ELTE, ne töröld

ELTE TÁTK Hírlevél
ELTE Társadalomtudományi Kar | 2009. szeptember 16.

Házasodnának a melegek Ausztráliában

Egy frissen közzétett ausztrál kutatás eredményei szerint az országban élő melegek, ha tehetnék szívesebben választanák a házasságot az élettársi kapcsolattal szemben. Többségük természetesen úgy véli, a kormánynak lehetővé kell tennie a házasságkötést az egynemű párok számára is.

Holtomiglan, holtodiglan

A University of Queensland azonos neműek házasságkötéssel kapcsolatos attitűdjét vizsgáló kutatói szerint téves az az elképzelés, miszerint a meleg párok nem vágynak kapcsolatuk törvényesítésére. A kutatás során megkérdezettek jelentős része ugyanis nem csak a házasságkötés lehetővé tételét támogatná, hanem maga is az egybekelést választaná az együttéléssel szemben.

A felmérés szerint az Ausztráliában élő melegek mintegy 80 százaléka gondolja úgy, hogy a helyi kormánynak a heteroszexuális lakosok jogaival azonos jogokat kellene biztosítania a homoszexuális állampolgároknak, és lehetővé kellene tennie a házasságkötést az egynemű párok számára is. A megkérdezettek 54,1 százaléka emellett maga is a házasságot választaná az együttéléssel szemben, amennyiben erre törvényes lehetősége adódna.

A kutatást végző Sharon Dane megállapításai szerint a házasságot a többség továbbra is személyes döntésnek gondolja, és nem teszi függővé a kapcsolatban élők felek aktuális jogi státuszától. Dane hangsúlyozta, a kutatás azt bizonyítja, hogy a közvélekedéssel ellentétben a meleg párok nem elégedettek a jelenlegi helyzetükkel. Véleménye szerint az adatok egyúttal arra is utalhatnak, hogy egynemű párok egyre kevésbé kívánják titkolni kapcsolatukat.

Recesszió: megváltozott vásárlási szokások

Jelentősen megváltoztatta az új-zélandi és amerikai állampolgárok étkezési szokásait a recesszió. Egyre többen vásárolnak átgondoltan és takarékosan az élelmiszerüzletekben, miközben egyre kevesebben választják az elvihető készételeket.

Több zöldség, kevesebb romló élelmiszer

A Kidspot New Zealand által készített felmérés eredményei szerint a helyi családok legkevesebb harmada változtatott bevett étkezési szokásain a gazdasági válság hatására: a takarékossági szempontokat szem előtt tartva vásárolnak az élelmiszerüzletekben, és kevesebbet költenek az elvihető kész ételekre.

A vásárlások során a családok igyekeznek elkerülni az impulzív döntéseket, ehelyett átgondoltan és listával felkészülve látogatnak el a boltokba. Az áremelések eredményeként egyre többen keresik a független kereskedőket, figyelik és nagytételben vásárolják meg az akciós fogyasztási cikkeket, elsősorban a fagyasztott élelmiszereket. Emellett többen választják az üzletek saját termékeit a nagyobb, ismertebb márkákkal szemben, főleg ha olyan alapvető élelmiszerekről van szó, mint a kenyér, a margarin vagy a liszt. A kutatás szerint a családok ritkábban vásárolnak drágább húsféléket, miközben gyakrabban esznek zöldségeket.

A felmérés szerint jelentősen csökkent azoknak a száma, akik az elvihető kész ételekre költenek, igaz a megkérdezettek 61 százaléka néhány hetente még mindig beiktat ilyenfajta gyors ebédet vagy vacsorát a család hétköznapjaiba.

Kuponok és árkalkuláció

Egyéb megállapításai mellett szintén a megváltozott élelmiszervásárlási szokásokra mutatott rá egy a közelmúltban nyilvánosságra hozott amerikai felmérés is, amely szerint legkevesebb háromból két helyi állampolgár főzési és étkezési szokásaira gyakorolt kimutatható hatást a gazdasági válság.

A kutatás szerint a recesszió eredményeként az amerikaiak 51 százaléka gyakrabban eszik otthon, 37 százalékuk pedig kevesebbet költ élelmiszerekre a bevásárlásai során. A változásról beszámolók 54 százaléka elkezdte gyűjteni az akciós kuponokat, 50 százalékuk összehasonlítgatja a különböző üzletek árait, míg 45 százalékuk a boltok saját márkáit keresi a drágább, ismertebb árucikkek helyett.

A felmérés szerint a válaszadók 79 százaléka rendszeresen főz otthon, ráadásul ezek 54 százaléka spórolási szándékkal teszi mindezt. Bár a takarékoskodás helyett a többség szívesebben választaná a minőséget, a bio és organikus élelmiszereket, a válaszadók 65 százalékának – saját bevallása szerint – magas áruk miatt, anyagi nehézséget okozna ezek rendszeres vásárlása.

Tisztálkodás: tévesen ítélnek a férfiak és a nők is

Egy, a közelmúltban közzétett brit kutatás eredményei megdönteni látszanak a mítoszt, miszerint a nők sokkal több időt töltenek a zuhany alatt, mint a férfiak. A felmérés szerint a két nem átlagos zuhanyzási ideje között ugyanis alig fél perc a különbség…

Nők vs. férfiak

A tizenkét brit vízszolgáltató cég együttműködésével indított tudatosságnövelő, Shower Power elnevezésű kampány keretében készült felmérés eredményei szerint a férfiak és nők tisztálkodási ideje között egyáltalán nem olyan nagy a különbség, mint sokan hiszik. A felmérés szerint a nők 71 százaléka 10 percnél kevesebb, 26 százaléka öt percnél kevesebb időt tölt a zuhany alatt. Ezek az arányok pedig alig maradnak el a férfiak körében mért mutatóktól: az erősebbik nem 75 százaléka 10 percnél kevesebb, 30 százaléka pedig öt percnél rövidebb ideig zuhanyzik.

A kutatás szerint a nők átlagosan 10 perc 40 másodpercet, a férfiak 10 perc 1 másodpercet töltenek a zuhany alatt, így a két nem zuhanyzási ideje között a különbség alig 39 másodperc. A felmérés ugyanakkor rámutatott, hogy bár a nők nem töltenek jelentősen több időt a zuhany alatt, mint a férfiak, mégis mindkét nem túlbecsüli a vonatkozó időtartamot. A férfiak szerint ugyanis egy nő átlagosan 14 perc 59 másodpercig, a nők szerint 12 perc 14 másodpercig zuhanyzik.

Fiatalok vs. idősek

A kutatás megállapításai szerint a zuhanyzással töltött idő a kor előrehaladtával folyamatosan csökken. Az idősebbek ugyanis kereken öt perccel kevesebb időt töltenek a zuhany alatt, mint a fiatalok.

A felmérés szerint az 55 év felettiek átlagosan 8 perc 41 másodpercig, a 18 és 24 év közöttiek viszont átlagosan 13 perc 26 másodpercig zuhanyoznak. Emellett az idősebb korosztály 39 százalékának kevesebb, mint 5 percre, a fiatalabbak 53 százalékának kevesebb, min 10 percre van szüksége az alapos tisztálkodáshoz.

A kutatás végző szakemberek szerint a felmérés adatai közel sem olyan riasztóak, ugyanakkor rávilágítanak arra, hogy bőven van miből csökkenteni a zuhany alatt töltött időt. A Shower Power kampány célja éppen ez, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a naponta elhasznált víz harmada a tisztálkodás során folyik el, és hangsúlyozza, hogy a háztartásokban a fűtést követően a meleg víz a legnagyobb energiafogyasztó.