Érettségi: csak újabb téglák a falban
Az idén fel sem merült, hogy ne lennének megtartva az érettségi vizsgák. A kormányzat optimista, aki volt az elmúlt tizenegy hónapban oktatási intézmény környékén, az már nem annyira. A legfrissebb 168 Óra címlapsztorija.
A megszokott rendben és időben lesznek megtartva az érettségi vizsgák, igazodva a járványügyi előírásokhoz – mondta mindenkit megnyugtatva Maruzsa Zoltán, köznevelési államtitkár február 9-én az Operatív Törzs tájékoztatóján. A tavaly tavaszi és őszi érettségik során megfelelő tapasztalatot szerzett a kormány és az oktatási kabinet – fokozta a hangulatot a politikus.
Tavalyi hó
Két apró különbség lesz a tavalyi és az idei érettségik között: tavaly csak írásbeli vizsga volt, szóbeli nem – csak speciális esetekben lehetett kiváltani az írásbelit szóbelivel –, és tavaly májusban az aktív fertőzöttek száma 1300 fő volt. Ehhez képest az idén a szóbelik is meg lesznek tartva, az aktív fertőzöttek száma pedig 70 ezer fölött van – és májusig ez egészen bizonyosan nem fog az egy évvel azelőtti szintre esni.
Az nem változik, hogy az írásbeli vizsgán egyszerre csak tíz fő lehet a teremben, nem lehet összeengedni a gyerekeket a vizsga előtt és után, maszkot kell hordani – a vizsga ideje alatt a diákok levehetik, a felügyelők nem – és mindent fertőtleníteni kell.
Az iskolák saját bevallásuk szerint egyéb tájékoztatást, iránymutatást vagy segítséget nem kaptak, úgy igyekeznek dolgozni, ahogyan éppen sikerül. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt mondta lapunknak, hogy az Oktatási Hivatal oldalán minden szükséges információ és adat megtalálható, vagyis az intézmények megkapták a szükséges tájékoztatást. Azt is hangsúlyozta a tárca, hogy készültek felmérések a digitális oktatásról, és a tapasztalatokat be is építették, ám azt már nem részletezték, utóbbi mit jelent pontosan.
A lapunk által megszólaltatott diákok és tanárok ezzel együtt nem számoltak be forradalmi fejlesztésekről. Az azonban kikerül az elvégzett, nem reprezentatív felmérésekből, hogy a diákok, gyerekek több mint 18 százalékát nem sikerült elérni a digitális oktatással. Ez az arány az alsósoknál a legkisebb (16 százalék alatt), a felsősöknél, valamint a szakgimnáziumoknál, szakközép- és szakiskolásoknál a legmagasabb (21 százalék felett).
Bizonyított visszaesés
Ami a tavalyi érettségi eredményét illeti, Maruzsa szerint „a tavaszi érettségi vizsgák eredményei a digitális munkarend ellenére megfeleltek az elmúlt öt év átlagának”. Ez az állítás legfeljebb részben igaz. Az Oktatási Hivatal közzétette a részletes eredményeket, és ebből nem az látszik, hogy vállon veregetheti magát a közoktatási kabinet vagy az Emmi.
Tavaly az érettségik összeredménye 3,61 lett, a korábbi öt év átlaga pedig 3,65. Csak 2015-ben volt rosszabb az adott év átlaga, mint tavaly. Ennél jóval egyértelműbb a visszaesés, ha az egyes érettégi tantárgyakat nézzük végig. Magyarból, történelemből és matematikából nem volt tapasztalható szignifikáns változás, sőt magyarból kicsivel jobbak is lettek az eredmények. Egészen más a helyzet az angol, a német, a kémia, a biológia, a kémia, a fizika és az informatika esetében. Ezeknél a tárgyaknál egyértelmű és jelentős volt az eredmény visszaesése.
Az emelt szintű és a közép szintű vizsgaeredmények között nagy volt a különbség, ám ez részben annak is köszönhető, hogy a szabályozás szerint tavaly a korábbi létszámhoz képest többen voltak kénytelenek emelt szintű vizsgát tenni – tehát ez valószínűleg rontott az egyébként várható eredményen. Ezzel együtt esetenként dermesztő az eltérés. Százalékosan számolva az informatika esetében majdnem 13, a kémia esetében több mint tíz százalékkal teljesítettek rosszabbul tavaly az érettségizők, mint a korábbi öt év átlaga. A nyelvszakoknál a visszaesés közelíti a négy-öt százalékot.
Közép szinten a kémia, biológia, informatika eredményei nem ennyire rosszak (négy-öt, illetve hét százalék feletti visszaesés figyelhető meg), a nyelvszakoknál azonban öt százalékot is meghaladóan romlott az eredmény. Az adatok részleteiben is megmutatják, hol volt a baj: a hangos szöveg és az olvasott szöveg értelmezése mind a német, mind az angol nyelv esetében sokkal rosszabb lett, mint a korábbi években. Vagyis azoknál a tárgyaknál, ahol fontos a műhelymunka, a gyakorlás és az interakció, ott kézzel foghatóan gyengébben teljesítettek a tavalyi érettségizők.
Van még hová visszalépni
Az idén sem várható ebben javulás, és az is kérdéses, hogy az alsóbb évfolyamok hogyan tudják majd bepótolni a mostani elmaradást. Ez különösen az olyan fejlemények függvényében lesz érdekes, mint amit Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke fedezett fel. A Magyar Közlönyben február 15-én jelent meg az a rendelet, amely a 2023-as érettségik feladattípusait tartalmazza – ez a korábban bevezetett NAT kimenete, vagyis a NAT alapján erre kell felkészíteni a diákokat.
Középszinten eltűnik az érvelés/gyakorlati szöveg, helyette húsz pontos irodalmi feladatsor lesz. Arató közösségi oldalon közzétett véleménye szerint „ezzel könnyű rászorítani a tanárt, hogy mindent végigtanítson (ami lehetetlen)”, szerinte a teszt olyasmi szemléletű lesz, mint az OKTV, csak könnyebb. Eltűnik az összehasonlítás is, helyette témakifejtő esszé választható. – Ez nagyjából az irodalomtanítás 1978 előtti, reformtankönyvek előtti állapotához való visszatérés. Szegedy-Maszákék modernizációs törekvéseinek visszavétele – írja Arató László.
A teljes összeállítást a 168 Óra hetilap legfrissebb számában olvashatják. A lapot 2021. február 18-ától keressék az újságárusoknál!
Fizessen elő a 168 Óra nyomtatott hetilapra!
