Erre költöttük a legtöbbet a járvány kitörésekor
Nem lisztre vagy vécépapírra.
A pandémia éve alapjaiban formálta mind az Európai Unió, mind Magyarország lakosságának költekezési szokásait. Az mfor összefoglalója szerint a válság kitörése idején, 2020-ban a háztartások fogyasztási kiadásai példátlanul, 8 százalékkal csökkentek 2019-hez képest az Európai Unióban, valamennyi tagállamban visszaestek a költések.
Uniós szinten a legnagyobb visszaesést – 38 százalékos csökkenést az éttermek és szállodák szenvedték el. Mínusz 17 százalékkal költünk kevesebbet ruházatra és lábbelikre, közlekedésre, rekreációra és kultúrára. Nőttek viszont a kiadások az élelmiszerek és alkoholmentes italok, továbbá a kommunikáció területén. A járvány évében az összes kiadás több mint negyedét az élelmiszertermékek megvásárlása jelentette.
2020-ban Magyarországon 4,6, míg Csehországban 8,7 százalékkal esett vissza a háztartások költekezése, megtörve ezzel a több éve tartó ütemes emelkedést. Az Eurostat adatai alapján a magyarok mindössze 0,4 százalékkal hagytak több pénzt az élelmiszerboltokban, mint 2019-ben, hasonlóan a csehekhez. Ezzel szemben a legjobban az élelmiszerboltokat Szlovákiában rohanták meg, és ez a számokban is megjelent: közel 10 százalékkal nőttek a háztartások ilyen jellegű költései északi szomszédunknál.
Rezsire azonban sokkal többet kellett fizetnünk. Míg 2020-ban mindenhol csökkentek a rezsikiadások, addig itthon közel 6 százalékkal több pénzt kellett kiadnia a lakosságnak erre a célra.
Amire a magyarok jóval kevesebb pénzt költöttek, az a közlekedés: több mint 40 százalékos volt a visszaesés a karantén, a lezárások, valamint a közösségi közlekedés egyes rétegek számára történő ingyenessé tétele miatt.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: 168.hu)
