Az oroszok nem akarnak a spájzban lenni
Elkerülik Magyarországot a mozgósítás elől menekülő oroszok.
Két hét leforgása alatt tömegek menekültek el Oroszországból, miután az ukrajnai háborúban elszenvedett érzékeny veszteségek miatt Vlagyimir Putyin elnök szeptember 21-én részleges mozgósítást rendelt el. A bejelentés országszerte tüntetéseket váltott ki, sokan pedig úgy döntöttek nem várják meg a katonai behívót, hanem elmenekülnek Oroszországból.
Az orosz sajtó hétfőn arról írt, hogy már 700 ezerre tehető azoknak az állampolgároknak a száma, akik a sorozás elrendelése óta elhagyták az országot.
Ez azért érdekes, mert több uniós ország – még a mozgósítás elrendelése előtt – teljesen leállította a vízumok kiadását az orosz állampolgárok számára, maga az Európai Unió pedig felfüggesztette azokat a szabályokat, amelyek megkönnyítették a vízum megszerzését, így az eljárás lassabb, bürokratikusabb és jóval drágább lett. Ezek a döntések azonban még nem a háborús besorozás elől menekülőknek, hanem a háborút elindító Oroszország turistaként felbukkanó állampolgárainak szóltak, írja a lap.
Miközben Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország szeptember 19-től teljesen leállította a schengeni beutazási kérelmek befogadását, Magyarország jelezte, hogy továbbra is probléma nélkül biztosítja a vízumokat.
Magyarország nem tervezi megtagadni a schengeni vízumot, így a többszöri beutazásra jogosító vízumot sem az orosz állampolgároktól
– mondta Szijjártó Péter. A 24.hu kereste az ORFK-t is, hogy pontos adatokat kapjon az orosz állampolgárságú beutazókról, de a rendőrségtől egyelőre nem kapott választ.
(Kiemelt kép: Orosz háború és mozgósítás ellenes tüntetőt hurcolnak el a rendőrök Moszkvában. 2022. szeptember 21-én, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a részleges mozgósításról hozott rendeletének érvénybe lépését, több városban történtek tüntetések, megmozdulások. Fotó: ALEXANDER NEMENOV / AFP)