Egyedül tilos

Mi a pontos diagnózis? – szegezte a kérdést a Malév ügyfélszolgálat munkatársa Magyary Ágnesnek, miután kiderült, hogy a berlini repülőjegy vásárlója kerekesszékes. A kérdésre az orvosok sem találták a pontos választ évtizedek óta. A tíz éves korától izomsorvadásban szenvedő Magyary Ágnes válaszadás helyett megrökönyödött, hiszen több alkalommal is repült a Malévval, ugyancsak kísérő nélkül, ahogy most tette volna, mindössze azzal a különbséggel, hogy a jegyet nem ő, hanem egy barátja vette meg.

– Mi lesz, ha el kell mennie a mosdóba a másfél órás út közben? – faggatta tovább a Maléves hölgy Magyary Ágnest, aki aztán döbbenten, de szolgálatkészen bediktálta kerekesszékének méretét, majd átutalta a jegy árát. Hamarosan csöngött a telefonja, és a korábbi hang közölte, nem utazhat egyedül.

– Az abszurditás netovábbja, hogy nem hitték el, már többször utaztam a Malév járatain kísérő nélkül – szögezi le a spanyoltanárként és könyvszerkesztőként dolgozó Magyary Ágnes. Mint meséli, sosem tapasztalt ehhez hasonló abszurd arroganciát. Megelégelte, hogy bármit is bizonygatnia kell, így visszaigényelte a jegy árát és a Lufthansa légitársasággal utazott. Nem kértek tőle diagnózist, sőt a tolószékét sem kellett méricskélnie, egyszerűen felszállt a gépre – a légitársaság által biztosított kísérő segítségével, kellemetlenségek nélkül.

A júliusban történt személyiségi jogokat sértő, diszkriminatív eset után a hölgy édesanyja és a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) több levelet is írt a Malév vezérigazgatójának, Limburger Lórántnak. A vezérigazgató válaszlevelében a Malév belső szabályzatára hivatkozott, amely szerint „a repülésbiztonsági szempontok figyelembevételével a különös gondoskodást igénylő utas csak abban az esetben utazhat kísérő nélkül, amennyiben utazása során nem szorul semmilyen segítségre.”

– Nem gondolom, hogy diszkriminatív módon jártunk volna el, a jog nem tudása nem mentesít semmi alól – magyarázza a Malév kommunikációs vezetője, Róna Márta, és hozzáteszi, biztonsági okokból nem engedhetik, hogy a mozgáskorlátozottak kísérő nélkül utazzanak.

Állítása alátámasztásául az Európai Parlament és az Európai Tanács azon rendeletére hivatkozik, amely a fogyatékkal élő, valamint csökkent mozgásképességű személyek jogait rögzíti. (EP 1107/2006/EK rendelet. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:204:0023:003:hu:PDF)

Faramuci módon ugyanerre a rendeletre hivatkozik az esetre felháborodva reagáló MEOSZ. A szövetség attól sem riad vissza, hogy az Európai Bizottsághoz forduljon.

– Nem tiltható meg biztonsági okokra hivatkozva, hogy egy mozgáskorlátozott kísérő nélkül utazhasson. Az utazáshoz való jog minden embert egyformán megillet – jelenti ki a MEOSZ és az Európai Fogyatékossági Fórum alelnöke, Földesi Erzsébet –, a Malév tehát kétségkívül diszkriminatív módon járt el.

A Budapest Airport Zrt. vállalati és közkapcsolati igazgatója, Hardy Mihály szerint azonban speciális esetekben szükségesek az óvintézkedések, egyáltalán nem biztos, hogy a Malév hibázott.

– Olyan váratlan helyzetekben, mint például a kényszerleszállás vagy gyors evakuálás, sokkal nehezebb egy mozgáskorlátozott embernek segíteni, hiszen kísérő nélkül nem tudja elhagyni a fedélzetet – mondja Hardy Mihály, és hozzáfűzi, a repülőgép mérete sem mindegy ebből a szempontból. A szóvivő annak a lehetőségét sem zárja ki, hogy a Lufthansánál akkor éppen egy – a Malév által üzemeltett Q400-as típusnál – jóval nagyobb géppel lehetett Berlinbe eljutni. Ráadásul minden légitársaság kizárólag orvosi szakvélemény alapján dönthet arról, utazhat-e egyedül egy kerekesszékes.

Magyary Ágnes csendben mosolyog a kérdésre, hogyan tovább. Azt mondja, mindenki el tudja dönteni, mit képes vállalni egy utazással, a Malév tehát ne akarjon az emberiség lelkiismeretévé válni. Nem követel kártérítést, azzal, hogy beszél az ügyről, csupán az a célja, többet ne fordulhasson elő hasonló. Legyen szent az emberi méltósághoz való jog, illessen bárkit is.