Ez lehet a mezőgazdaság húzóágazata

- A bioetanol, valamint a biogáz alapanyagául szolgáló kukoricafajták iránt világszerte egyre nagyobb az igény, így a martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet is nagy hangsúlyt helyez ezek kifejlesztésére - mondta az intézet igazgatója. A bioatenol-gyártásban hasznosuló kukoricafajták nemesítése során három fontos szempont érvényesül: a megfelelő beltartalmi paraméterek - főleg a nagy keményítőtartalom -, a kiváló termőképesség, valamint termésbiztonság. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a kukoricaszemek vízleadó képessége nagy, így a termés gyorsan megérik, és biztonságosan, még az ősz elején, szárítás nélkül betakarítható. – A Mezőgazdasági Kutatóintézetben öt éve folyó kutatások során mindhárom kívánalom esetében jelentős eredményeket értünk el – tette hozzá Bedő Zoltán. Az igazgató szerint a bioetanol-gyártás alapanyagául szolgáló kukorica termesztése középtávon a magyar mezőgazdaság húzóágazata lehet, hiszen sorra nyílnak meg Magyarországon a szerves alapanyagot használó üzemanyaggyárak. A közeljövőben például Dunaföldváron létesül egy ilyen üzem.

– Az elmúlt öt év innovációs törekvéseit jól jellemzi, hogy az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács 33 új martonvásári kukoricahibridet hagyott jóvá. Ezeket több mint tíz országban termesztik – tette hozzá Bedő Zoltán. Az új fajták között nemcsak bioetalnol-alapanyagok vannak, hanem egy másik, a jövő generációi számára fontos bioenergetikai fejlesztés eredményei is, vagyis biogáz-alapanyagok. Biogáz-rendszerek egyelőre csak csekély számban léteznek, de folyamatosan terjednek. Elsősorban a mezőgazdasági üzemek mellett létesülnek, azok gázellátását biztosítják. Mint Bedő Zoltán elmondta, Ausztria kisebb farmjain már láthatunk ilyen egységeket, de arra is van példa, hogy a biogáz-üzem egy egész falu gázellátását biztosítja. A biogáz alapanyagául szolgáló kukoricák fejlesztése az állati táplálékul szolgáló silókukoricák nemesítéséből nőtt ki, ám ez utóbbi feladatok terén is fontos eredményeket ért el a martonvásári intézet.

Bedő Zoltán a 2005 óta folyó Pannon Búza program eredményeiről szólva elmondta, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, a Kite Zrt.-vel, a Gyermely Zrt.-vel, valamint a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt.-vel közösen megvalósuló fejlesztés jó példája egy olyan innovációs láncnak, amelyben az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, valamint a gyakorlati alkalmazás egymással együttműködve valósul meg. A program keretében három különböző beltartalmi típus nemesítése folyik, amelyek közül a legjelentősebb eredményt a Pannon Extra típus hozta. Ennek egyik fajtája az MV Toldi, amely nemcsak kiváló minőségű, de a fuzárium-toxinnal, vagyis a humán- és állategészségügyi szempontból is nagy veszélyt jelentő, a gabonában előforduló gomba termelte méreggel szemben is ellenálló.

Az igazgató arról is beszámolt, hogy a Pannon Búza program finanszírozása a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázata révén 2012-ig megoldott – írja az