdte meg, és abba se tudta még igazán beleásni magát. Az eredménytelenség okát a testületet vezető momentumos Havasi Gábor – aki amúgy Budapest egészségügyi tanácsnoka – a 168.hu-nak azzal magyarázta, hogy tavaly ősszel lendültek volna bele a munkába igazán, de a novemberben kihirdetett és azóta is érvényben lévő veszélyhelyzet miatt nem tudnak ülésezni, így fél éves csúszásban vannak. „Az ország összes önkormányzati bizottságához hasonlóan
működésképtelenek vagyunk, online ülésezésre a jogszabály nem ad lehetőséget,
a kieső fél év miatt javasolni is fogom a testület 2021. december 31-én lejáró mandátumának féléves meghosszabbítását” – mondta Havasi, aki abban bízik, hogy ha hamarosan véget ér a veszélyhelyzet, akkor május közepén folytathatják a munkát.
A parkolás ügye az első
A bizottság a tavaly augusztusi alakuló ülést követő októberi első érdemi ülésen kezdett témával, a parkolással menne tovább. Havasi szerint most előkészítik a májusra tervezett harmadik ülést, ahol a budapesti és kerületi parkolási rendszer elmúlt 25 évének anomáliáit keresve mintegy tucatnyi érintettet hallgatnának meg. „A fővárosi vizsgálóbizottság nem kötelezheti megjelenésre a meghívottakat, de ha nem jönnek el, arra azért magyarázatot kell adniuk a nyilvánosság előtt” – mondta Havasi.
A témafelelős bizottsági tag Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester és más bizottsági tagok javaslatára a parkolásüzemeltetés 2010 előtti és utáni fontos szereplőit hallgatná meg a testület: Szeneczey Balázs volt főpolgármester-helyettest, Fürst György egykori VI. kerületi alpolgármestert, a főváros több kerületében hosszú ideig fizetős parkolást üzemeltető Centrum Kft. volt ügyvezetőjét, Kupper András Józsefet, a korábbi fővárosi Fidesz-frakcióvezető Kupper András nagybátyját, a fővárosi parkolás-üzemeltetésbe beágyazott Centrum-cég tulajdonosát, akit korábban parkolási témában 80 ezer rendbeli csalásért elítélt a bíróság, több másik parkolási cég vezetőjét, valamint Lakos Imre volt XI. kerületi alpolgármestert, Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármestert, Rogán Antal volt V. kerületi, Láng Zsolt volt II. kerületi és Bácskai János volt IX. kerületi polgármestert.
Van, amiben már nyomoznak
Talán a parkolási téma tűnik a legnagyobb falatnak, de a többi, feltárásra váró ügy sem egyszerű, és ezekben Havasi szerint még csak ott tartanak, hogy iratlistákat állítottak össze, dokumentumokat kértek be. A további kilenc téma közül kettőben már megelőzték egyébként az események a fővárosi vizsgálóbizottságot, hiszen az Állatkertben jelenleg félkészen álló, elszállt költségvetésű Biodóm valamint a 3-as metró szerelvényeinek sok kritikát kapott orosz felújítása ügyében már készíttetett az új budapesti vezetés szakértői jelentéseket, majd ezek alapján a rendőrségi feljelentéseket is megtette a főváros – előbbiben már folyik a nyomozás, utóbbiban még nem, mert a rendőrség hiánypótlást kért az önkormányzattól. A bizottság témái közt van a 4-es metró építése körüli korrupciógyanú kivizsgálása is, miközben ezt a munkát egyszer már elvégezte a magyar rendőrség és az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF is – igaz, eltérő megállapításra jutottak: a rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntette a hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást, míg az OLAF megállapította, hogy felmerült a csalás és a hűtlen kezelés gyanúja, a szabálytalanságokkal érintett összeg pedig elérheti a 167 milliárd forintot.
Patkányok, metró, Bálna és a többiek
A Karácsony Gergely főpolgármester támogatásával négypárti – MSZP, DK, Párbeszéd, Momentum – kezdeményezésre alakult, és Fidesz-KDNP-s delegáltakkal is dolgozó vizsgálóbizottság a fentieken kívül utána járna a főváros 2018-as patkánymentesítési szerződésének is – ebben az ügyben még 2019-ben, a Tarlós-éra utolsó hónapjaiban az ellenzék próbált vizsgáló bizottságot létrehozni, de az akkori fideszes közgyűlési többség ezt nem engedte. Kivizsgálandó téma a Bálna ügye is: a Duna parton, a Közraktáraknál kulturális centrumnak épült Bálna tendereztetése körül is voltak furcsaságok, majd összeveszett a kivitelező és a főváros, miközben a projekt egyre drágult, majd miután 3 év csúszással 2013-ban átadták, gyakorlatilag üresen, alig kihasznált állt, míg végül 2019-ben az államhoz került. Havasi Gábor, a vizsgálóbizottság elnöke az egyik legfontosabb témának a Rácfürdő projektet említette, hiszen ott „kukába ment a felújítás”. A 2005-ben kezdődött, szállodaépítéssel bővített fürdőfelújítási projekt 2011-re ugyan elkészült, de a komplexum sose nyitott ki a főváros és a beruházó vitája miatt, most éppen árverésen próbálják értékesíteni a 10 éve üresen álló ingatlant. További, a vizsgálóbizottság napirendjén szereplő három téma a BKV-hoz – illetve a BKK-hoz – kötődik: a BKV 2010 előtti eladósodása, a Combino villamosok beszerzése és a 15 év alatt sem megvalósuló elektronikus jegyrendszer fiaskója.
Megnevezik a politikai felelősöket
Havasi Gábor szerint a vizsgáló bizottságnak alapvetően három síkon kell vizsgálnia a fenti ügyeket: büntetőjogi valamint politikai-közpolitikai szempontból, és abból a nézőpontból is, hogy „mit rontottak el, miből lehetne tanulni”. Mind a tíz ügynek külön témafelelőse van és mindegyikről külön-külön jelentés készül majd, ha szükséges akkor rendőrségi feljelentéssel együtt – a bizottságban többségi szavazással elfogadni tervezett jelentésekhez a tagok kisebbségi vagy különvéleményt is fűzhetnek majd. „Ha találunk hibákat, akkor természetesen a politikai felelősöket is meg kell neveznünk – álljon a hibás bármelyik politikai oldalon is” – fejtette ki a bizottsági elnök arra a fideszes vádra, hogy a vizsgálóbizottság csak egy kampányeszköz. Korábban Tarlós István volt főpolgármester egyébként a vizsgálóbizottság munkáját úgy kommentálta: „tehetnek akárhány feljelentést, tiszta lelkiismerettel állunk elébe”.
Sőt, Tarlós még a bizottság létrejötte előtt, tavaly nyáron feljelentette saját magát a most vizsgálandó témák egy részében, ám a rendőrség feljelentésében nem talált bűncselekményre utaló okot, így a volt városvezető szerint nem is szabadna a vizsgálóbizottságot korrupciógyanús eseteket kivizsgáló testületként jellemezni. A korábbi időszak gyanús ügyeinek feltárásával egyébként annak idején Tarlósék is próbálkoztak. Hivatalba lépése után 9 hónappal mutatta be „Az 50 legsúlyosabb probléma Budapest örökségéből” című, Fehér Könyvnek is nevezett kiadványt, de ezt nem az akkori ellenzéket is soraiban tudó vizsgálóbizottság állította össze, hanem a főpolgármester és munkatársai. Akkor azt mondta, hogy „nevek, konkrét személyekre vonatkozó utalások” direkt nincsenek a szövegben, mert senkit sem akarnak „meghurcolni vagy megalázni”. A városházi „elszámoltatás” nem is a Fehér Könyv alapján folyt, mindenesetre Tarlósék 2016 nyaráig végül 36 ügyben tettek feljelentést, viszont ezek harmadában addigra vádemelés nélkül meg is szüntették az eljárást.
(Kiemelt kép: 168.hu | Dimény András)
