Ezermilliárdokat szervezett ki a kormány, hatalomátmentésről beszél az ellenzék

Szinte nem maradt állami egyetem

Alig maradt állami fenntartású egyetem Magyarországon a keddi parlamenti ülésnap után, melyen a kormány javaslatára tizenegy intézmény került alapítványi fenntartásba, így ősztől már a hallgatók 70 százaléka folytatja tanulmányait új modellben működő egyetemeken. A Színház- és Filmművészeti Egyetemmel (SZFE) ellentétben ezek az intézmények alig álltak ellen a fenntartóváltásnak, sőt a kormány szerint többségében maguk kérték azt.

Alapítvány működteti a jövőben a szegedi, a dunaújvárosi, a pécsi, a nyíregyházi, a debreceni egyetemet, a Magyar Táncművészeti Egyetemet, az újonnan létrejövő Tokaj-Hegyalja Egyetemet, a Budapesti Gazdasági Egyetemet, a Testnevelési Egyetemet, a Semmelweis Egyetemet és a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemet, míg az Eszterházy Károly Egyetemet az Egri Főegyházmegye kapta meg, így a hazai tanárképzés egyik kulcsintézménye egyházi fenntartású lesz. Csak az ELTE, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Képzőművészeti Egyetem, illetve a Zeneakadémia maradt állami.

Az egyetemeket fenntartó új alapítványok kuratóriumában a Mandinerhez kiszivárgott információk szerint egy sor kormánypárti politikus, állami cégvezető és kormányközeli üzletember is helyet kaphat. Többek között Süli János, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter, Trócsányi László volt igazságügyi miniszter, fideszes EP-képviselő, Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. vezérigazgatója, Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester, Schanda Tamás, az ITM miniszterhelyettese, és Vida József, a Magyar Bankholding Zrt. vezérigazgatója.

Felsőoktatási intézmények mellett alapítványi tulajdonba kerültek jelentős, eddig állami vagyonelemek a kastélytól az üdülőn és a színházon át földekig és részvényekig. Ezek összértéke nehezen becsülhető, de csak az átadott Mol- és a Richter-részvények miatt több ezermilliárd forint is lehet. A felsőoktatásiak mellett létrehoztak öt további alapítványt is egyéb célokra, a Telex összesítése szerint az alábbiakra:

• a Magyar Kultúráért Alapítvány kulturális tevékenységeket finanszíroz, sok tízmilliárdos ingatlanvagyon kerül a Demeter Szilárdhoz köthető szervezethez;
• a Hauszmann Alapítvány Hauszmann Alajos életművének gondozása mellett Hauszmann Emlékházat és „a hagyományos szépmíves mesterségek komplex oktatási, kutatási és dokumentációs tudásközpontját és élményházát” is létrehozza;
• a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány mező- és erdőgazdasági földeket kezel majd, és agrárképzéssel fog foglalkozni, ide kerülne a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság vagyona is;
• a Makovecz Campus Alapítvány pedig annak a piliscsabai campusnak az épületeit kezeli majd, ahonnan nemrég költözött el a Pázmány Péter Katolikus Egyetem;
• a Mol-Új Európa Alapítványt azzal a céllal hozták létre, hogy a sportot, a kultúrát, az egészségügyet és a környezetvédelmet támogassa.

A 2022-es választásra közösen készülő ellenzéki pártok – Párbeszéd, Jobbik, MSZP, DK, LMP, Momentum – az állami vagyon kiszervezését úgy értékelték, hogy a Fidesz a választás közeledtével a vesztét érzi, és a célja, hogy állami ellenőrzés alól alapítványokba mentse a közvagyont. Azért, hogy „ellopják azt a pénzt, amit csak lehet, és irányítást gyakoroljanak olyan intézmények felett, amelyeknek eddig állami kontrollja volt” – mondta a párbeszédes Burány Sándor. Ám a hat párt eltökélt: ha az ellenzék megnyeri a választást, „a lopott vagyont visszaveszi és visszaadja a magyar nemzetnek”.

Sok más döntésre is jutott idő

Miután a több ezermilliárdnyi állami vagyon kiszervezése gyakorlatilag egy óra alatt átment a törvényhozáson – persze még Áder János köztársasági elnöknek is alá kell írnia a törvényeket, hogy életbe is lépjenek a döntések –, maradt ideje a képviselőknek egy sor más dologra is. Így például az MTI tudósítása szerint egyszerűsítették a helyi építési szabályzatok elkészítési rendjét, amitől a beruházások felgyorsulását és az önkormányzatok adminisztrációs terheinek csökkentését várják.

Döntöttek arról is, hogy ezentúl elzárással is büntethető, aki engedély nélkül, vagyis kifejezetten jogosítvány nélkül, eltiltás hatálya alatt vezet – ez a lépés egy, a közbiztonság erősítését célzó, több mint száz paragrafusból álló törvénymódosító csomag része volt, és érdekessége, hogy az alapvetően MSZP-s szigorítási ötletet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes terjesztette be, „vette a nevére”.

Létrejön egy új állami hatóság is: a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóság felügyeli a jövőben a bírósági végrehajtói szervezetet és látja el a dohánytermékek kiskereskedelmével, illetve a szerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos hatósági feladatokat is. Döntöttek arról, hogy az egykori csillebérci úttörőtábort ingyen megkapja az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány. A kormánypárti többség jóváhagyta két ellenzéki politikus – Vadai Ágnes (DK) és Tordai Bence (Párbeszéd) – fegyelmi vétség miatti pénzbírságát, ezzel a szankció 2013-as bevezetése óta összesen 158 képviselőt kötelezett Kövér László házelnök összesen 86 millió forint megfizetésére – összesítette az Országgyűléstől kikért adatokat a 168.hu.

Átírják a 2021-es költségvetést

Késő délután a 2021-es költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés. Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára szerint a kormányzati intézkedéseknek is köszönhetően 2021-ben 4,3 százalékos GDP-bővülés várható, a gazdaság újraindítását célzó akcióterv pedig lehetővé teszi, hogy mindenki, akit a járvány nehéz helyzetbe hozott, talpra tudjon állni. Közölte: ezt a célt szolgálja a 2021-es költségvetés módosítása is, melyet azzal indokolt, hogy 

biztosítani kell a járványügyi és a gazdasági intézkedésekhez szükséges forrást, úgy hogy közben a GDP arányos adósságráta csökken. 

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a költségvetés módosítása biztosítja az egészségügyi forrásokat 2021-ben is, emellett a gazdaság-újraindítási akciótervre 6172 milliárd forintot, a GDP 12 százalékát fordítja. Ebből 3278 milliárdot a családok támogatására, az otthonteremtésre, és a nyugdíjasok védelmére költenek, infrastrukturális fejlesztésekre 820 milliárd jut, munkahelyteremtésre közel 460 milliárd, az egészségügyi béremelésre pedig 300 milliárd. Továbbá 2515 milliárd EU-s forrás is rendelkezésre áll – ismertette. Ez utóbbi az EU helyreállítási alapjának pénze, amelynek jelentős részét az egészségügyre, azon belül is a budai szuperkórházra fordítaná a kormány. Az idei hiány a GDP 7,5 százaléka lesz.

A költségvetés módosításának vitájában a Fidesz és a KDNP politikusai arról beszéltek, hogy ezzel a gazdaság újraindítása a cél. Az ellenzéki Jobbik szerint azonban a kormány nem pótolja eléggé a kieső béreket, és más országok jobban segítik az embereket. Az MSZP több aggályt is megfogalmazott, például elképesztő mértékűnek nevezte a költségvetési hiány emelkedését az eredeti 2,9 százalékos hiánycélról 7,5 százalékra, és kifogásolta, hogy a kormány rendkívül sok presztízsberuházásra költ, amelyeknek a koronavírus-járvány közepén semmilyen haszna nincs. A DK is megállapította, hogy a kormány rosszul kezeli a járvány okozta válságot társadalmi és gazdasági értelemben egyaránt, miközben túlköltekezik.

(Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. április 27-én. Fotó: MTI | Balogh Zoltán)