Újabb botrány a református egyházban: Balog Zoltán megmentése érdekében okirathamisítás gyanúja merült fel

A hvg.hu számolt be róla, hogy okirat-hamisítás történt annak érdekében, hogy a Magyar Református Egyház házon belül tompítsa a Balog-ügyet – ezt állítja Vargha Anikó, aki a vélelmezett hamisítási ügyben már feljelentést is tett a rendőrségen. A feljelentő szerint a döntést rögzítő dokumentumon a keltezés helye és az időpont is magyarázatra szorul, ráadásul az egyik aláíró azt állítja: soha nem látta azt a határozatot.

Az aláíró nem is tudott az okiratról, amit állítólag aláírt

A lap úgy értesült, hogy okirat-hamisítás miatt feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen a tököli református gyülekezet korábban elbocsátott kántora, aki egy másik egyháztaggal közösen panaszt nyújtott be a Magyar Református Egyház zsinati bíróságához Balog Zoltán püspökkel szemben.

A feljelentés szerint a beadványuk elbírálásáról szóló döntésre egy olyan ember aláírása is odakerült, aki valójában nem is látta a papírt.

Az ügy előzménye, hogy Vargha Anikó és Kónya Levente egyháztagok a zsinati bírósághoz fordultak, hogy kezdeményezzék a Novák Katalin államfő lemondásához vezető kegyelembotrányban érintett Balog Zoltán elmarasztalását és tisztségeitől való megfosztását.

Vargha szerint Balog Zoltán több ponton megsértette a Magyar Református Egyház törvényeit

Vargha szerint Balog Zoltán egyházvezetőként az egyház hitelét kölcsönözte egy pedofil bűnsegédnek, majd a botrány kitörése után egyháza mögé bújva az egyháza elleni támadásoknak minősítette a történteket a személyes felelősség vállalása helyett.

Mindemellett Balog, a korábbi pártpolitikus, „személyében garancia az egyház és állam összemosására a szétválasztás helyett.” 

A Zsinati Bírósághoz eljutatott panasz szerint ugyanakkor Balog többszörösen megsértette azokat az egyházi előírásokat, miszerint a lelkésznek magatartásával és megnyilvánulásával ápolnia kell a tiszta erkölcsöt, egyháza jó hírnevét, valamint szolidaritást kell tanúsítania az elesettekkel szemben. Kerülnie kell továbbá, hogy magatartásával másokban megütközést keltsen, kerülnie kell a viszálykodást, és tartózkodnia kell minden olyan tevékenységtől, amely megoszthatja a református egyházat és annak híveit. Ilyen esetnek említi beadványában Vargha a gödi TOP-ház ügyét, ahol Balog minisztersége alatt méltatlan körülmények alakulhattak ki. (A visszaélések miatt több bíróság is elmarasztalta az intézményt, illetve a magyar államot is.)

A beadvány lényegi részében azonban az áll, hogy Balog Zoltán már püspökként – a nyilvánosság kizárásával, az egyházzal való egyeztetés nélkül – lobbizott a pedofil bűncselekmény elkövetésében segítő, akkor már börtönben ülő K. Endre kegyelméért Novák Katalin korábbi államfőnél, aki végül kegyelmet is adott a korábbi bicskei tanárnak.

A zsinati bírósághoz benyújtott papírok a feljelentés szerint április 23-án érkeztek meg a Zsinati Hivatalhoz, a rá adott választ pedig július 3-án küldték ki. A határozatban a Zsinati Bíróság Elnöksége Balog Zoltánt a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökét mindössze intésben részesítette.

A döntésről szóló dokumentumon viszont budapesti keltezés és április 24-i időpont szerepelt, azaz hivatalosan mindössze egy nap alatt megszületett a döntés. Érdekesség, hogy utána viszont bő egy hónapot vártak aztán a kikézbesítésével.

A feljelentést tevő Vargha Anikó egyebek mellett a következőket kifogásolja:

• a döntést aláíró két személy közül egyik sem tartózkodott Budapesten április 24-én, mert előző nap leutaztak Balatonszárszóra, ahol másnap reggel kezdődött a zsinat ülése.
• Az egyik aláíró megerősítette a feljelentést benyújtóknak, hogy április 24-én nem volt olyan ülés, amelyen döntöttek volna az ügyben.
• Az egyik aláíró sem a panaszt, sem az állítólag általa hozott határozatot sem látta.

A HVG megkereste a Magyarországi Református Egyházat is, ám cikkünk megjelenéséig válasz nem érkezett a kérdéseikre.

(Kép forrása: Magyarországi Református Egyház)