Feketemunkával épül még az M6-os is?
Bő száz évvel ezelőtt Amerikában a kontinenst átszelő vasútvonalak az akkori újságcímek szerint kínai vendégmunkások csontjaira épültek. Manapság lassacskán elmondhatjuk, hogy a magyar utak pedig feketemunkások verejtékével készülnek, ha az M6-osnál tapasztalt szabálytalanságok mértékéből indulunk ki. Az eddigi vizsgálatok arra utalnak, hogy a nagyszabású állami beruházásnál a munkások fele feketén dolgozhat.
Jól kössön fel mindent az, aki a mostani válságfeltételek közepette a feketemunka ellen akar harcolni, a gazdaság tervezett fehérítése még a korábbiaknál is reménytelenebb feladatnak tűnik. Részben a változatlanul magas adó- és járulékterhek, részben pedig a munkaerő-piaci kiszolgáltatottság miatt sokan a fekete vagy szürke zónába kényszerülnek. Jó néhány cég, főleg az építő- és vendéglátó iparban kifejezetten erre alapozza a tevékenységét. Igaz ez a néhány fős vállalkozásokra csakúgy, mint a többszáz milliárdos nagyságrendű projektek kivitelezőire.
Nemrég egy tévécsatorna oknyomozó riportban számolt be arról, milyen trükkökkel dolgoztatnak feketén az M6-os autópálya Szekszárd és Bóly közötti szakaszának építésénél, kihasználva a munkások kiszolgáltatott helyzetét. Kiderült az is, hogy nem egyszeri esetről, hanem általános gyakorlatról van szó, az emberek többségét nem jelentik be szabályosan, hanem a munkavállalói könyvet hamisítják meg. A munkások megaláztatásán túl a legmegdöbbentőbb, hogy ilyen körülmények között épül hazánk jelenleg – a metró mellett - legnagyobb volumenű infrastrukturális beruházása. A Szekszárd-Bóly-Pécs pályaszakasz az adófizetők 266 milliárd forintjába kerül, kilométerenként jóval több, mint kétmilliárdba. Ennyiért már igazán elvárható a kivitelezőtől, az osztrák Strabag vezette konzorciumtól, hogy betartsa és alvállalkozóival is betartassa a foglalkoztatási és munkavégzési szabályokat.
Bennfentesek szerint a gond éppen az, hogy a fővállalkozó a saját ajánlati áránál jóval alacsonyabb áron adja ki másoknak a munkát, kihasználva a magyar építőipari cégek nehéz helyzetét. Így az ő profitja nagyobb, a kisebb alvállalkozók pedig trükközni kényszerülnek, hogy ne fizessenek rá.
Nem ez az első botrány az M6-osnak ezen az épülő szakaszán. Itt volt a többszöri alagútomlás is, amelyet a szakmai körök egybehangzó véleménye szerint a technológiai szabályok be nem tartása okozott. A hivatalos vizsgálat ugyanakkor nem állapította meg az építő felelősségét, talán azért, mert a megbízott szakértők többsége véletlenül pont a kivitelezőhöz, a Strabaghoz kötődött. Most az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) indított vizsgálatot a riport nyomán kiderült szabálytalanságok miatt, remélhetőleg ehhez nem a Strabagtól kérnek szakértőket.
A Munkaügyi Főfelügyelőség egyébként szeptemberben már vizsgálódott az M6-os autópálya építésénél: akkor 38 munkáltató közül harmincnál találtak munkaügyi szabálytalanságot. A vizsgált 133 munkavállaló fele feketén dolgozott, és nagy részük rendelkezett ugyan alkalmi munkavállalói könyvvel vagy szerződéssel, de nem voltak bejelentve.
